Figyelem: ebben a bejegyzésben szavazás szerepel, látogasd meg az oldalt, ha részt akarsz venni a szavazásban.

Az év meghatározó debreceni személyiségeit keresi a Dehir.hu idei választásán. A közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kértünk fel tizenegy ismert embert a zsűribe, segítsenek döntésre jutni. Ők hat kategóriában állítanak jelölteket, közülük a Dehir olvasói választhatják ki a győztest. Először az év gazdasági szereplője kategória jelöltjeit mutatjuk be.

Nem volt könnyű a zsűri dolga, ezért is van hat jelöltünk, sok prosperáló cég működik ugyanis a városban, melyek amellett, hogy gazdasági tevékenységet végeznek, a társadalom, a közösség érdekében is sokat tesznek. Jelöltjeink között van mérnök, mestercukrász, vendéglátásban érdekelt cégvezető és szállítmányozási szakember is. A döntés az önök kezében van.

A voksokat január 11-én déli 12 óráig várjuk, egy gépről 24 órán belül csak egy szavazatot lehet leadni.

Ábrahám László

A villamosmérnök, híradástechnikai szakmérnök 2001 óta a fő profilként hardvergyártással foglalkozó debreceni National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője. Irányításával a csúcstechnológiát képviselő cég kollektívája állítja elő a teljes vállalatcsoport termelésének több mint 90 százalékát.

Híres szerénységéről és közvetlenségéről, kerékpárral jár, öltöny helyett a farmert és pólót részesíti előnyben, és persze az elmaradhatatlan colostok mintájú nadrágtartót. Missziója, hogy minél több gyerekkel és fiatallal ismertesse meg a mérnöki pálya szépségeit. A cég jelen van az óvodáktól kezdve az iskolákon, az Agóra Tudományos Élményközponton át a Debreceni Egyetemig, mentorprogramokkal segítik a tehetségeket. Ebben az évben egy laboratóriumot is kialakítottak, kis- és közepes vállalkozások, egyetemi tanárok és hallgatók is pályázhatnak arra, hogy díjmentesen dolgozhassanak ott.

Az idén 60 éves Ábrahám László amellett, hogy a NI Hungary Kft-t vezeti, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke is. 2014-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki a debreceni közgyűlés, idén pedig a Mecénás-díjat vehette át.

Boros József

Nem egy rideg, a döntéseit kizárólag költség-haszon elemzések és grafikonok alapján meghozó üzletember Boros József. Őt a szíve is vezeti. Pár éve például megvásárolta az Aranybika szállót, ahol egykoron felszolgálóként kezdte karrierjét. Az üzletember azt ígérte, a több mint 13 ezer 600 négyzetméteres épületet teljesen felújítja, hogy a szálló újra a régi fényében ragyogjon. Ebben jó úton halad.

Ugyancsak az érzelmei vezették elsősorban, amikor úgy döntött, hogy gyermekkorának helyszínén, a ma már Nyíradonyhoz tartozó Tamásipusztán felépíti a Borostyán Medhotelt. Az 50 szobás komplexumban nem csak szórakozni és pihenni lehet majd, hanem gyógyulni is. A szálloda mellé egy kalandparkot és egy gyakorló sípályát is álmodott az üzletember.

Boros József a vendéglátás mellett irodaház-építésben is érdekelt. A volt dohánygyár területén felépített hatszintes komplexumában irodahelyiségek mellett konyha, cukrászüzem és egy étterem is helyet kapott.

Fülöp Zsolt

A Trans Sped Kft. és a Delog Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ügyvezető-tulajdonosa 25 éve három alkalmazottal indította el a Trans-Spedet, a cégnek ma hétszáznál is több van dolgozója van.

A hatvani születésű, Polgáron nevelkedett Fülöp Zsolt már több mint harminc éve debreceninek vallja magát. Pályáját a MÁV-nál kezdte, innen kerül a Volánhoz diszpécsernek. Itt aztán komoly karriert futott be a teherszállítási üzletágban. 1990-ben hozta létre a Trans-Sped Kft-t, mely napjainkra cégcsoporttá nőtte ki magát, és melynek zászlóshajója a Delog Kft. lett.

A fő profil persze továbbra is a szállítmányozás; flottájuk hatvan kamionból áll, de ma már a logisztika egyéb területein (vámügyintézés, raktározás) is otthon vannak. A cég már a megyehatáron kívül is fejleszt, a napokban jelentették be, hogy egy hatezer négyzetméteres raktárcsarnokot építenek közel egymilliárd forintos zöld mezős beruházás keretében a Tatabánya-Környe Ipari Parkban.

Fülöp Zsolt amellett, hogy a cégeit sikeresen irányítja, a társadalom iránt érzett felelősségtudatáról is ismert. 1998-ban jelentős szerepet vállalt a Borzán Gáspár utca kiépítésében, melyhez szervező munkája mellett anyagilag is hozzájárult. Cége évek óta segít abban, hogy a „Gyermekek a Gyermekekért” elnevezésű jótékonysági akcióban gyűjtött ajándékok eljussanak az erdélyi rászoruló gyermekekhez. Épp ezért a debreceni közgyűlés 2009-ben Mecénás-díjat adományozott Fülöp Zsoltnak. Alapítása óta elnöke a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének.

Gara Gyula

Aligha van olyan debreceni, aki nem evett volna süteményt vagy nyalt volna el egy fagylaltot egy Gara-cukrászdában. Bizonyára sok mestercukrász dolgozik Debrecenben, az idén 75 éves Gara Gyula mégis “A” debreceni mestercukrász.

Egykoron a Tóth Árpád Gimnázium évnyitóján ácsorogva döntötte el, hogy neki nem ott a helye. Újságot olvasott valaki mellette, abban vette észre, hogy pótfelvételit hirdettek cukrásztanulóknak. Rögtön elrohant, s pár hét múlva már a Kapualj cukrászdában tanulta a szakma csínját-bínját. Első cukrászdáját a Kálvin téri üzletközpontban nyitotta meg a nyolcvanas évek elején, ezt később tovább bővítette. A második Gara cukrászda az Aranybika mellett nyílt meg.

„Én úgy gondolom, hogy a legszebb szakmát választottam. Mert édességeket készíteni azt jelenti: örömet okozni másoknak” – vallja Gara Gyula, aki évtizedek óta édesíti meg a debreceniek életét.

Herdon István

Szinte felsorolni is nehéz, milyen fejlesztéseket hajtott végre idén a Xanga cégcsoport, melynek Herdon István az elnök-vezérigazgatója.

Mint ismert, pár éve a Xanga vette át a debreceni repülőtér üzemeltetését, azóta hétmilliárd forintot költöttek a fejlesztésére. A légikikötő a napokban lett a Wizz Air bázisrepülőtere. A légitársaság heti 21 járatot indít a debreceni reptérről Londonba, Eindhovenbe, Párizsba, Malmöbe, Brüsszelbe és Milánóba. A Wizz Air mellett egy másik légitársaság is indít menetrend szerű járatot Debrecenből, a Lufthansa gépei jövő áprilistól hetente háromszor repülnek majd Debrecen és München között. A repülőtér fejlődése töretlen, hamarosan befejezik az új terminált is.

A repülőtéren tavalyelőtt komoly logisztikai beruházások is kezdődtek, egy intermodiális központot építenek 2,7 milliárd forintból. Az Innovációs és Inkubációs Központ központi épülete már elérte a legmagasabb pontját. Létesült egy négyezer négyzetméteres termelő és szolgáltató csarnok, s elkészült egy kétezer négyzetméteres vasúti logisztikai terminál is. Idén elindult a konténervonat, mely heti kétszer szállítja az árut Debrecenből a tengeri kikötők felé. A Xanga áruforgalmi együttműködést kötött a bécsi konténerterminállal, a WienConttal. A cégcsoport a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban is folyamatosan fejleszt, egyre több céget csábítva a városba.

Miklóssy Ferenc

Nyolc évvel a pályázat benyújtása után idén ért véget a 2-es villamos beruházás, mely ahogy Kósa Lajos értékelte, nem csupán a legnagyobb, de a „legzűrösebb beruházása” is volt a városnak. Hogy mi lett volna, ha Miklóssy Ferenc és cége, a Keviép kisebbségi konzorciumi partnerként az Arcadom kiszorítása után nem végzi el gőzerővel a munkát, azt elképzelni is rossz. Ők viszont meghoztak minden ezzel járó áldozatot, felgyűrték ingujjukat, és „megcsinálták a melót”.

Miklóssy Ferenc nem csupán a Keviép Kft-t vezeti, hosszú ideje ő a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A kamara talán soha nem élte még ilyen aktív időszakát, folyamatosan képzésekkel, konferenciákkal, üzletember találkozókkal, szakmai tájékoztatókkal és üzleti fórumokkal segítik a vállalkozásokat.