A rendszerváltás óta nem éltek annyian munkából, mint most: 4,2 millióan. 2010-hez képest 563 ezerrel, míg 2014-hez viszonyítva majdnem 120 ezerrel növekedett a munkavállalók száma a statisztikai hivatal adatai szerint.
Hosszú ideje javulnak a foglalkoztatási mutatók
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában arról beszélt, hogy a növekedés résztvevőinek közel fele a versenyszférában helyezkedett el. Mint mondta, minőségileg intenzív képzésekre van szükség, amitől versenyképesebb lehet az adott vállalkozás. Úgy véli, ha jobb lenne a szakemberkínálat, akkor a jelenlegihez képest 50-60 ezerrel több munkaerőt lehetne foglalkoztatni.
Ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, az elmúlt évtizedekben a magyar munkaerő alaposan alul lett értékelve; Nyugat-Európában is szakemberhiány van, de többet keresnek az ugyanazon a területen dolgozók mint itthon, más egzisztenciális körülmények között élnek, és szerinte, ha nem változtatnak a munkafeltételeken, a béreken, akkor a nehezen elért növekedést nem lehet hosszú távon megtartani. Miklóssy rámutatott, a 28 EU-ország közül a kis-és középvállalkozások termelékenységét tekintve hazánk az utolsó helyen van. Mint mondta, a népességünk Belgiumhoz hasonló, a GDP-nk viszont csupán negyede az övéknek.
Miklóssy Ferenc
A kamaraelnök szerint egyre nehezebb például egy jó villanyszerelőt, vízvezeték-szerelőt, burkolót vagy akár ácsot találni. 2012-ben 450-en jelentkeztek szakképzésre, de közülük csak 150-en végezték el azt; kevés a motiváció, pedig ha jobb feltételekkel lehetne dolgozni, akkor ezen a területen is nagyobb lenne a lelkesedés.
– A béreket piaci oldalról kell növelni, olyan megoldáson is dolgozik a megyei kamara, mely szerint az a cég, amelyik nagyobb ütemű bérfejlesztést tud végrehajtani, az az infláció fölötti bérnövekedésre ne fizessen járulékokat, csak magát bért, a termelékenységet ugyanis minél nagyobb mértékben növelni kell – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc, aki szerint a vállalkozások nagy része nem tudja, milyen fejlesztésekre van szükség a kitöréshez, és ezen is változtatni kellene. Kiemelte, ha a tudást, mint tőkét nem tudják a cégek megszerezni, akkor nehezebb munkával lehet elérni a célokat, fontos, hogy a vállalkozásoknak tudniuk kellene, tíz év múlva hova akarnak eljutni és ismerniük kell a feltételrendszereket is.
Mező Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály vezetője elmondta, a munkanélküliség csökkenésével kapcsolatban Hajdú-Biharban is pozitív a tendencia. 2013 februárjában 55 ezer fő volt a regisztrált álláskeresők száma, 2015 decemberében ez 25 ezerre csökkent. Az emberek egy része a közfoglalkoztatásban helyezkedett el, másik része pedig az elsődleges munkaerőpiacon.
Mező Barna
Kiemelte, hogy az elmúlt fél évben megduplázódott a bejelentett álláshelyek száma, a korábbi 200-300 üres állással szemben ebben az időszakban volt olyan hónap, amikor ezer új álláshely jelent meg. Jelenleg mintegy kétezer ilyen létezik a megyében. Elmondta, az a különös helyzet állt elő most, hogy egyszerre vannak jelen az üres álláshelyek és a munkanélküliség. Szerinte is nagy probléma a magasan képzett munkaerő hiánya, hiszen a regisztrált álláskeresők több mint 42 százaléka csupán nyolc osztályt vagy még annál is kevesebbet végezett el, velük pedig nehéz számolni a komolyabb területeken. Hozzátette, ennek ellenére a munkabérekkel kapcsolatban szinte irreális igényeket fogalmaznak meg ezek az emberek.
Mező Barna hangsúlyozta, a megyében durván 20-25 ezer ember van a közfoglalkoztatásban, ennek a rétegnek a felét fontos lenne bevonni az elsődleges munkaerőpiacra, ők ugyanis jelentős tartalékot képezhetnek. A kormány plusz támogatásokkal is arra próbálja ösztönözni a közfoglalkoztatásban dolgozókat, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
Póser Zoltán
Póser Zoltán, az EDC Debrecen Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, folyamatosan csökken a munkanélküliség, a cégek fejlesztésekben gondolkodnak, de szerinte is nagy kérdés, mit lehet kezdeni ezzel azzal az ellentmondásos helyzettel, miszerint vannak betöltetlen állások, viszont még mindig sok a munkanélküli ember.
Hozzátette, Debrecenben mindig magasabb a munkanélküliség, mint az ország nyugati felében, mivel oda már betelepültek megfelelő számban a cégek, és mint mondta, azon kell gondolkodni, hogyan lehet növelni a helyi lakosság létszámát, vagy itt tartani a munkaerőt és ezzel versenyképes kínálatot adni a cégeknek.
– Ha nincs állás, akkor nem maradnak itt, de a bérek emelkedése is a városban tudná tartani a versenyképes munkaerőt. A jó életszínvonal, a biztos egzisztencia kulcsa az idegen nyelv ismerete lehet.
Póser Zoltán hozzátette, Debrecenben látható a növekedés, a városban egyre több olyan cég van, amelyek folyamatosan munkalehetőséget kínálnak.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: