Az Egyetem sugárút felől érkezők tekintetét például rögtön a Füredi úti kereszteződésnél egy új lakóház ragadja magával. Hajdan itt húzódott az István Gőzmalom határa, s a telephez vasúti síncsatlakozást is előírt a város. A gőzvontatású forgalom 1884-ben debütált, s a felnőttjegy 10 krajcárba került, míg a teheráru mázsánként 7 krajcárba.
Az őrlőüzem helyén 1998 óta bevásárlóközpont található. A mögötte fekvő ligetben legutóbb kalandpark működött, ami azonban most az elhanyagoltság jeleit mutatja, hiszen például a színpadi épület hulladéknak tűnő holmikkal van tele. A park túlsó szomszédságában egy valamikori kézilabdapálya bújt meg, ahol a Medicor sportolónői játszottak.
A telep lengőlámpái ma is megvannak, ám alattuk olyan idomokat halmoztak fel, amik extrém sportokhoz használatosak. Ezek sok gondot is okoztak az ott élőknek, hiszen a fémpályákon gördeszkázás, BMX-ezés nem tartozik a csendes tevékenységek közé. Ott egyébként két nagyon különleges lakóház is található, ezek alakjai ugyanis nyitott jurtákra emlékeztetnek.
A 2013-as sestakerti látogatásunkkor egy közeli lakó azt is szóvá tette, hogy sokáig tart a kettes villamos pályaépítése. Azóta már ez is a múlté, hiszen egy évre rá megtörtént az átadás. Ma már a sínekkel párhuzamosan, valamint a túlsó Egyetem sugárúton is kerékpárutak futnak (a mostani ottjártunkkor nem igazán takarítva), s jegykiadó automatákat és figyelmeztető fénymátrixokat is üzembe állítottak.
A Sestakert eredetéről Grétsy László és E. Kiss Sándor ezt írja: az előtag a latin sextus sorszámnévvel azonos, az elsős elemistai jelentést pedig az iskolás korúvá lett gyermekekre utalással nyerhette a szó. A legalsó osztály ugyanis a sexta classis volt, melynek diákjai a sexták. A nagyok már járhattak a Nagyerdőre, ám a sexták csak az erdőn inneni, mintegy 300 holdnyi, homokbuckás legelőre mehettek. A kicsik engedélyezett kirándulóhelyén, játszóterén rajta is maradt a Sexta név.
A helyet 1811-ben parcellázták ki, és szőlős- és gyümölcsöskerteket létesítettek rajta. Sestakertnek a könnyebb kiejtés végett nevezik. Nevezetes személyek előtt tisztelegnek ugyanakkor az itteni utcák is. Dóczy József (1863–1913) például jogász, híres nótaszerző, Gyöngyösi István „az utolsó udvari költő” volt (1629–1704), Pápai József pedig egyetemi tanár, nyelvész (1873–1931). Komlóssy Dániel (1775–1844) mint városi főjegyző, országgyűlési követ és kollégiumi főgondnok is bekerült a város történelmébe, s mellette Poroszlay Frigyes (?–1857) főjegyző, szenátor, főbíró volt.
A Debrecen Nagyerdő–Egyetemi Református Egyházközség temploma (1975) közelében egy másik új épület magasodik, ezt egy hagyományos saroktelken emelték. A Mikszáth Kálmán utcai „mütyürpark” még téli álmot alszik, és kihaltnak tűnik az egykori Aranykakas vendéglő is. Az Egyetem sugárúti hosszú erkélyes lakóháznál még megvan a régi pingpongasztal, áll a békeoszlop is, viszont lebontották az áruspavilont.
A Sestakert északi csücskében azonban hamarosan élet költözhet az egykori gyógyszertári központ területére. A hírek szerint ugyanis lebontják a használaton kívüli épületeket, és lakóparkot alakítanak ki a helyükön. Ez lesz tehát a környék legújabb és legnagyobb változása – követve a szemközti Egyetemváros fejlődését, ahol a közelmúltban nyílt meg az Agora Tudományos Élményközpont, valamint az egyetemi sportcsarnok is.