Margarítisz Szkínász, az európai bizottsági elnök szóvivője sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a szervezet készített egy ilyen javaslatot, arról azonban még nem tájékoztatták az uniós tagállamokat. Az illetékes hangsúlyozta, hogy sikerült előrelépést elérni a Nagy-Britannia és az uniós intézmények közötti tárgyalásokon, végleges megállapodás viszont még nem született semmiről. “Még nem vagyunk készen, az egyeztetések folytatódnak” – mondta Szkínász. A szóvivő hozzátette, nem elég, ha az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának jogászai megegyezésre jutnak, olyan folyamatról van szó, amelyet az EU mind a huszonnyolc tagállamának jóvá kell hagynia.
David Cameron brit kormányfő vasárnap munkavacsorán fogadta Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét. A megbeszélés középpontjában a londoni kormány által Brüsszeltől követelt szabályozási reformok álltak. A tárgyaló felek nem jutottak egyezségre, közlésük szerint azonban igen jelentős haladást sikerült elérniük. A brit reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és az EU-társállamok fővárosainak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgás szabályaival.
Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja. A brit reformigények többi részéről már nagy vonalakban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, a végleges megoldást sokan az uniós állam-, illetve kormányfők február 18-19-i csúcstalálkozójától várják.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.