Több mint kétszázötven alkotást neveztek a 2. Magyar Filmhétre, amelyet március 1. és 6. között rendeznek meg Budapesten, a Cinema City MOM Parkban. A mustra hivatalos versenylistáját ma hirdették ki. A Debrecen Televízió három filmmel nevezett a filmhétre, és mind a három alkotást felvették a versenylistára, így a mustrán vetíteni fogják a Kossuth papját, az Emberebb ember című dokumentumfilmet és A köröstárkányi mészárlást is.

A Kossuth papja forgatása

„Mind a három film a magyar történelem fontos momentumát mutatja be. Az Emberebb ember a cserkész mozgalom megszületését, s azt, hogy él tovább ez a mozgalom itthon és a diaszpórában. A Kossuth papja annak az emberi bátorságnak állít emléket, amit Könyves Tóth Mihály tanúsított a szabadságharc leverése utáni időkben. A köröstárkányi mészárlásban a magyar történelem egy tragikus eseményét vittük filmre, s az is kiderül, hogy ez a közösség, melynek tagjait magyarságuk miatt üldözték és ülték meg, hogyan maradt meg mindezek ellenére magyarnak” – mondta Széles Tamás, a Debrecen Televízió ügyvezetője. „Büszke vagyok rá, hogy mindhárom nevezett filmünket beválogatták a versenyprogramba. Ez is mutatja, hogy a Debrecen Televízió stábja kimagasló munkát végez. És nem csupán a stáb, hanem a közreműködők is. A Kossuth papjában a Csokonai Színház művészeivel dolgoztunk együtt, A köröstárkányi mészárlásban pedig maguk a köröstárkányiak szerepeltek, s játszották el őseiket egy-egy jelenetben” – tette hozzá Széles Tamás.

Kossuth papja

A Kossuth papja című tv-játékfilm Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepéről szól. Az egyórás alkotást Tóth-Máthé Miklós azonos című regénye alapján Dánielfy Zsolt rendezte.

Jelenet a Kossuth papja című filmből

Könyves Tóth Mihály az 1848-as forradalom és szabadságharc meghatározó alakja volt, lelkesítő beszédei hatására tömegesen álltak a debreceni fiatalok a honvédseregbe, ahol ő maga tábori lelkészként szolgált. A nép Kossuth papjaként vagy aranyszájú papként emlegette. Hazafias beszédei miatt a forradalom után kötél általi halálra ítélték, végül amnesztiát kapott.

A Kossuth papja 2005-ben több díjat kapott. A Kamera Korrektúra filmszemlén a tévéfilm, tévéjáték, tévésorozat kategóriában harmadik lett. A szombathelyi II. Savaria Filmszemlén a kisjátékfilmek kategóriájában a 35 pályamű közül a Kossuth papját találta a legjobbnak a zsűri, októberben pedig a Zalaegerszegi Televízió által szervezett X+1. Göcsej Filmszemléről a Szalay Annamáriáról elnevezett fődíjat hozta el a Debrecen Televízió a Kossuth papjával.

Emberebb ember

A Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány és a Debrecen Televízió kétrészes, Emberebb ember című filmjét decemberben mutatták be. Széles Tamás rendező-producer filmjének ötletét egy különleges cserkészvállalkozás adta: 2013-ban tizenkét országból 180 magyar cserkész gyűlt össze a Tisza folyónál, ahol tutajtúrán vettek részt. Így emlékeztek az első magyar cserkészekre, akik 1913-ban a Vág folyón túráztak.

Ma tizennégy országban működik magyar cserkészcsapat

Az alkotás célja nem a cserkészet történetének taglalása vagy a múlt boncolgatása, hanem a jelen bemutatása. Egyéni sorosokon keresztül ismerheti meg a néző az egyes országokban működő magyar cserkészetet. A Médiatanács Kollányi-pályázata által támogatott kétrészes filmsorozat a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő harmad- és negyedgenerációs fiatalok életén keresztül mutatja be a cserkészek mindennapjait.

A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát. Kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál miniszterelnök vagy Sík Sándor. A piarista tanár, költő egy jelmondatba sűrítve fogalmazta meg a magyar cserkészpedagógia alapelvét: “emberebb embert, magyarabb magyart nevelni”. A magyar cserkészetet a II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette, de a Magyar Cserkészmozgalmat a határokon túl élő magyar diaszpóra közösségei továbbéltették. Ez volt az a szervezet, amely a fiatalokban megtartotta a magyarság iránt érzett szeretetet. Az így nevelkedett diaszpóra tagjai közül kerültek ki azok a vezetők, akik 1989-ben újjáélesztették a magyarországi cserkészmozgalmat.

Ma tizennégy különböző országban működik magyar cserkészcsapat. Nagy számban tevékenykednek Dél-Amerikában, az észak-amerikai kontinensen, Ausztráliában, Nyugat-Európában és a Kárpát-medence országaiban.

A köröstárkányi mészárlás

A köröstárkányi mészárlás című dokumentumfilmet szintén együtt készítette a Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány és a Debrecen Televízió.

A film 91 embernek állít emléket

A közel egyórás film az 1919 áprilisában lezajlott, közel száz halálos áldozatot követelő kőröstárkányi vérengzést dolgozta fel. Ekkor a túlerőben lévő román csapatok ellen a magyar csapatokat és a Székely Hadosztályt támogatva a helyiek is harcoltak. Amikor a magyar és székely katonák kénytelenek voltak visszavonulni, a bevonuló bosszúszomjas román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván, 91 embert mészároltak le. Nem csupán férfiakat, hanem nőket, gyerekeket és időseket is. A filmet Vojtkó Ferenc írta és rendezte. Ez az alkotás a Zalaegerszegi Televízió különdíját kapta meg a Göcsej Filmszemlén.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által támogatott Magyar Filmhét célja, hogy a nagyközönség és a filmszakma képviselői megismerhessék a 2015-ben bemutatott magyar alkotásokat. Hogy pontosan mikor vetítik a versenylistára vett alkotásokat a Magyar Filmhéten, hamarosan nyilvánosságra hozzák.  A filmhét díjairól titkos szavazással döntenek a filmakadémia tagjai, az elismeréseket március 6-án adják át.

A filmhét versenyprogramjába bekerült debreceni filmek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készültek el.