A Rajna-vidéki nagyvárosban és a kölni közigazgatási kerülethez tartozó Leverkusenben a karneváli szezon csúcspontja, a húshagyó kedd előtti hétfőn (Rosenmontag) tartott felvonulások és éjszakai mulatságok végéig 432 embert állítottak elő, 99-et vettek őrizetbe és 1369 kitiltást rendeltek el.

Öt nap alatt 673 feljelentést tettek a kölni rendőrségénél. A feljelentett szexuális bűncselekmények skálája a szexuális sértegetéstől a nemi erőszakig terjed.

A kölni rendőrség beszámolt a nagyobb szabású hétfői bevetésekről is, elsőként ismertetve egy erőszakoskodó szélsőjobboldali csoport esetét, amelynek megfékezése közben két rendőr megsérült. Egyebek között hozzátették, hogy civil ruhás rendőrök tetten értek zsebtolvajokat. A feltételezett elkövetők “kelet-európaiak”, akiknek lopás miatt már volt dolguk a helyi hatóságokkal – áll a közleményben. Hétfő este egy verekedéshez riasztották a rendőröket, amelyben három ember megsérült. A nyomozás során eddig feltárt adatok szerint a konfliktust egy szexuális támadás előzte meg, az üggyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy 27 éves és egy 36 éves “észak-afrikai” férfit.

Kölnben megszigorították a biztonsági intézkedéseket a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális támadások és rablások miatt, a karneváli utcai mulatságok alatt több mint kétezer rendőr ügyel a biztonságra.

Szilveszter éjszakáján a 16 német tartomány közül 12-ben történtek csoportosan elkövetett szexuális bűncselekmények és rablások, illetve  nők sérelmére elkövetett, szexuális molesztálással súlyosbított rablások. Az eddig azonosított feltételezett elkövetők néhány kivételtől eltekintve külföldiek, többségük észak-afrikai. A legtöbb eset Észak-Rajna-Vesztfáliában, illetve Kölnben, a tartomány legnépesebb városában történt, ahol ezernél is több feljelentést tettek.

A Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével derítettek fényt hazai kutatók a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára – közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

A Gerard Kuiper által 1949-ben felfedezett égitest a mai napig sok furcsaságot rejt, például nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül. A mozgása eredhet onnan is, hogy a Kuiperről elnevezett külső kisbolygóövből fogta be a Neptunusz, de az is lehetséges, hogy a bolygóval együtt született, csak a szintén befogott Triton hold lökte odébb, amikor az megérkezett. Emellett a forgásáról is ellentmondó megfigyelések születtek a földi távcsövekkel: egyes szerzők szerint csak kis mértékben változik a fényessége, ahogy a tengelye körül forog, mások szerint viszont időről-időre jelentősen felfényesedett. A kérdések megválaszolása nem tűnt könnyűnek.

A Nereida nagyon messze kering a Neptunusztól, távolsága 1,3 és 9,6 millió km között változik. Ennek is köszönhető, hogy amikor a Voyager-2 űrszonda 1989-ben elrepült a bolygó mellett, a Nereidát csak nagyon messziről látta, és a legjobb képeken sem látszik több egy néhány pixeles, elnyúlt foltnál. Ugyanakkor a nagy távolság lehetővé teszi, hogy földi műszerekkel vagy űrtávcsövekkel is könnyen megfigyelhető legyen, és ne vesszen el a bolygó fényében.

A Neptunusz és a Nereida szerencsés módon beleesett a Kepler űrtávcső egyik K2 kampányának látómezejébe, és 67 napon át folyamatosan gyűltek róluk a fényességmérések. A hold fényváltozásait a magyar Kepler Naprendszer-kutatócsoport tagjai sikerrel kimérték, és minden eddiginél pontosabban meghatározták a hold forgási periódusát, amely 11,6 órának adódott. A hold fényessége csak kis mértékben változott, nyoma sem volt nagy kifényesedéseknek.

A következő videón a Neptunusz és a Nereida halad a Kepler látómezejében. A csillagok le lettek vonva a képekről, a többi mozgó pont pedig főövbeli kisbolygók nyoma.

A Kepler azonban csak a hold felszínéről visszaverődött fény mértékét tudta érzékelni. A napfény egy részét a hold elnyeli, amit aztán hősugárzásként látunk viszont. A visszavert és elnyelt fény arányának megmérése sokat elárul egy égitest szerkezetéről. A Nerediát az amerikai Spitzer-űrtávcső 2005-ben, az európai Herschel-űrtávcső pedig 2012 figyelte meg, összesen négy különböző hullámhosszon. Az infravörös adatok segítségével lehetőség nyílt a hold termofizikai modellezésére, vagyis olyan paraméterek meghatározására, mint a Nereida pontos mérete, alakja, a hőtehetetlensége és a felszínének jellemző durvasága.

A részletes modellezés eredményei alapján a Neredia egy nem túl elnyúlt, de még nem is teljesen gömbszerű égitest, átlagosan 345 km-es átmérővel. A felszíne nagyon durvának tűnik, vélhetően teljesen telített lehet mély, meredek falú kráterekkel, valahogy úgy, mint a Hyperion, a Szaturnusz egyik holdja. Az elnyúltságot és kráterezettséget a Hyperion esetén a hold nagyon porózus szerkezetével magyarázták: ez alapján elképzelhető, hogy a Nereida sem egyetlen nagy, összefüggő jég- és kőtömb, hanem sok üreget és törmeléket tartalmazó égitest, amelyet a saját gravitációja tart egyben

A megfigyelések a kis Neptunusz-hold számos tulajdonságára fényt derítettek, és fényesen igazolták, hogy a K2-misszió, különösen az infravörös űrtávcsövek adataival kiegészítve, váratlan, de fontos szereplője lett a Naprendszer kutatásának. A magyar kutatócsoport az eredményeken felbuzdulva további kis égitestek és holdak megfigyelését is megpályázta a Kepler-űrtávcsővel – közli az MTA.

A Kiss Csaba (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja) vezette kutatás eredményeit bemutató szakcikket a Monthly Notices of the Royal Society szakfolyóirat fogadta el közlésre.

A NATO komolyan tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy Németország és Törökország előző napi felhívásának eleget téve nagyobb szerepet vállaljon a menekültválság kezelésében – közölte kedden az észak-atlanti szövetség főtitkára.

“A menekült- és migránsválság súlyos aggodalomra ad okot mindannyiunk számára, ezért úgy gondolom, nagyon komolyan tanulmányozni fogjuk Törökország és más szövetségesek azon kérését, hogy vizsgáljuk meg, miként tud segíteni a NATO a krízis kezelésében” – hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár elmondta, délelőtt telefonon beszélt a török védelmi miniszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy fel fogja vetni a szövetség szerepvállalásának kérdését a katonai szervezet védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóján.

Stoltenberg hozzátette, a német védelmi tárca vezetőjével is megbeszélést folytatott ez ügyben, jelenleg azonban még nem tud részletekkel szolgálni azt illetően, hogy Berlin és Ankara milyen típusú segítséget vár a NATO-tól.

Angela Merkel német kancellár hétfőn Ankarában tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel, és a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, arra szeretnék rávenni a NATO-t, hogy vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében. Angela Merkel kijelentette, a szövetség védelmi miniszteri tanácskozása lehetőség nyújt annak a megvitatására, hogy miként tudná segíteni a NATO az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) és a török parti őrség munkáját.

Felgyújtotta magát és meghalt egy ember kedden Londonban, Vilmos herceg és Katalin hercegnő rezidenciájának közvetlen közelében.

A Scotland Yard közlése szerint nincsenek arra utaló nyomok, hogy az esetnek bármi köze lenne a terrorizmushoz. A rendőrség arról kapott bejelentést, hogy a Kensington-palota mellett egy ember ruházata lángol. A kiérkező rendőrök, tűzoltók és mentők erőfeszítései ellenére a negyvenes éveiben járó férfi a helyszínen meghalt.

A Scotland Yard közölte azt is, hogy a tragikus eset előtt néhány órával egy londoni kórház jelezte: eltűnt egy folyamatos kezelés alatt álló páciense. A vizsgálatok eddigi adatai azt valószínűsítik, hogy ugyanarról a személyről van szó.

A Kensington-palota Vilmos herceg – a brit trón majdani várományosa, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája – és hitvese, Katalin hercegnő londoni otthona. A házaspár azonban jelenleg nem itt lakik, hanem a kelet-angliai Norfolk közelében, mivel Vilmos ott dolgozik mentőhelikopter-pilótaként.

A kutatás korábbi vizsgálatok eredményeit igazolja, melyek szerint az agyrázkódás az orvosi képalkotó eljárások előtt rejtve maradó, tartós fiziológiai elváltozásokat okozhat. Ilyen lehet a jó közérzetért felelős szerotonin zavara a hormonháztartásban – derül ki a tanulmányból, amely a Canadian Medical Association Journal című szaklapban jelent meg.

A tudósok majdnem negyedmillió olyan páciens kórtörténetét vizsgálták meg, akik a kanadai Ontario tartományban az elmúlt húsz évben agyrázkódást szenvedtek el. Nem elemezték azokat az eseteket, melyek súlyosságuk miatt kórházi kezelést igényeltek.

“A betegek általában középkorú felnőttek, nem élsportolók. Az agyrázkódások általában nem meccsen, hanem például vezetés közben, koccanáskor történnek, vagy ha elvétenek egy lépést és megcsúsznak a lépcsőn, vagyis az élet mindennapi tevékenységei közben” – mutatott rá Donald Redelmeier, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Mint kiderült, a vizsgált páciensek közül 660-an lettek öngyilkosok, ami évente százezerből 31 ember halálát, vagyis az országos átlag háromszorosát jelenti.

Az öngyilkosságok átlagosan hat évvel az agyrázkódás után következtek be. A kockázat a kutatás szerint független a korábbi pszichés állapottól vagy demográfiai tényezőktől.

“Mivel az agyrázkódás után hamar megszűnnek a tünetek, a szédülés vagy a fejfájás, az orvosok hajlamosak alábecsülni végzetes hatásait” – véli a szakértő.

Bár egyelőre nem ismerik az agyrázkódás és az öngyilkosság közötti összefüggés okait, Redelmeier szerint legalább három magyarázat lehetséges. Az agyrázkódást elszenvedők egy részénél lehet már valamilyen probléma, ami növelheti az öngyilkosság és a depresszió kockázatát.

“Megvizsgáltuk azt a csoportot is, amelyiknél semmilyen korábbi problémát, pszichiátriai kórtörténetet nem találtunk, és még így is szignifikánsan nőtt az öngyilkosság esélye, tehát másnak is kell a háttérben lennie. Valószínű, hogy az agyrázkódás olyan agyi sérüléseket – például gyulladásokat – okozhat, amelyek sosem gyógyulnak meg teljesen” – magyarázta Redelmeier.

Az orvos szerint a harmadik lehetőség, hogy egyes betegek nem várják meg a teljes gyógyulást, mielőtt visszatérnének a korábbi életükhöz, ez feszültséghez, csalódáshoz vezet, ami végül depressziót, öngyilkosságot okozhat.

A kutatás a jéghegy csúcsa. “Csak a legszélsőségesebb eseteket vizsgáltuk, az öngyilkosságokat. Rajtuk kívül ott vannak azok, akik megkísérlik az öngyilkosságok, azok a százak, akik gondolnak rá és ezrek, akik depressziótól szenvednek” – mondta Redelmeier.