A bűncselekmény február 1-jén, hétfőn reggel történt, amikor egy férfi átmászott a hajdúszováti családi ház kerítésén, majd a kertben található metszőollóval felfeszítette a pinceajtót.Így bejutott a lakásba, ahol az egyik szobában meglátta az ott lakó nőt, akitől negyvenezer forintot követelt. Miután nem kapott, a fiatal férfi átkutatta a szekrényeket és be akart menni a ház összes szobájába. A hölgy ellenállt, a fiatalember pedig gyilkossággal fenyegette meg áldozatát. A nő kiabálni kezdett, mindvégig ellenállt és telefonon értesíteni tudta a megyei rendőr-főkapitányságot.

A bejelentést követően a hajdúszoboszlói rendőrök a helyszínre siettek. A járőrök az utcán meghallották a sértett segélykiáltásait, ezért azonnal átugortak a ház kerítésén és elfogták a húszéves B. Csabát, akit a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra bevittek. A nyomozók a hajdúszováti lakost gyanúsítottként kihallgatták, bűnügyi őrizetbe vették és előterjesztést tettek előzetes letartóztatására.

A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a rablás kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást.

Ketten meghaltak, öten megsebesültek, jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség. Feltételezések szerint ketten hajtották végre a támadást. A rendőrök és mentők helyszínre vezénylésén túl az isztambuli terrorelhárító erők helikopterek támogatásával házkutatásokat tartottak a környéken, gyanúsítottakat vettek őrizetbe.

A támadás indítékáról és céljáról egyelőre nincs információ.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában kiemelte: a kormány mindig kész a párbeszédre. Az elmúlt időszakban már több mint száz iskolával sikerült konzultálni, és ezeknek számos tapasztalata volt – mondta az államtitkár, példaként említve, hogy problémaként felmerültek a dologi költségek és az órabeosztások is, de egyúttal számos megoldási javaslat is elhangzott a fórumokon.

Rétvári Bence felidézte, hogy az Emmi február 13-ára összehívta a köznevelési kerekasztalt, amelyre várják a szakszervezeteket, a pedagógusok, a szülők és a diákok képviselőit is, hogy közösen vitassák meg a helyzetet. Hétfőn Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy február 13-ára a fővárosba, országos tüntetést szervez a pedagógusok sztrájkbizottsága, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelve. Szintén hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatás szervezeteihez intézett nyílt levélben szólított fel a köznevelési kerekasztal bojkottjára. Rétvári Bence felidézte, hogy korábban éppen a szakszervezetek követelték a köznevelési kerekasztal összehívását, még a napirendi pontokat is megfogalmazták. Ezért nem érti, hogy az érdekképviseletek, amelyeknek a feladata pont az lenne, hogy ezen részt vegyenek, most miért nem akarnak párbeszédet.

Az eddig megfogalmazott követelésekről az államtitkár azt mondta: 18 éves koráig most is mindenki járhat iskolába. A tananyag mennyisége “régi nagy vita”. Kifejtette: egyrészt azt várják, hogy a legmodernebb, legszélesebb körű tudást kapják a diákok, amely a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanuláshoz szükséges, másrészt, hogy ne legyen nagy a diákok leterhelése az iskolában. Az arányosság figyelembevételével ennek két megoldása lehetséges – fejtette ki Rétvári Bence. Az egyik, hogy a mostani tartalmat csökkentik, a másik, hogy a tanulási időt növelve a diákoknak nem nyolc, hanem kilenc év alatt kelljen elsajátítaniuk a tananyagot.

Az ukrán egészségügyi minisztérium legfrissebb, hétfőn közzétett adatai szerint országosan már 171-en haltak meg influenzában a járványszezon október eleji kezdete óta, a legtöbben, 33-an Odessza megyében, valamint 13-an Vinnicja, 12-en Zaporizzsja, 11-en pedig Rivne megyékben. A tárca közleményében hozzátette, hogy a betegség halálos áldozatainak csupán egyharmada fordult időben orvoshoz.

Az állami közegészség- és járványügyi szolgálat által közzétett adatok alapján a több mint 2,5 millió lakosú fővárosban egy hét alatt csaknem 36 ezren betegedtek meg, közülük mintegy 16 ezren még nem töltötték be a 17. életévüket. 1037-en szorultak kórházi kezelésre, köztük 418 gyermek. A kijevi állami laboratóriumban 325 mintát vizsgáltak meg, 106-ban találtak influenzavírust. Az új típusú, H1N1 vírust 41 leletből mutatták ki, kettőben pedig H3N2 influenzatípust állapítottak meg.

A napokban Szvjatoszlav Protasz ukrán egészségügyi tiszti főorvos kijelentette, hogy Ukrajnában az utóbbi időben már naponta átlagosan 10 ember hal bele influenzavírus vagy más légúti fertőzés okozta megbetegedésbe, minden nap mintegy 80 ezren fordulnak orvoshoz. Az orvos szerint a fertőzések halálos kimenetelének fő oka, hogy az emberek későn fordulnak orvoshoz, továbbá rendkívül kevesen kérnek influenza elleni védőoltást. A halálos áldozatok egyike sem volt beoltva – tette hozzá. Az ukrán egészségügyi minisztérium 2015. szeptember 28. és 2016. január 31. között több mint 3,1 millió beteget jegyzett fel, ami az ország lakosságának 8,3 százaléka. A fertőzések aránya az országban főként Kijev és Odessza megyékben magas. A fővárosban már a hónap közepén karantént hirdettek az egészségügyi és az oktatási intézményekben, Kijev utcáin és a tömegközlekedési eszközökön egyre többen viselnek orvosi maszkot, hogy óvják magukat a fertőződéstől.

Kárpátalján az elmúlt héten szintén jelentősen, az előző héthez képest több mint kétszeresére ugrott a vírusos légúti megbetegedések száma. Eddig a megye az ország legkevésbé fertőzött területei közé tarozott 4,8 százalékos megbetegedési aránnyal. A megyei közegészség- és járványügyi szolgálat adatai szerint január 22-29. között több mint 9600-an fordultak orvoshoz. A megyében jelenleg tízezer lakosból 76 beteg. Kórházi ápolásra az összes beteg 4,6 százaléka, 444 személy szorult, köztük 286 gyermek.

Margarítisz Szkínász, az európai bizottsági elnök szóvivője sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a szervezet készített egy ilyen javaslatot, arról azonban még nem tájékoztatták az uniós tagállamokat. Az illetékes hangsúlyozta, hogy sikerült előrelépést elérni a Nagy-Britannia és az uniós intézmények közötti tárgyalásokon, végleges megállapodás viszont még nem született semmiről. “Még nem vagyunk készen, az egyeztetések folytatódnak” – mondta Szkínász. A szóvivő hozzátette, nem elég, ha az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának jogászai megegyezésre jutnak, olyan folyamatról van szó, amelyet az EU mind a huszonnyolc tagállamának jóvá kell hagynia.

David Cameron brit kormányfő vasárnap munkavacsorán fogadta Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét. A megbeszélés középpontjában a londoni kormány által Brüsszeltől követelt szabályozási reformok álltak. A tárgyaló felek nem jutottak egyezségre, közlésük szerint azonban igen jelentős haladást sikerült elérniük. A brit reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és az EU-társállamok fővárosainak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgás szabályaival.

Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja. A brit reformigények többi részéről már nagy vonalakban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, a végleges megoldást sokan az uniós állam-, illetve kormányfők február 18-19-i csúcstalálkozójától várják.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.