A Financial Times londoni gazdasági napilap végigkérdezte a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalatot. A körkérdésre adott válaszokból kiderült, hogy e cégcsoportból mindössze négy – az easyJet légitársaság, a Persimmon építőipari konglomerátum, a GKN légi- és autóipari csoport, valamint a Standard Life pénzügyi szolgáltató – látott hozzá részletes tervek kidolgozásához a Brexit esetére. A Financial Times szombati beszámolója szerint ugyanakkor például a Vodafone távközlési óriáscég azt válaszolta, hogy nem látja szükségét érdemi intézkedéseknek, három másik FTSE-100-as cég pedig azt közölte, hogy igazgatótanácsi értekezleteiken még fel sem merült ez a kérdés. Arra a kérdésre, hogy a cégvezetés miért nem hallatja hangját a Brexit kockázatával kapcsolatban, a Rolls-Royce ipari csoporttól az a válasz érkezett, hogy a vállalat “jelenleg nem lát erre üzleti okot”. A BAE Systems – a legnagyobb európai hadiipari vállalatcsoport – ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy “a szokásos üzletmenet folytatására” összpontosítja figyelmét. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai kutatási igazgatója, Mujtaba Rahman a FTSE-100-as nagyvállalatok feltűnően tartózkodó hozzáállásáról azt mondta a Financial Timesnak: a cégek vélhetően tartanak attól, hogy a Brexit mellett kampányoló “agresszív” politikai csoportok lejárató hadjáratot indítanak ellenük. Rahman szerint azonban – tekintettel arra, hogy mekkora tétről van szó – ez hibás magatartás, ha az üzleti szféra továbbra is az Európai Unióban szeretné tudni Nagy-Britanniát. Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által e héten Brüsszelben ismertetett átfogó javaslatcsomag közzététele. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő brüsszeli EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Szijjártó Péter az uniós külügy- és védelmi miniszterek amszterdami informális találkozójának zárónapján nyilatkozott erről.

“Mi elfogadjuk, hogy az elvek fontosak és az elvek védelme is fontos, de a helyzet nagyon súlyos, és végre az emberek megvédésével kellene foglalkoznunk” – mondta a tárcavezető. Mivel a helyzet nem javul Szíriában, egyre többen érkeznek a szír-török határra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unióra háruló bevándorlási nyomás növekedésére számíthatunk – tette hozzá Szijjártó Péter.

Az Európai Unió óriási kockázatot vállal a hónapok óta folytatott, teljesen terméketlen elméleti vitával, ami az ellenőrizetlen és szabálytalan tömeges migrációhoz vezetett. Ez növeli a terrorveszélyt, rontja az európai közbiztonságot, összedöntheti a schengeni övezetet és destabilizálhatja a nyugat-balkáni térséget is – jelentette ki miniszter.

A kiutat a visegrádi négyek együttműködése jelentheti, vélekedett Szijjártó Péter. Ha a visegrádi országok Macedónia és Bulgária miniszterelnökeivel kiegészülő február 15-i csúcstalálkozóján létrejön a macedón-bolgár védvonal, az képes lesz megszüntetni az Európai Unió jelenlegi, déli határok felőli védtelenségét – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár ezentúl oktatási államtitkár lesz, elődje, Czunyiné Bertalan Judit pedig a digitális tartalomfejlesztésért felel a továbbiakban kormánybiztosként.

Palkovics László váltja Czunyinét

A változást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Budapesten jelentette be. Balog Zoltán jelezte: a köznevelési kerekasztal keddi alakuló ülését már Palkovics László vezeti majd. A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: a kormányfő, akivel a változtatásokról egyeztetett előző nap, nem fogalmazott meg kritikát Czunyiné Bertalan Judit munkájával kapcsolatban, sőt ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi államtitkár a köznevelés területén komoly szerepet kapjon.

Balog Zoltán közölte: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem szűnik meg, de átalakul. Az intézményvezetők nagyobb hatáskört kaphatnak – mondta, hozzátéve, hogy várhatóan szeptembertől olyan kerettel rendelkezhetnek majd, amely a kisebb beszerzéseket lehetővé teszi számukra. Átgondolják a minősítési rendszert is – jelezte.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában kifejti: a saját nevében és kockázatára, üzletszerűen személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás (természetes vagy jogi személy) tevékenysége adóköteles tevékenység, amelyet csak adószámmal folytathat. Üzletszerű személyszállítási szolgáltatást a tevékenységre vonatkozó – nem adójogszabályokban meghatározott – előírások figyelembevételével lehet végezni. A személyszállítási szolgáltatás megkezdését megelőzően dönteni kell arról, hogy valaki szolgáltatását egyéni vállalkozóként végzi, gazdasági társaságot hoz létre, illetve már meglévő egyéni vállalkozása, gazdasági társasága tevékenységi körét bővíti.

Amennyiben úgy dönt, hogy a személyszállítási szolgáltatást nem gazdasági társaság keretében végzi és még nem vált egyéni vállalkozóvá, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére irányuló szándékáról ügyfélkapun keresztül (az erre rendszeresített űrlapon) elektronikusan, vagy a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen bejelentést kell tennie. Az a vállalkozás, amely az utasok mobilalkalmazáson keresztül jelzett igényeinek teljesítése céljából, szállítási szolgáltatóként a mobilalkalmazás használatával összefüggő megállapodást kötött, a személyszállítási szolgáltatást független vállalkozásként, üzletszerűen, s ebből következően áfa-alanyként végzi.

Az áfa-törvény hatálya alá tartozik a másik tagállambeli vállalkozásnak a mobilalkalmazással összefüggő, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása is, az e szolgáltatást terhelő adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldi (személyszállítási szolgáltatást nyújtó) adóalanynak kell a bevallásában fizetendő adóként szerepeltetnie. A személyszállítási szolgáltatást végző adóalanyok esetében jellemzően az alanyi adómentesség választása és az általános szabályok szerinti adózás fordulhat elő.

Az adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy az előzőek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van, jogosult alanyi adómentességet választani, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos összeghatárt.

Az alanyi adómentességet választó adóalany nem mentesül a másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után teljesítendő adókötelezettség alól, ezzel összefüggésben közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Az alanyi adómentes adóalanyt főszabály szerint nem terheli adófizetési kötelezettség, ugyanakkor adólevonásra sem jogosult. Alanyi adómentesként is adófizetési kötelezettség terheli azonban a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás után. Az adóalapot a másik tagállambeli adóalanyt megillető díj képezi, adólevonási jog ez esetben sem illeti meg. Az alanyi adómentes adóalanynak is számlát kell kibocsátania az általa nyújtott szolgáltatásról, azzal, hogy a számlájában áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Az általános szabályok szerint adózó adóalanynak be kell jelentenie, ha egy másik tagállambeli adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, ilyennek minősül többek között a mobilalkalmazással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó másik tagállambeli adóalannyal létesített kapcsolat is. A vállalkozás bejelentése alapján a NAV közösségi adószámot állapít meg a számára. A vállalkozásnak az utas felé teljesített szolgáltatása után 27 százalékos áfát kell fizetnie. Mivel az utas által megfizetendő díj az adót is tartalmazza, ennek a díjnak a 21,26 százaléka képezi a fizetendő adót. A vállalkozást is adófizetési kötelezettség terheli továbbá a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozást olyan mértékben illeti meg az adólevonási jog, amilyen mértékben az adott terméket, szolgáltatást az adóköteles tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.

Az utas számára személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól (számla helyett nem bocsáthat ki nyugtát), ha az utas a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem fizeti meg neki az ellenértéket. A számlaadási kötelezettséget teljesíteni lehet papír alapú vagy elektronikus számla kibocsátásával is, és meghatalmazott útján is.

A tájékoztató kitér arra is, ha valaki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, választhat, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései szerint állapítja meg adókötelezettségét. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy az Uber-rendszer keretében végzett személyszállítási szolgáltatás nyújtására jogi személyiséggel rendelkező vállalkozást, gazdasági társaságot is létre lehet hozni, és ismerteti ezzel kapcsolatban is a fontos tudnivalókat.

Az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához 304 ügyfélszolgálati, illetve 32 írásos, a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) pedig mintegy 40 fogyasztói kérelem érkezett eddig. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője elmondta: a gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosításával kapcsolatban a 2015. szeptember 1. és 2016. január 31. között az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához benyújtott panaszok száma töredéke a devizaalapú és forint jelzáloghitelek elszámolásával kapcsolatos, azonos időszakban beérkezett megkeresések, illetve kérelmek számának.Ennek oka a szóvivő szerint többek között az lehet, hogy a forintosítás során – ellentétben az elszámolásokkal – nem konkrét összegek visszatérítése, jóváírása történt a fogyasztóknak, hanem rögzített, kedvező árfolyamon forintra váltották át a követelésüket.

Kedvező volt az átváltás a szakértők szerint

A gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosításával kapcsolatos megkereséseknél jellemzően a balloon-bullet típusú (rögzített árfolyamú) hitelekkel összefüggésben a megemelkedett törlesztőrészletre és a meghosszabbított futamidőre vonatkoznak a kérdések és kérelmek. Ezzel kapcsolatban a fogyasztóknak érdemes felkeresniük az MNB internetes honlapjának elszámolási és forintosítási aloldalát (www.mnb.hu/fogyasztovedelem/vezeto-hirek/elszamolasi-es-forintositasi-informaciok) – mondta Binder István.

Az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez eddig érkezett mintegy 40 fogyasztói kérelem jellemzően nem önmagában a forintosítással (vagyis annak valamilyen technikai hibájával), hanem annak jogkövetkezményeivel kapcsolatos. Egyes balloon-bullett típusú hitellel rendelkező ügyfelek például méltányosságot kérnek pénzügyi intézményüktől. A forintosítási ügyeket – ellentétben az elszámolási ügyekkel, ahol csak kisszámú, kötött tényállás alapján lehetett kérelmet beadni – a PBT általános eljárásában tárgyalja, így lehetőség van méltányossági kérelmek előterjesztésére is.

Binder István ismertette: az MNB 2015 decemberében 28 olyan pénzügyi intézménynél kezdett fogyasztóvédelmi témavizsgálatot a gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosításának jogszerű végrehajtásával kapcsolatosan, amelyek nagyobb volumenű érintett szerződésállománnyal rendelkeznek. Amennyiben a jegybank adatai, fogyasztói jelzések vagy egyéb információk alapján szükséges, az MNB még további, közel 40 intézménynél indíthat hasonló fogyasztóvédelmi témavizsgálatot. A vizsgálatok várhatóan legkésőbb 2016 decemberében zárulhatnak majd le.

A gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosítása – mint az MNB korábban jelezte – mintegy 242 ezer élő, s több tízezer, már felmondott, de még a pénzügyi intézményeknél lévő ügyfélszerződést érint. További konkrét számokat az érintett pénzügyi intézmények tavaszi adatszolgáltatásuk során nyújtanak majd – mondta a szóvivő.