Sokan napközben már össze sem húzták magukon a kabátot, úgy sétáltak Debrecenben. A bátrabbak pedig már nem is vettek dzsekit. Nem csoda: a hőmérő ma dél körül 10 fokot mutatott.

Virágzik a téltemető a Nagyerdőn

A jó időt a növények is érzik. A parkerdőben már kinyílt a védett téltemető, amely jellemzően csak február végén, márciusban virágzik. Nevéből adódóan sokan úgy tartják: ha kinyílik, megérkezett a tavasz. A mezőgazdaságban viszont annyira vizes a talaj, hogy nem tudnak dolgozni.

Thalwieser Károly földjén január végéig már be kellett volna fejezni az alma metszését, a nagy sár miatt azonban nem haladnak. Ráadásul a növények elpusztulhatnak, ha megint lehűl a levegő.

– Ha ilyen marad az időjárás, akkor semmi gondunk nem lenne. Mivel azonban még február elején vagyunk, félő, hogy még lesz kemény hideg. A növényeknek a mélynyugalmi állapotuk már elmúlt, most már kényszernyugalmi állapotban lennének, ha nem lenne az időjárás ilyen, amilyen – magyarázza Thalwieser Károly.

A meteorológus azt mondta: februárban -1 fok körül kellene alakulnia a napi átlaghőmérsékletnek, az utóbbi időben viszont egyre gyakoribb, hogy az év második hónapjában már jelentősen enyhül az idő.

– Február első napjaiban már közel 20 fokos hőmérséklet is előfordult Debrecenben. Ilyenkor egyébként a sok évi átlag szerint fagyos időnek kellene lennie – hallhattuk Szegedi Sándort, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetőjét.

A héten még lesz lehetőség ilyen sétákra. Napközben 6-9 fok körül fog alakulni a hőmérséklet, éjszakánként viszont fagyokra lehet számítani, úgyhogy messze még a valódi tavasz.

Dehir – Nem dőlt meg a melegrekord Debrecenben

Több hírportál arról ír, hogy a Videoton szemet vetett Bódi Ádámra, a DVSC-TEVA középpályására. Egyes hírek szerint már ajánlatot is tettek a válogatott labdarúgó játékjogára.

Bódi Ádám egy Videoton elleni meccsen

A Dehir.hu kereste a Videotont, Gressó Gergely sajtóreferens azonban azt közölte, az átigazolási pletykákat, híreket a klub soha nem kommentálja, így most sem teszik. Ha lesz hivatalos információ, azt a honlapjukon közlik majd. Szerettük volna megkérdezni a DVSC-TEVA klubigazgatóját is, de Róka Géza nem vette fel a telefonját.

A 25 éves Bódi Ádám a DVSC saját nevelésű játékosa, soha nem játszott más csapatban. 2010 tavaszán debütált a Debrecen első csapatában az NB I-ben, a következő szezonban már meghatározó játékossá nőtte ki magát, 2014-ben pedig a szurkolók szavazatai alapján az év legjobb magyar labdarúgójának választották. Igazi szabadrúgás specialista, jó pár bombagólt lőtt pontrúgásból. Összesen 27 gólt szerzett az NB I-ben.

Tavaly ősszel teljesült a nagy álma, a Feröer-szigetek elleni meccsen debütált a válogatottban. A mérkőzésen azonban részleges bokaszalag-szakadást, mostanra azonban felépült.

A szurkolók talán már szerdán választ kaphatnak a kérdésre, mi szerint elviszi-e a Vidi Bódit, hiszen a klub 17 órától szurkolói ankétot tart a Nagyerdei Víztoronyban. A szurkolói ankéton Szima Gábor, a DVSC elnöke, Kondás Elemér vezetőedző, Sándor Tamás, a DVSC pályaedzője, Dombi Tibor játékosedző és a két új igazolás, Holman Dávid és Takács Tamás válaszolnak majd a kérdésekre.

Amint arról a Dehir.hu elsőként beszámolt, múlt hét szerdán kutyatámadás érte az erdei környezetben lévő bánki református iskola állatsimogatóját. Valószínűleg több kutya lemészárolt egy őzikét – amit a vadásztársaság engedélyével tartottak –, emellett tíz tyúkot, őt libát, három gyöngytyúkot és egy kacsát.

Visszaállhat a korábbi idilli állapot Bánkon

A vérben úszó állatokra ráadásul a gyerekek találtak rá, akiknek érthetően nagy trauma volt ez, hiszen nagyon szerették az állatokat, az őzike a szemük előtt nőtt fel, olyan szelíd volt, hogy meg lehetett simogatni.

Búzás Dénes lelkész hírportálunknak most elmondta, hogy a Dehir.hu cikkének és a Debrecen Televízió riportjának megjelenése után legalább ötszáz telefonhívást kapott segítő szándékú emberektől. Hívták kutyaegyesületek vezetői, akik szakmai tanácsokat adtak, s azt is vállalták, hogy a gyerekeknek és a pedagógusoknak előadást tartanak arról, mit kell tenni, hogyan kell viselkedni, ha kóbor kutyával találkoznak. Egy szakember a kenneleket erősítette meg, hogy máskor ne fordulhasson elő hasonló eset. Volt, aki húszezer forintot küldött, hogy pótolhassák az elpusztult állatokat, mások pedig állatokat ajánlottak fel. Egy esztári pékségtől nagy testű, különleges megjelenésű brahma tyúkokat és kakasokat, valamint kacsákat kaptak, Danku Attila önkormányzati képviselőtől pedig egy pávát.

Az őzet korábban a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészete ajándékozta a bánki iskolának, a kutyatámadás után az erdészek is keresték a lelkészt, és van remény arra, hogy újra legyen őz az iskola állatsimogatójában.

Búzás Dénes azt is elmondta, hogy múlt hét csütörtök óta a Debreceni Közterület-felügyelet munkatársai aktívan járőröznek a környéken, a gyepmesterek azon vannak, hogy begyűjtsék a kóbor ebeket, ami nekik nagy biztonságérzetet ad. A lelkészt egyébként épp akkor értük utol telefonon, amikor kilépett a rendőrség épületéből. Megtudtuk, a rendőrök továbbra is nyomoznak, keresik a támadó kutyát vagy kutyákat, illetve gazdájukat.

A rendőrség egyébként rongálás miatt indított eljárást. Természetesen nem a kutyákat vonnák felelősségre, hanem a gazdájukat. Egy gond van ezzel, a rongáláshoz szándékosság is társul a jogszabályok szerint, ezt pedig itt nemigen lehet majd bizonyítani. Természetesen az ebtartás szabályainak megsértése miatt felelősségre vonhatják a tulajdonost, de az már nem a rendőrség, hanem az önkormányzat hatásköre lenne. Ha meglesz a tulajdonos, ellene polgári peres eljárást is indíthat az iskola fenntartója, Búzás Dénes azonban elmondta, erre nem készülnek. Ő most annak örül, hogy az ügy kapcsán az emberi összefogás lehetőséget kapott bizonyítani, és a sok segítő szándékú ember révén bizonyított is.

Handó Tünde a közelmúltban komoly médiavisszhangot kiváltó bírósági ügyekkel kapcsolatban tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: “kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget és bízzanak a bírói felelősségben!”

Handó Tünde és Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke

Kérdésre válaszolva közölte: a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete.

A bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni – mondta Handó Tünde.

Több mint kétszázötven alkotást neveztek a 2. Magyar Filmhétre, amelyet március 1. és 6. között rendeznek meg Budapesten, a Cinema City MOM Parkban. A mustra hivatalos versenylistáját ma hirdették ki. A Debrecen Televízió három filmmel nevezett a filmhétre, és mind a három alkotást felvették a versenylistára, így a mustrán vetíteni fogják a Kossuth papját, az Emberebb ember című dokumentumfilmet és A köröstárkányi mészárlást is.

A Kossuth papja forgatása

„Mind a három film a magyar történelem fontos momentumát mutatja be. Az Emberebb ember a cserkész mozgalom megszületését, s azt, hogy él tovább ez a mozgalom itthon és a diaszpórában. A Kossuth papja annak az emberi bátorságnak állít emléket, amit Könyves Tóth Mihály tanúsított a szabadságharc leverése utáni időkben. A köröstárkányi mészárlásban a magyar történelem egy tragikus eseményét vittük filmre, s az is kiderül, hogy ez a közösség, melynek tagjait magyarságuk miatt üldözték és ülték meg, hogyan maradt meg mindezek ellenére magyarnak” – mondta Széles Tamás, a Debrecen Televízió ügyvezetője. „Büszke vagyok rá, hogy mindhárom nevezett filmünket beválogatták a versenyprogramba. Ez is mutatja, hogy a Debrecen Televízió stábja kimagasló munkát végez. És nem csupán a stáb, hanem a közreműködők is. A Kossuth papjában a Csokonai Színház művészeivel dolgoztunk együtt, A köröstárkányi mészárlásban pedig maguk a köröstárkányiak szerepeltek, s játszották el őseiket egy-egy jelenetben” – tette hozzá Széles Tamás.

Kossuth papja

A Kossuth papja című tv-játékfilm Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepéről szól. Az egyórás alkotást Tóth-Máthé Miklós azonos című regénye alapján Dánielfy Zsolt rendezte.

Jelenet a Kossuth papja című filmből

Könyves Tóth Mihály az 1848-as forradalom és szabadságharc meghatározó alakja volt, lelkesítő beszédei hatására tömegesen álltak a debreceni fiatalok a honvédseregbe, ahol ő maga tábori lelkészként szolgált. A nép Kossuth papjaként vagy aranyszájú papként emlegette. Hazafias beszédei miatt a forradalom után kötél általi halálra ítélték, végül amnesztiát kapott.

A Kossuth papja 2005-ben több díjat kapott. A Kamera Korrektúra filmszemlén a tévéfilm, tévéjáték, tévésorozat kategóriában harmadik lett. A szombathelyi II. Savaria Filmszemlén a kisjátékfilmek kategóriájában a 35 pályamű közül a Kossuth papját találta a legjobbnak a zsűri, októberben pedig a Zalaegerszegi Televízió által szervezett X+1. Göcsej Filmszemléről a Szalay Annamáriáról elnevezett fődíjat hozta el a Debrecen Televízió a Kossuth papjával.

Emberebb ember

A Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány és a Debrecen Televízió kétrészes, Emberebb ember című filmjét decemberben mutatták be. Széles Tamás rendező-producer filmjének ötletét egy különleges cserkészvállalkozás adta: 2013-ban tizenkét országból 180 magyar cserkész gyűlt össze a Tisza folyónál, ahol tutajtúrán vettek részt. Így emlékeztek az első magyar cserkészekre, akik 1913-ban a Vág folyón túráztak.

Ma tizennégy országban működik magyar cserkészcsapat

Az alkotás célja nem a cserkészet történetének taglalása vagy a múlt boncolgatása, hanem a jelen bemutatása. Egyéni sorosokon keresztül ismerheti meg a néző az egyes országokban működő magyar cserkészetet. A Médiatanács Kollányi-pályázata által támogatott kétrészes filmsorozat a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő harmad- és negyedgenerációs fiatalok életén keresztül mutatja be a cserkészek mindennapjait.

A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát. Kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál miniszterelnök vagy Sík Sándor. A piarista tanár, költő egy jelmondatba sűrítve fogalmazta meg a magyar cserkészpedagógia alapelvét: “emberebb embert, magyarabb magyart nevelni”. A magyar cserkészetet a II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette, de a Magyar Cserkészmozgalmat a határokon túl élő magyar diaszpóra közösségei továbbéltették. Ez volt az a szervezet, amely a fiatalokban megtartotta a magyarság iránt érzett szeretetet. Az így nevelkedett diaszpóra tagjai közül kerültek ki azok a vezetők, akik 1989-ben újjáélesztették a magyarországi cserkészmozgalmat.

Ma tizennégy különböző országban működik magyar cserkészcsapat. Nagy számban tevékenykednek Dél-Amerikában, az észak-amerikai kontinensen, Ausztráliában, Nyugat-Európában és a Kárpát-medence országaiban.

A köröstárkányi mészárlás

A köröstárkányi mészárlás című dokumentumfilmet szintén együtt készítette a Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány és a Debrecen Televízió.

A film 91 embernek állít emléket

A közel egyórás film az 1919 áprilisában lezajlott, közel száz halálos áldozatot követelő kőröstárkányi vérengzést dolgozta fel. Ekkor a túlerőben lévő román csapatok ellen a magyar csapatokat és a Székely Hadosztályt támogatva a helyiek is harcoltak. Amikor a magyar és székely katonák kénytelenek voltak visszavonulni, a bevonuló bosszúszomjas román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván, 91 embert mészároltak le. Nem csupán férfiakat, hanem nőket, gyerekeket és időseket is. A filmet Vojtkó Ferenc írta és rendezte. Ez az alkotás a Zalaegerszegi Televízió különdíját kapta meg a Göcsej Filmszemlén.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által támogatott Magyar Filmhét célja, hogy a nagyközönség és a filmszakma képviselői megismerhessék a 2015-ben bemutatott magyar alkotásokat. Hogy pontosan mikor vetítik a versenylistára vett alkotásokat a Magyar Filmhéten, hamarosan nyilvánosságra hozzák.  A filmhét díjairól titkos szavazással döntenek a filmakadémia tagjai, az elismeréseket március 6-án adják át.

A filmhét versenyprogramjába bekerült debreceni filmek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készültek el.