A tájékoztatás szerint a vállalat munkáltatói saját hatáskörben, a rendelkezésre álló források terhére vállaltak kötelezettséget a vasutas munkavállalók jövedelmi helyzetének javítására.

Fotó: MTI

 A javaslat szerint a munkáltató a 2,2 százalékos alapbér-emelést visszamenőlegesen, 2016. január 1-jei hatállyal hajtja végre azon munkavállalóknál, akiknek az alapbére nem haladja meg a 450 000 forintot.

 Emellett ezen dolgozóknak két alkalommal – vasutasnapon a júniusi, illetve karácsony előtt a novemberi munkabérrel – 25 000-25 000 forint egyszeri kifizetést teljesít.

Ez MÁV-csoport szinten átlagosan 4,0 százalékos, a legalacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalók esetében pedig 5,4 százalékos alapbérfejlesztésnek felel meg – közölte a társaság.

A közlemény szerint a MÁV-csoport vezetői saját hatáskörben, az üzleti tervek átvizsgálását követően felelősen ezt az ajánlatot tudják tenni a munkabéke fenntartása érdekében, anélkül, hogy létszámleépítés elrendelésével további forrást kellene előteremteni.

A MÁV-csoport elsődleges célja a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás biztonságának garantálása. Ennek érdekében döntött úgy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás formájában karácsony előtt is a társaság, hogy a már folyósított havibéren túlmenően még félhavi alapbért utal át a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére – tájékoztatott a MÁV Zrt.

A vasúttársaság közölte: a munkáltatói oldal az írásbeli javaslat átadásakor azt kérte a kollektív munkaügyi vitát kezdeményező 7 szakszervezet képviselőjétől, hogy az ajánlattal kapcsolatban február 9-én, kedden reggel 8 óráig írásban tegyenek nyilatkozatot.

Közösen léphetnek sztrájkba a vasutas szakszervezetek, ha nem születik egyezség a vasutasok 2016. évi bérfejlesztéséről és egy olyan középtávú megállapodásról, amely kiszámítható életpályát kínál a vasutas munkavállalók számára – közölték a vasutas szakszervezetek múlt héten.

A cikk szerint tavaly több mint egyharmadával esett vissza a frissen kötött Start-számlák száma a kincstárnál, alig több, mint 23 ezer gyereknek nyitottak ilyen konstrukciót a 2014-es 37,2 ezer után. Pedig 2015 márciusában az állam 3800 állami gondozott kisgyerekekről is gondoskodott, nélkülük a felére esett volna vissza az új számlák száma – jegyezte meg a lap.

Illusztráció

A kincstár tavaly kisebb-nagyobb rendezvényeken kampányolt a Start-számlák mellett, a hivatalos honlap szerint 2016-ban is egyelőre rendezvényeken, főleg babaruhabörzéken népszerűsítik a kötvényt. A lap információ szerint a siker továbbra is mérsékelt, idén januárban 7362 gyerekből 2021-nek nyitották meg a számlát.

Az a gyermek, aki már betöltötte a 18 éves kort, elvileg már hozzájuthat pénzéhez, azonban igazolnia kell, hogy az összeget a jogszabályban meghatározott célokra fordítja majd: költheti egyebek között iskolai tanulmányokra, pályakezdésre, lakásra, vagy a gyerekvállalás feltételeinek megteremtésére. A kincstár azt viszont nem árulta el a lapnak, hogy voltak-e már kifizetések.

A Debreceni Korzó című színes információs kiadvány a Debrecen Televízió gondozásában jelenik meg. A Korzót ebben a hónapban is 30 ezer háztartás postaládájába dobják be, emellett a különböző terjesztési pontokon lehet hozzájutni, valamint a Dehir.hu-ról is letölthető.

Az idei év első lapszáma is hagyományosan bőséges kínálattal jelentkezik: tartalmas olvasnivalót és hasznos információt egyaránt kínál az olvasóknak.

„Művészeteken keresztül megláttatni a világot a legnagyobb értelemadó lehetőség. Különösen a színház képes erre, amely egyidejűleg vizuális, akusztikus és mozgásos. A színház közösségi műfaj; problémafelvető természetű: kérdez, vizsgál, nyomoz, feltár, gondolkodik, sűrít, állást foglal, érzelmeink megélésében segít.” – Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője írta ezt a Korzó e havi vendégpublicisztikájában. – „Ellentmondásnak tűnő, hogy a színház átmeneti, rövid életű jelenség, mégis hosszú távú és széles körű céljaik vannak a színházakban alkotóknak, amikor közvetlen játékba hívják a gyermekeket, ifjakat. Ezeknek a drámás játékoknak a célja – kalandok árán is – felfedezni önmagunkat, egymást, a környező világot. Amikor játszunk, szemlélődünk, a belső s külső világ határait feszegetjük.” – olvashatjuk a szakember sorait, aki a Dehir.hu választásán elnyerte az év művésze díjat.

Szintén jól szerepelt ezen a népszerű megmérettetésen Nagy Konrád, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola nagy pályás gyorskorcsolyázója, aki az év egyéni sportolójának járó díjat vehette át a Dehir.hu olvasóinak voksai alapján. Mint a vele készült interjúban olvasható, nemrég harmadik lett, még sincs bronzérme, villamosmérnöki szakon tanul, de a sportból szeretne megélni.

Olvashatunk a Debreen Televízió filmjeiről és sikereiről is a Debreceni Korzóban. Legutóbb a legrangosabb magyar televíziós és filmes szemle, a Kamera Korrektúra díjkiosztóján: ahol a tévéfilm, tévéjáték, tévésorozat kategóriában érdemelte ki az elismerést a DTV a Kossuth papja című alkotással, mely a harmadik lett a kategóriájában. A díjkiosztón emellett egy másik kitüntető elismerést is kapott a Debrecen Televízió: az elmúlt évtizedekben elvégzett kimagasló szakmai tevékenységéért különdíjban részesült.

A programok, rendezvények ajánlói mellett természetesen több sporttal kapcsolatos cikk is helyet kapott a magazinban. Mint olvashatjuk: erősen matekoznak a vízipólósok. Kállay Márk csapatkapitány azt nyilatkozta: „mi úgy kalkulálunk, hogy a Honvédot mindenképpen meg kell vernünk ahhoz, hogy legyen esélyünk a nyolc közé jutásra, de még akkor is függünk a Honvéd–Vasas meccs eredményétől. Lesz még egy Fradi elleni hazai meccs is februárban. Bármi megtörténhet; az biztos, hogy nem lesz unalmas a tavaszi szezon. Egy másikban a DVSC-TVP női kézilabdacsapathoz szerződtetett „sikerkovács” edző, a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes szlovén Tone Tiselj vall arról, hogy szerinte Debrecenben profibb körülmények vannak mint a milliomos klubként számon tartott Nagybányánál. A szakma és a szurkolók is erősen bíznak benne, hogy Tone Tiselj vezetésével újra kijuthat Európába a Loki.

Amilyen hirtelen bukkant fel a magyar élvonalban, olyan gyorsan állt tovább Balogh Norbert. Sokan először álhírnek gondolták, de igaz: a 19 éves hajdúböszörményi srác az olasz élvonalba szerződött. A fiatal játékos többek között arról is beszél, hogy ez az egész olyan, mint egy álom – olvashatjuk a Korzóban. S a zöld gyep után egy egészen más pálya: a szezon eleje ugyan jól sikerült, később viszont hullámvölgybe került és edzőváltásra kényszerült a DHK Mol-ligás csapata. Mindezek ellenére a klubnál nem mondtak le a dobogóról, amelynek megszerzésére a rájátszásban bőven lesz esély. Mocsári Attila, a Debreceni Hoki Klub elnöke elárulta, ismét taktikusan, fegyelmezetten és erőtől duzzadóan dolgozik a csapat. Muhin éppen azt tette hozzá a DHK teljesítményéhez, ami eddig hiányzott – fejtette ki a Korzónak az elnök.

A lapban az elmúlt hetek debreceni történéseiről is lehet olvasni: többek között az év embere választás győzteseiről, a város báljáról, ahol a díjátadás történt, s ahol rekordnak számító összeg gyűlt össze ebben az esztendőben: 11 millió forintot utalhatott át ugyanis Debrecen a kárpátaljai magyar kistelepülésnek, Salánknak. De az óvodai beiratkozásról is találhatnak információt, ahogy arról is, hogy bejelentették a Himnusz születésnapjának reggelén: Debrecen benyújtja pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre.

Mindezeken túl rejtvény, moziműsor, kedvcsináló programelőzetesek, színes írások is helyet kaptak a Korzó legfrissebb számában. Megtudhatjuk, milyen programok lesznek szerte a városban, milyen koncertekre, kiállításokra, előadásokra, családi programokra lesz érdemes ellátogatni.

A Debreceni Korzót a következő helyeken lehet beszerezni:

Apolló mozi, Miklós u. 1.
Csokonai Színház, Kossuth utca 10.
Debreceni Közlekedési Vállalat ügyfélszolgálat, Füredi út 27. (Malompark II.)
Debreceni Városi Könyvtár, Piac utca 68.
Debreceni Művelődési Központ tagintézményei (Kossuth u. 1.)
Debreceni Vízmű ügyfélszolgálat, Hatvan utca 12-14.
Euro-Régió Ház, Piac u. 79.
Jégcsarnok, Derék utca 33.
Kölcsey Központ, Hunyadi u. 1-3.
Megyeháza, Piac u. 54.
Méliusz Könyvtár, Bem tér 19.
Modem, Baltazár Dezső tér 1.
Régi városháza, Piac u. 20.
Tourinform Iroda, Piac u. 20. (Régi Városháza)
Új városháza, Kálvin tér 11.
Vojtina Bábszínház, Kálvin tér 13.
Műterem Galéria, Batthyány u. 24.

Debreceni Művelődési Központ tagintézményei

Belvárosi Közösségi Ház, Kossuth u. 1.
Újkerti Közösségi Ház, Jerikó u. 17-19.
Homokkerti Közösségi Ház, Szabó Kálmán u. 68.
Józsai Közösségi Ház, Szentgyörgyfalvi u. 9. (Debrecen-Józsa)
Kismacsi Közösségi Ház, Napraforgó u. 1-3. (Debrecen-Kismacs)
Tímárház, Nagy Gál István u. 6.

A Debrecen Televízió Közügy című műsorában Kardos Marianna, az AKSD Kft. ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy Debrecen az Európai Unió előírásaihoz képest kicsit le van maradva a hulladékkezelési és -hasznosítási technológiában. Most még a vegyesen gyűjtött hulladék 98 százaléka a lerakóba kerül (igaz, se a talajt, se a vizet, se a levegőt nem szennyezi), a cél azonban nem ez, hanem az, hogy a hulladékokat hasznosítsák. Legkésőbb 2020-ra minden EU-tagállamnak el kell érnie azt, hogy a hulladékra mint energia-, illetve erőforrásra tekintsen.

Illusztráció

Ez azt jelenti, hogy meg kell próbálni mindent hasznosítani, s a lerakást a minimálisra – például az égetők salakjára – korlátozni. Varga László, a Debreceni Hulladékkezelő Kft. ügyvezető igazgatója a beszélgetésben arra is emlékeztetett, hogy Debrecen a rendszerváltáskor úttörő volt, hiszen az AKSD létrehozásával 1992-ben az első vegyesvállalatot alapította meg a közszolgáltatások területén. A cég az akkori modern technológiát alkalmazta például a szigetelt lerakóval, csurgalékvíz-kezeléssel.

Varga László

A szakember szerint ezen a területen is majdnem olyan gyors a fejlődés, mint a számítástechnikában, s mára „kicsit beragadtunk, kicsit elment az idő mellettünk”. Ahhoz ugyanis, hogy jobban szét lehessen válogatni a hulladékot, újabb beruházás kell, s meg kell fontolni az égetőművi fejlesztést is. Jóllehet, ha modern környezetvédelmet akarunk megvalósítani, akkor az a hasznos nyersanyagok kinyerésével se fog kevesebbe kerülni – véli az igazgató.

A műsor vendégei kitértek arra is, hogy a lakosság által fizetett szemétdíjak három éve változatlanok Debrecenben, pedig az újabb szolgáltatások alkalmazása évről évre több pénzt igényel. A debreceni szemétdíj egyébként mindig is a felsőbb középkategóriába tartozott az országban, s nem volt kirívóan magas. Igaz, a díjakat nehéz összehasonlítani, mivel mindegyikhez más-más szolgáltatási tartalom tartozik. Sok helyen például az önkormányzat megveteti a lakosokkal az edényt, és nincs házhoz menő lomtalanítás vagy fenyőfa-összegyűjtés. Ezek alapján Debrecen az ár-értékarányban nagyon jó helyen áll.

Kardos Marianna jelezte azt is, hogy tavasszal megváltozik a szemétszállítás, egy új országos céget hoznak létre, és megalakul a Nezeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. is. A második negyedévi lakossági számlákat már ez a társaság fogja kiállítani, s ahol havi utólagos számlázás van, ott a holdingnak már májusban számláznia kell, míg ahol negyedéves van, ott majd júniusban. A megfelelőségi nyilatkozatok kiadására is feljogosítandó cégnek ugyanakkor nagyon fontos szerepe lesz a hulladékgazdálkodás átstrukturálásában.

Kardos Marianna

Ez alapján például meg kell alkotnia az országos közszolgálati tervet. Várhatóan ezáltal lehet majd megállapítani, hogy a jelenlegi országos közszolgálati rendszer szervezettsége regionálisan hol hibádzik. Ez a holding fogja megállapítani a minimális szolgáltatási szintet is, és erre ki fog kalkulálni egy díjat, s azt kapja meg majd a szolgáltató. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni – ismertette Kardos Marianna –, hogy mi lesz az elvégzett szolgáltatások fedezete, és mi lesz azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek nem tartoznak bele a minimális szintbe.

Kérdés tehát, hogy azt a későbbiekben az önkormányzatnak kell-e kifizetnie, avagy az önkormányzat arra fog kényszerülni, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonalból visszalépjen egy nagyot? Mindehhez Varga László hozzátette: a központosítás után a megfelelő fórumokon el fogják dönteni azt is, hogy hazánk melyik irányban halad tovább, létesítenek-e több égetőművet az országban, s az önkormányzatoknak és az érintett lakóknak ebbe mennyi beleszólásuk lesz.

Arra a kérdésre, hogy csökkentette-e a szelektív szigethez hordott hulladék mennyiségét az, hogy az egész városban házhoz mennek a szelektív hulladékért, Kardos Marianna elmondta: érdekes módon nem csökkent, hanem több mint 100 tonnával nőtt. A cég átvizsgálja a rendszert, és az a célja, hogy jobban besűrítse a nagy lakótelepekre a szigetek egy részét. Esetükben egyébként továbbra is az az egyik legnagyobb gond, hogy olyan sok szemetet raknak melléjük, hogy azok elszállítási áráért két kisebb játszóteret lehetne létrehozni a városban.

A műsorban felhívták a figyelmet az ingyenes szolgáltatásokra is: a házhoz menő lomtalanításon kívül a hulladékgyűjtő udvar éves szinten több mint 5000 tonna hulladékot vesz át (a vegyes háztartási hulladékok kivételével), s ezeken túl a hulladéklerakóban is évi 200 kilogramm hulladékot helyezhet el bárki díjtalanul.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:

Dehir – Köz-ügy 2016-02-04

Singer tavaly ősszel kiposztolta a Verne-regény nyomán írt forgatókönyvének fedőlapját. “Ez az 50. születésnapom, és éppen most végeztem el az utolsó simításokat a legújabb filmem forgatókönyvén. Egy olyan történeten, amelyet gyerekkorom óta újra el akartam mesélni. Ígérem, epikus és érzelmekben gazdag kaland lesz minden korosztály számára. Egy kaland mindig kedves a szívemnek” – írta üzenetében.

A forgatás még idén elkezdődik, rögtön azután, hogy a legújabb, májusban mozikba kerülő X-Men-epizódot befejezi.

A Verne-filmben a közönség viszontláthatja Nemo kapitányt, Ned Landet és Aronnax professzort, de az eredeti hősök mellett új karakterek is feltűnnek majd a produkcióban, amely nem nélkülözi a tudományos fantasztikus fordulatokat sem.

A forgatókönyv fejlesztésén Rick Sordelet és Dan Studney dolgozott Singerrel.

Verne 1870-ben kiadott klasszikusát számos filmes és televíziós adaptációban láthatta már a közönség. Az 1900-as évek elején rövidfilmekben jelent meg a téma, majd Stuart Paton 1916-ban egészestés filmet forgatott belőle. Az egyik legemlékezetesebb feldolgozás a Kirk Douglas főszereplésével forgatott Nemo kapitány című Disney-játékfilm volt. Néhány éve David Fincher is tervezgetett egy nagy költségvetésű mozifilmet a történetből, de a Nemo szerepét eljátszó színész személyében nem tudott megállapodni a Disney stúdióval.

A Húszezer mérföld a tenger alatt című regényben Nemo kapitány tengeralattjárója, a Nautilus fedélzetén legénységével együtt számos kalandot él át, miközben felfedezi a tenger mélyének fantasztikus élővilágát.