Az azonban, hogy ezek a próbálkozások mennyire lesznek sikeresek – idézi a lap a csok blognak nyilatkozó Gémesi Györgyöt -, attól függ, hogy mennyi a munkalehetőség egy adott térségben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy vélekedik: egy mesterséges program nem tudja ellensúlyozni a munkalehetőség hiánya miatti elnéptelenedést.
Az újság azt írja: ugyanakkor az akciót meghirdető önkormányzatok közül például Balassagyarmaton és Jászapátiban, valamint Ásotthalmon sem tartanak attól, hogy munkalehetőség híján maradnak nyakukon a felkínált telkek.
A Szent Anna és a Piac utca sarkán lévő bank hátsó bejáratához vezet az a pár méteres útszakasz, melynek bérbeadásáról döntött az önkormányzat tulajdonosi bizottsága. A pénzintézet azért kívánja bérbe venni az önkormányzattól, hogy városképbe illeszkedő módon lezárhassa és sorompóval szabályozhassa a bank mögötti terület járműforgalmát. A felkért ingatlanforgalmi szakértők 120 ezer forint + áfa összegben állapították meg a 256 négyzetméteres magánút havi bérleti díját.
Erről az útszakaszról van szó
– A bank ezt a magánutat – ami az önkormányzat tulajdona – jelenleg is használja pénzszállítás céljára, és biztonsági okokból szerette volna ezt a területet bérbe venni. A bizottság arról döntött, hogy piaci áron ezt az ingatlant bérbe adja a bank részére – mondta el Balázs Ákos, a bizottság elnöke.
A testület 232 ehhez hasonló döntést hozott az elmúlt egy évben, a közgyűléstől kapott hatáskörökben. Egyebek mellett ezekről is szó volt az ülésen. Az előző fél évben meghozott döntéseik végrehajtását is áttekintették a tulajdonosi bizottság tagjai.
– Saját hatáskörben a kisebb értékű bérlemények, ingatlan értékesítésekről hozhat döntést a bizottság szintén részletes beszámolók alapján. Ezek olyan volumenű kérdések, hogy nem kell közgyűlés elé vinni őket – hallhattuk Fodor Levente alelnököt.
A testületi határozatokról és azok végrehajtásáról szóló beszámolókat egyhangúlag elfogadta a tulajdonosi bizottság.
Szurkolói ankétot tart szerda délután 5-től a tabellán a hetedik helyen szerénykedő DVSC. A Nagyerdei Víztoronyban Szima Gábor, Kondás Elemér, Sándor Tamás, Dombi Tibor és az új játékosok válaszolnak majd a kérdésekre.
Fotó: Ultras Debrecen 1994, Facebook
Mint ismert, a DVSC vezetőségének az utóbbi időben feszült a viszonya a szurkolókkal (eleve ők szervezték volna az ankétot, de visszautasították őket), Szima Gábornak többször vitája volt a kisebbségi tulajdonos debreceni önkormányzattal is, vadabbnál vadabb szóbeszédek keringenek a DVSC Futballszervező anyagi helyzetéről és a klubnál uralkodó állapotokról – ezeket próbálta cáfolni Szima Gábor klubelnök a hétvégén a DVSC honlapjának adott interjújában.
Érdekes ankétnak ígérkezik tehát a délutáni, melyről a Dehir.hu is tudósít majd. A hangulatot tovább alapozza az az óriási molinó, amit az éjszaka feszíthettek ki a Homokkerti felüljáróra. Ezen az áll: „Változást a DVSC-nél!”
A molinóról kora reggel egy fekete-fehér fotó megjelent a debreceni ultrák Facebook-oldalán is. Megkérdeztük Pethe Tamást, a Loki Szurkolók Egyesülete szóvivőjét, hogy ők tették-e ki a molinót. „Én nem” felelte, de megígérte, hogy körbekérdezi a srácokat, hogy az ő akciójuk volt-e. Kérdésünkre, hogy milyen hangulatú ankétra számít délután, azt felelte: „jó hangulatúra”.
Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, Amit csak a madár lát című kétrészes ismeretterjesztő filmje.
A Tisza-tó eldugott holtágain mintha visszamennénk az időben
A filmhez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az úgynevezett kulturális tao révén nyújtott anyagi támogatást, a források nagy részét azonban a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján nyerte el a televízió.
„A Médiatanács pályázatain hatalmas, legalább hússzoros a túljelentkezés. Igaz ez a Kollányi Ágostonról elnevezett ismeretterjesztő filmes pályázatra is, épp ezért igyekszünk olyan témákkal előállni, melyek egyediek, különlegesek” – meséli Széles Tamás, a film rendezője, ötletgazdája. „Úgy tíz éve forgatott a Debrecen Televízió stábja a Tisza-tónál, s egy olyan helyre vitték be a kollégáimat, ahová látogatók, turisták nem mehetnek be. Lenyűgöző képeket készítettek. Ezért gondoltam azt, hogy ebből akár filmet is lehetne forgatni.”
A DTV azt vállalta a pályázatában, hogy az egész országban forgatnak érintetlen területekről, a bíráló bizottság azonban azt javasolta, hogy először Kelet-Magyarországot térképezzék fel. A stáb nyártól ősz végéig hat helyszínen forgatott. A Bátorligeti őslápon, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. A Nyírjestónál, mely egy több mint 11 ezer éves maradvány az utolsó jégkorszakból. Az Öreg-Túrnál, amit Magyarország egyik legszebb szelíd-vad folyójaként emlegetnek. A Berettyó folyó mezőtúri szakaszán, ahol a gátak felszámolásával sikerült egy olyan, közel 30 kilométeres szakaszt létrehozni, ahol a víz szabad mozgásával visszaállították az egykori természetes élővilágot. A Bihari-síkon, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberi néhány éve egy rendhagyó programot indítottak el. Egy olyan, a múltat idéző bihari tájképet kívántak újra életre hívni, ami a folyószabályozások előtt jellemezte a vidéket. Tették ezt sikerrel. Végül a Tisza-tó rejtett világát fedezte fel a stáb.
„Mindegyik helyszín gyönyörű, és egészen elképesztő élmény volt minden forgatás” – ezt már Vida Gyula szerkesztő mondja. „Számomra mégis a Tisza-tó volt a legkülönlegesebb. Soha nem gondoltam volna, hogy a tónak ennyi arca van, érintetlen vadvízi dzsungelekben is jártunk. Olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennénk”.
A szerkesztőtől megtudtuk, hogy különleges képi világot szerettek volna megteremteni. A forgatásokon egy Canon C300-as kamerát használtak különböző optikákkal. A szakemberek azt mondják, hogy ez egy olyan hibrid eszköz, mely a fényképezőgép képi világát hozza mozgóképen.
„Emellett sokszor használtunk drónt a felvételekhez. Egyrészt ez a koncepció része volt, hiszen így a madarak szemszögéből mutathatjuk be ezeket a tájakat, másrészt pedig voltak olyan területek – például a Bátorligeti őslápon -, ahová mi nem tudtunk bejutni, csak a drón. Aggódott is érte a technikus kolléga” – mesélte a szerkesztő.
A forgatást kéthónapos utómunka követte, hogy a film készítői minél inkább át tudják adni a látottakat és a helyszínen szerzett ismereteket.
„Korábban a filmjeinkben nem vagy csak ritkán alkalmazott megoldásokkal is éltünk ennél az ismeretterjesztő filmnél. Az animátorok adatokat írnak ki a képernyőre például a vízmélységről vagy a fajgazdagságról, emellett animációk segítenek az ismeretek átadásában. Egy ismeretterjesztő filmnek ugyanis nem csupán az a célja, hogy a nézők gyönyörködjenek a látványban, hanem hogy új tudásra is szert tehessenek. Úgy vélem, ez a film ilyen, így iskolákban, földrajzórákon is sokat segíthet a pedagógusoknak” – mondja Széles Tamás.
A rendező hozzátette, a filmben megszólaló szakértők is nagyon érthetően, természetesen mondják el az egyes helyszínek jellegzetességeit, látszik rajtuk, hogy szenvedélyük a munkájuk.
A filmen Széles Tamás rendező mellett forgatókönyvíróként és szerkesztőként dolgozott Vida Gyula, vezető operatőrként Renyó Norbert, operatőrként Török János és Lakatos János, technikusként Lakatos József és Fényi Csaba. A vágó, színkorrektor és zenei szerkesztő Papp Ferenc volt, a hangmérnök Csengeri László. Az animációkért Kovács Kálmán felelt. A film elkészültét gyártásvezetőként Bogár Tibor, narrátorként Sipos Ferenc, IT munkatársként pedig Czobor István segítette.Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be (amikor meglesz a dátum, jelezzük). Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.
Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, Amit csak a madár lát című kétrészes ismeretterjesztő filmje.
A Tisza-tó eldugott holtágain mintha visszamennénk az időben
A filmhez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az úgynevezett kulturális tao révén nyújtott anyagi támogatást, a források nagy részét azonban a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján nyerte el a televízió.
„A Médiatanács pályázatain hatalmas, legalább hússzoros a túljelentkezés. Igaz ez a Kollányi Ágostonról elnevezett ismeretterjesztő filmes pályázatra is, épp ezért igyekszünk olyan témákkal előállni, melyek egyediek, különlegesek” – meséli Széles Tamás, a film rendezője, ötletgazdája. „Úgy tíz éve forgatott a Debrecen Televízió stábja a Tisza-tónál, s egy olyan helyre vitték be a kollégáimat, ahová látogatók, turisták nem mehetnek be. Lenyűgöző képeket készítettek. Ezért gondoltam azt, hogy ebből akár filmet is lehetne forgatni.”
A DTV azt vállalta a pályázatában, hogy az egész országban forgatnak érintetlen területekről, a bíráló bizottság azonban azt javasolta, hogy először Kelet-Magyarországot térképezzék fel. A stáb nyártól ősz végéig hat helyszínen forgatott. A Bátorligeti őslápon, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. A Nyírjestónál, mely egy több mint 11 ezer éves maradvány az utolsó jégkorszakból. Az Öreg-Túrnál, amit Magyarország egyik legszebb szelíd-vad folyójaként emlegetnek. A Berettyó folyó mezőtúri szakaszán, ahol a gátak felszámolásával sikerült egy olyan, közel 30 kilométeres szakaszt létrehozni, ahol a víz szabad mozgásával visszaállították az egykori természetes élővilágot. A Bihari-síkon, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberi néhány éve egy rendhagyó programot indítottak el. Egy olyan, a múltat idéző bihari tájképet kívántak újra életre hívni, ami a folyószabályozások előtt jellemezte a vidéket. Tették ezt sikerrel. Végül a Tisza-tó rejtett világát fedezte fel a stáb.
„Mindegyik helyszín gyönyörű, és egészen elképesztő élmény volt minden forgatás” – ezt már Vida Gyula szerkesztő mondja. „Számomra mégis a Tisza-tó volt a legkülönlegesebb. Soha nem gondoltam volna, hogy a tónak ennyi arca van, érintetlen vadvízi dzsungelekben is jártunk. Olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennénk”.
A szerkesztőtől megtudtuk, hogy különleges képi világot szerettek volna megteremteni. A forgatásokon egy Canon C300-as kamerát használtak különböző optikákkal. A szakemberek azt mondják, hogy ez egy olyan hibrid eszköz, mely a fényképezőgép képi világát hozza mozgóképen.
„Emellett sokszor használtunk drónt a felvételekhez. Egyrészt ez a koncepció része volt, hiszen így a madarak szemszögéből mutathatjuk be ezeket a tájakat, másrészt pedig voltak olyan területek – például a Bátorligeti őslápon -, ahová mi nem tudtunk bejutni, csak a drón. Aggódott is érte a technikus kolléga” – mesélte a szerkesztő.
A forgatást kéthónapos utómunka követte, hogy a film készítői minél inkább át tudják adni a látottakat és a helyszínen szerzett ismereteket.
„Korábban a filmjeinkben nem vagy csak ritkán alkalmazott megoldásokkal is éltünk ennél az ismeretterjesztő filmnél. Az animátorok adatokat írnak ki a képernyőre például a vízmélységről vagy a fajgazdagságról, emellett animációk segítenek az ismeretek átadásában. Egy ismeretterjesztő filmnek ugyanis nem csupán az a célja, hogy a nézők gyönyörködjenek a látványban, hanem hogy új tudásra is szert tehessenek. Úgy vélem, ez a film ilyen, így iskolákban, földrajzórákon is sokat segíthet a pedagógusoknak” – mondja Széles Tamás.
A rendező hozzátette, a filmben megszólaló szakértők is nagyon érthetően, természetesen mondják el az egyes helyszínek jellegzetességeit, látszik rajtuk, hogy szenvedélyük a munkájuk.
A filmen Széles Tamás rendező mellett forgatókönyvíróként és szerkesztőként dolgozott Vida Gyula, vezető operatőrként Renyó Norbert, operatőrként Török János és Lakatos János, technikusként Lakatos József és Fényi Csaba. A vágó, színkorrektor és zenei szerkesztő Papp Ferenc volt, a hangmérnök Csengeri László. Az animációkért Kovács Kálmán felelt. A film elkészültét gyártásvezetőként Bogár Tibor, narrátorként Sipos Ferenc, IT munkatársként pedig Czobor István segítette.Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be (amikor meglesz a dátum, jelezzük). Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.
„Mindegyik helyszín gyönyörű, és egészen elképesztő élmény volt minden forgatás” – ezt már Vida Gyula szerkesztő mondja. „Számomra mégis a Tisza-tó volt a legkülönlegesebb. Soha nem gondoltam volna, hogy a tónak ennyi arca van, érintetlen vadvízi dzsungelekben is jártunk. Olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennénk”.
„Emellett sokszor használtunk drónt a felvételekhez. Egyrészt ez a koncepció része volt, hiszen így a madarak szemszögéből mutathatjuk be ezeket a tájakat, másrészt pedig voltak olyan területek – például a Bátorligeti őslápon -, ahová mi nem tudtunk bejutni, csak a drón. Aggódott is érte a technikus kolléga” – mesélte a szerkesztő.
„Korábban a filmjeinkben nem vagy csak ritkán alkalmazott megoldásokkal is éltünk ennél az ismeretterjesztő filmnél. Az animátorok adatokat írnak ki a képernyőre például a vízmélységről vagy a fajgazdagságról, emellett animációk segítenek az ismeretek átadásában. Egy ismeretterjesztő filmnek ugyanis nem csupán az a célja, hogy a nézők gyönyörködjenek a látványban, hanem hogy új tudásra is szert tehessenek. Úgy vélem, ez a film ilyen, így iskolákban, földrajzórákon is sokat segíthet a pedagógusoknak” – mondja Széles Tamás.
A rendező hozzátette, a filmben megszólaló szakértők is nagyon érthetően, természetesen mondják el az egyes helyszínek jellegzetességeit, látszik rajtuk, hogy szenvedélyük a munkájuk.
Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be (amikor meglesz a dátum, jelezzük). Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.