Mint olvashatták a Dehiren, ez a péntek nem mindennapi bejelentéssel indult a cívisvárosban: Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Erről szóló cikkünket itt olvashatják.

S ha valaki tartalmas rendezvényeken szeretne részt venni, bőven lesz rá módja ezen a napon, a Himnusz születésnapján is. Íme, a kínálat! (A korábbi, szintén ide kapcsolódó eseményekről itt olvashatnak, valamint itt!)

A magyar kultúra napjához kapcsolódó debreceni programok

10.00 óra

Kölcsey Ferenc szobrának megkoszorúzása

Helyszín:a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona épülete előtt (Péterfia utca 1-7.)

10.00 óra

Boros Ferenc fafaragó ikonkiállítása
Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Tímárházának Kisgalériája (Nagy Gál István utca 6.)

A kiállítás március 18-ig látogatható.

10.00 óra

„Petőfi olvasása közben”

Kiállítás Martyn Ferenc Petőfi verseihez készített rajzainak reprodukcióiból

Megtekinthető 2016. január 22-től február 20-ig.

Helyszín: a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Petőfi Emlékkönyvtára (Víztorony utca 13.)

10.00 óra

„A szinház fütve leend” címmel a Csokonai Színház fennállásának 150. évfordulója tiszteletére nyílt jubileumi plakátkiállítás ezen a napon meghosszabbított nyitva tartással 10 órától 22 óráig látogatható

Helyszín: Batthyány24Galéria (Batthyány utca 24.)

10.00 óra

225 éve született Katona József, nemzeti drámánk írója

Megtekinthető a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Benedek Elek Könyvtára (Piac utca 68.) nyitva tartási idejében 2016. január 22. és január 29. között.

10.00 óra

Himnuszunk sorról sorra. Kvíz a Magyar Kultúra Napjáról

Interaktív játék a józsai könyvtár látogatóival

Helyszín: a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Józsai Fiókkönyvtára (Józsa, Szentgyörgyfalvi út 9.)

13.00–15.00 óra

Felolvasó teadélután

A rendezvényen novellák hangzanak el és alkalom lesz saját irodalmi élmények felelevenítésére, teázgatás közben kellemes beszélgetésre.

Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Kismacsi Közösségi Háza (Kismacs, Napraforgó utca 16.)

14.00 óra

A Fresh Art8 képzőművészeti pályázat kiállítása
Köszöntőt mond: Halász János országgyűlési képviselő

Megnyitja: Tarnóczi József festőművész

Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza, Belvárosi Galéria (Kossuth utca 1.)

A kiállítás február 4-ig látogatható.

14.00

„Ki tud többet?” – vetélkedő A magyar kultúra napján

Együttműködő partner: Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub

Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Nagymacsi Közösségi Háza (Nagymacs, Kastélykert utca 39.)

14.00

Kézműves délután gyerekeknek

A Főnix Néptáncegyüttes műsora, ismerkedés a népi kismesterségekkel

Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Csapókerti Közösségi Háza (Süveg utca 3.)

15.00 óra

A Kölcsey-mellszobor és emléktábla megkoszorúzása

Köszöntőt mond: Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere

Helyszín: a Kölcsey Központ előcsarnoka (Hunyadi utca 1-3.)

A „Kölcsey.hu” pályázat eredményhirdetés és kiállítás-megnyitó

Köszöntőt mond: Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere és Köteles István, Álmosd község polgármestere. A kiállítást megnyitja Galánfi András, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a zsűri képviselője

Helyszín: a Kölcsey Központ Bényi Árpád-terme (Hunyadi utca 1-3.)

17.00 óra

„Csipke-csodák” – a Józsai Csipkeverő Szakkör kiállítása

Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Háza (Józsa, Szentgyörgyfalvi utca 9.)

A kiállítás február 27-ig látogatható.

17.00 óra
Szűrvirágok – Sebestyénné Győrfi Anna szűrrátét-készítő népi iparművész kiállítása
Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Tímárházának (Nagy Gál István utca 6.) Nagyterme

A kiállítás március 18-ig látogatható.

19.00 óra

Ünnepi est a Magyar Kultúra Napja alkalmából

(Meghívott vendégek számára a Csokonai Színházban)

Köszöntőt mond: Papp László, Debrecen polgármestere

Január 25. (hétfő)

14.00-16.00 óra
A magyar kultúra napja

Együttműködő partner: Debreceni Nyugdíjas Klub
Helyszín: a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza (Kossuth utca 1.)

Január 27. (szerda)

14.30 óra

Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása

Helyszín: a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Galériája (Békessy Béla utca 12.)

Tudod, hogy soha sincs vége / tudod, hogy mennyi elég. / Kéne egy kis hely az agyban / Én túlélni szeretném. // Eljött a ma a tegnapra / és ugyanez lesz holnapra, / elmentél, hiába várok, / de jól vagyok, ha nem hiányzok – ismerős sorok? Megvan talán a dallama is? Hát persze, Víg Mihály, Balaton…

Koncertezik a Balaton

A nyolcvanas évek pezsgő, sajátos hangulatú alternatív zenei világának zászlóshajói voltak az URH, a Bizottság, a Trabant és a Balaton. Azok az idők elmúltak, a világ sokat változott, de ezeket a zenéket sokan szeretik hallgatni mind a mai napig. Víg Mihály, a Balaton frontembere azóta is írja különös hangulatú dalait – nem véletlen, hogy a rendező Tarr Béla is felfigyelt rá, és megkereste, írjon a filmjeihez zenét.

A Balaton az évtizedek során ugyan többször átalakult, változott a tagsága, ám a csapat kisebb megszakításokkal, de folyamatosan működik. A jelenleg Víg Mihály (gitár, ének), Kezsei Krisztián (szólógitár), Dudás Zsombor (dob) és Horváth Gábor (basszusgitár) felállású zenekar január 23-én 21 órától az Incognito klubban ad koncertet – itt 1200 forintos jegyáron láthatja, hallhatja őket a debreceni közönség.

Eljött a beöltözés ideje: itt a farsang, amiből a Simonffy utcai Ifiház sem maradhat ki, ezért egy nem mindennapi rendezvényre hívják a fiatalokat.

Bordó Sárkány Régizene Rend

A program szombaton este 7-kor kezdődik: a hangulatról többek között a Bordó Sárkány zenekar, a Dejavu hastánccsoport és a Sárkánylányok tűzzsonglőr csapat gondoskodik.
 Mire számíthatnak a vendégek? A reneszánsz fogadóban lesz hamisítatlan debreceni páros kolbász, és helyben sütött pogácsa. Megválasztják a Jelmezkirályt vagy királylányt, aki másodmagával nyer egy vacsorát.

Érdemes komolyan venni a játékot: annak, aki jelmezben érkezik, a belépés ingyenes. Ha álarcban, akkor féláron szórakozhat, egyébként 600 forintot kell leszurkolni… De azok sem járnak rosszul, akik kedvesükkel érkeznek: pároknak csókkal megpecsételve ugyanis szintén elengedik a belépő árának felét.

A film főszereplője, Röhrig Géza szerint a forgatás közben egyáltalán nem az motiválta az alkotókat és színészeket, hogy a Saul fiából sikerfilm legyen.

“Persze, hogy örülök az Oscar-díjra való jelölésnek, mivel úgy gondolom, hogy a Saul fia fontos film. Leginkább azonban azt szerettük volna, ha sokan látják. Ez sikerült: több mint hetven ország megvette, milliók fogják látni” – mondta Röhrig, aki a film madridi bemutatójáról érkezett Rómába.

A Saul fiának esélyeiről kijelentette: “Nem foglalkozom az esélylatogatással, nem is értek hozzá. Azok akik értenek hozzá, azt mondják, hogy ennek nincsen tudománya, meglepetések születtek már az Oscar-díjak történetében, vagyis voltak nagy esélyesek, mégse futottak be. Nem fogalmazok meg semmilyen elvárást, az, hogy bejutottunk a legjöbb öt idegen film közé, már nagyon nagy dolog”.

Hozzátette: “az életem, ahogy a rendező Nemes Jeles Lászlóé is, most alárendelődik ennek a filmnek február 28-ig, amikor az Oscar-díjosztással a történet nagyjából véget ér. Addig megpróbáljuk hírét kelteni nemcsak a filmnek, hanem annak, amiről a film szól”. Röhrig Géza szerint a Saul fia utolsó üzenet, hiszen a holokauszt túlélői és elkövetői is kihalnak, “a történet és mi is magunkra maradunk”.

“Mint négygyerekes apa azt akartam üzenni a saját gyerekeimnek is, hogy milyen törékeny a civilizáció, pláne a miénk, a nyugati, az úgynevezett euró-atlanti civilizáció. Az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei milyen sérülékenyek, törékenyek. Milyen hamar romba dőlhet egy értékrend, és a film azt a kérdést veti fel, remélhetőleg nagy erővel, hogy min múlik az, hogy valaki extrém körülmények között is ember tud maradni, és min múlik, hogy ha nem” – magyázta Röhrig a Saul fia üzenetét.

Elmondta, “a film a holokausztot jeleníti meg, de valójában a kegyetlenségről, a népirtásról szól. Arról, hogy adott esetben az emberek milyen könnyen lépnek túl a saját felfogásukon, vallott nézeteiken. Mi emberek kicsik vagyunk. Ez az igazság és ez a film mutatja meg, hogy mennyire kicsik”.

“Még csak tizenöt év telt el a 21. századból, de az már világos, hogy tévedtünk, ha azt hittük, hogy a huszadiknál véresebbet nehéz elképzelni. Azt már mindenki érzi, hogy a káosz felé tart a világ, és ez még egy optimális forgatókönyv, mondhatnám azt is, hogy a levegőben van, hogy háborúk felé tartunk. Léteznek korszakok, amelyek összébb hozzák az embereket, most viszont egy centrifugális korszakot élünk, tehát az emberek és a lelkek közötti távolság nő, és veszélyérzet van bennünk. Bennem is, féltem a gyermekeimet” – tette hozzá.

Egyetemes üzenetével Röhrig ugyanakkor kimondottan magyar filmnek tartja a Saul fiát: “Azt hiszem, hogy csakis a világnak ebben a részében születhetett meg ez a film. Az a tény, hogy Auschwitz minden harmadik áldozata magyar anyanyelvű volt, nyomásként hatott a film készítőire. A történelem bennünk él, nem tudom elképzelni, hogy ez a film máshol születhetett volna meg”.

Kijelentette: “Fontos pillanatban érkezett ez a film, és tiszta vizet önt a pohárba. Semmi szükség nem volt még egy szentimentális holokausztfilmre, ahogyan a témához eddig közelített a filmművészet. A Saul fia szembesítés, zsigeri megtapasztalás, ami túlmutat minden részleten. Nem zsidó, magyar, lengyel, német ügyről van szó, hanem az emberi családról. Tartozunk a Soában megölt cigányoknak, melegeknek, zsidóknak, értelmi fogyatékosoknak azzal, hogy nem felejtjük el őket. Arról szól, hogy hogyan jutottunk el idáig, és nem Hitlerrel kezdődött, hanem hosszú történeti folyamat kulminált Auschwitzban. A fő kérdés, hogy neki tudunk-e feszülni a hajókormánynak úgy, hogy valahogy irányt váltson. Ez a mi gyalázatos és siralmas történelmünk, és nincsen okunk túl sok optimizmusra”.

Az eddig készített holokauszt filmek Röhrig szerint nem értek el ugyanilyen hatást. Az olasz színész-rendező Roberto Benigni 1999-ben Oscar-díjat nyert Az élet szép című filmjét Röhrig Géza történelemhamisításnak nevezte. Ezek a filmek zömében sikertelenek, Walt Disney és Hollywood cukormázával megríkatják a nézőt és megkönnyebbülést nyújtanak – tette hozzá.

Röhrig Géza elmondta, Nemes Jeles László és az operatőr Erdélyi Mátyás hét évig dolgozott a filmen: “Világos volt számunkra, mi nem akarjuk, hogy sírjon a néző, ennél maradandóbb hatást szerettünk volna, hogy az alkotás nem csak az embert érzéseiben, hanem egész lényében rázza meg”.

Röhrig Géza feltette Facebook-profiljára Ferenc pápa január 17-i látogatása általa felvett pillanatait a római nagy zsinagógában. Elmondta, Madridban találkozott a főrabbival, aki nem tudott elutazni Rómába, és az éppen az olasz fővárosba tartó színésznek ajánlotta fel a helyét.

Ami a jövőt illeti, Röhrig Géza úgy fogalmazott: “ez egy furcsa pillanata az életemnek, ha a Saulhoz hasonló szerepet látnék, szívesen vállalnám, de a limonádé, pénzért való színészet nem vonz. Semmi sincs jelenleg, amin dolgoznék”.

Új verseskötete viszont március első hetében jelenik meg Magyarországon Az ember, aki cipőjében hordta a gyökereit címmel. “Ez vagyok én!” – mondta Röhrig Géza.

Csaknem ezer könyvet adományozott a margittai Horváth János Elméleti Líceum diákjainak a Debreceni Fotóklub. A partiumi kisváros középiskolájában magyar nyelvű oktatás folyik. A közel 80 éve alakult Debreceni Fotóklub régóta ápol baráti kapcsolatot határon túli alkotókkal, így Margitta Helios fotóklubjával is.

Nagyon sok könyv gyűlt össze

A debreceni fotográfusok vezetője, Máthé András, aki a Csokonai Színház fotósa is, a líceum könyvtára részére szervezett könyvgyűjtést. A nemes célhoz a klub tagjain kívül csatlakozott a tágabb baráti kör is.

Az adományt a Magyar Kultúra Napja alkalmából kedden adták át a líceum vezetőinek Margittán.