Az év meghatározó debreceni személyiségeit kereste a Dehir.hu legutóbbi, 2015. évi választásán is. A közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kértünk fel tizenegy ismert embert a zsűribe. Ezúttal hat kategória jelöltjeire voksolhattak a Dehir.hu olvasói. Szavazataikat január 11-én délig vártuk, a szavazást akkor lezártuk, és kiderült, kik lettek a kategóriák győztesei. (Erről bővebben itt olvashatnak.)

A szavazók őket választották Debrecen legjobbjainak 2015-ben

Ezzel azonban még nem ért véget az ‘év embere’ választás, hiszen a zsűri tagjai a kategóriagyőztesek közül választották meg az abszolút győztest, az év emberét. Hogy ki lett az év embere? Ez igazán illusztris környezetben derült ki január 16-án este: a Kölcsey Központban, a város bálján – ennek a rendezvénynek a keretei között zajlott le a Debrecen Televízió és a Dehir.hu választásának díjátadója.

Mint az eseményen elhangzott: első ízben 2011-ben hirdette meg év végi választását a Debrecen Televízió és a Dehir.hu. Az olvasók körében hamar népszerű lett ez a hagyományteremtő szándékkal elindított kezdeményezés, mely során azokra a meghatározó személyiségekre lehetett szavazni, akik teljesítményükkel, életvitelükkel maradandót alkottak az adott évben, példaképül szolgálhatnak másoknak, és akikre valamennyien büszkék lehetünk.

Idén hat kategóriában lehetett szavazni, több tízezer voks érkezett a Dehir.hu olvasóitól. A választás győztesei itt, a város bálján vehették át díjukat. Széles Tamás, a Debrecen Televízió Kft. ügyvezetője köszöntőjében elmondta: komoly teljesítmények tanúi lehetünk a városban. Széles Tamás megköszönte a szavazók támogatását, a zsűri munkáját, s azt, hogy a város vezetése is a kezdeményezés mögé állt.

A közönség szavazatai alapján az év gazdasági szakembere Herdon István, a Xanga cégcsoport elnök-vezérigazgatója lett – díját Tasó László közlekedésért felelős államtitkártól vehette át.

Az év sportolója címet egyéni teljesítménye alapján Nagy Konrád, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola gyorskorcsolyázója érdemelte ki. A díjat Széles Tamás, a Debrecen Televízió Kft. ügyvezetője adta át.

Az év sportolója csapatban nyújtott teljesítménye alapján Balogh Norbert, a DVSC-TEVA játékosa. Az ifjú futballista azonban nem tudott részt venni az eseményen, ugyanis időközben szerződést írt alá az olasz bajnokság 16. helyén álló Palermo csapatával.

Az év művésze díjat Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője vehette át Komolay Szabolcs alpolgármestertől.

Az év művészeti csoportja a Debreceni Népi Együttes lett. A díjat Hercz Vilmos művészeti vezető vette át Barcsa Lajos alpolgármestertől.

A közönség egy nem személyhez kötődő kategóriára is szavazhatott: az év rendezvénye idén a 3×3-as U18-as kosárlabda világbajnokság lett ezen a választáson. A díjat Becsky István, a vb szervezőbizottságának elnöke vehette át Szilvássy Zoltántól, a Debreceni Egyetem rektorától.

A kategóriák győzteseiből választotta meg a Dehir.hu által felkért zsűri az Év Emberét. A megtisztelő címet a Debrecen Televízió és a Dehir.hu választásán Herdon István, a Xanga cégcsoport elnök-vezérigazgatója nyerte el. A díjat Papp László polgármester adta át. Herdon Istvàn megköszönte az Év Embere díjat, s elmondta, “az ilyen munkákat csapatban végezzük, s reméljük, a későbbiekben is hozzájárulhatunk Debrecen fejlődéséhez’”

A zsűri döntése alapján még egy különdíj, egy fair play-díj is gazdára talált. 2015 nyarán rendkívül mostoha körülmények között zajlottak a virágkarnevál eseményei. Ám a fellépők becsülettel kiálltak a városért, és hiába esett, hiába fújt, hiába volt hideg augusztus 20-án, végigvonultak a városon, előadták a produkcióikat, így nem maradt el 2015-ben sem a debreceni virágkarnevál. A díjat Papp László polgármestertől a karneváli csoportok nevében a virágkarnevál arca, Váradi Anna, és Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezetője vehette át.

A különdíj átadása előtt a bál közönsége rövid, színes ízelítőt kapott a virágkarnevál hangulatából: táncosok vonultak be ugyanis és felforrósították a hangulatot.

(A bálról bővebben későbbi cikkünkben olvashatnak.)

A víz őselem, egyszerre erős szimbólum és nagyon is valóságos anyag. Nincs élet nélküle: ám a víz nemcsak életet hozhat, hanem halált is. Egyszerre természetes, ami hozzánk tartozik (s amihez mi is tartozunk), ugyanakkor félelmetes, de szépséges is.

Fotók: Rézműves Zsolt

Debrecen nem bővelkedik vizekben. Igazi nagy folyók, hajózható tavak nincsenek ezen a környéken, messzire kell utaznia annak, aki tengert akar látni. Ásványi anyagokban, gyógyító erőben gazdag termálvizünk viszont van. És néha hatalmas pocsolyáink is akadnak – ha nem is derült égből, de az égből hull ránk jókora eső. Télen jobban szoktuk szeretni, ha hó formájában kapjuk fentről a vizet, de alapvetően ez nem rajtunk múlik.

Ha kevés a víz, az a bajunk, akkor a szárazság miatt panaszkodunk. Ha sok, akkor pedig az áradás, a belvíz miatt akadunk ki.

Rézműves Zsolt azok közé tartozik, akik a vizet témának tartják, lehetőségnek, hogy megörökítse. Íme, néhány izgalmas fotó,  hogyan látja Debrecen vizeit ez a fiatalember, aki (egy igen jó minőségű) mobiltelefonnal készítette képeit az elmúlt napok nagy esőzései során.

Láthatjuk, milyenek a pocsolyák éjjel; milyen látványos, amikor a tízemeleteseket tükrözik vissza a tócsák, vagy amikor a fák és a lámpák fénye ragyog vissza ránk. Néhány fotója már egészen szép sikert aratott a Facebookon is, a Dehir.hu olvasóinak pedig küldött pár frissebbet is.

Rézműves Zsolt fotói azt a világot mutatják meg, amit jól ismerünk, de nem biztos, hogy mi is észreveszünk. Még több képet tőle itt találnak tőle.

2016 első felének krónikájából említést érdemel, hogy például a debreceni központú 39. gyalogezred 260 éve, 1756 óta vett részt az európai háborúkban, ugyanakkor a Nagyerdei Vigadó klasszicista épülete 1826-ban (190 éve) készült el, Povolny Ferenc tervei alapján. Munkácsy Mihály 135 éve, tehát 1881-ben festette a Krisztus Pilátus előtt című kompozíciót, a Krisztus-trilógia első alkotását.

Ismerős utcarészlet: évtizedekkel korábbról a színházzal és a pénzügyi palotával

Már 130 éve annak is, hogy 1886-ban, Pecz Samu tervei alapján elkezdték építeni a Méliusz téri Verestemplomot. Debrecen két másik nevezetessége, a megyeháza és a pénzügyi palota építése 105 éve, 1911-ben kezdődött – Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, valamint Bobula János tervei alapján. 85 éve, 1931-ben állították fel a Debreceni Köztemető előtt Némethy László háromalakos Krisztus-szobrát, míg 40 éve (1976-ban) az Aranybika Szálló új szárnyát is átadták.

Tóth Árpád emléktáblája

1951 első napján megnyílt a macsi tanyavilág állandó mozija (65 éve), tíz évvel később pedig a Debreceni Városi Könyvtár is megkezdte a működését. Fazekas Mihály költő, botanikus 260 éve, 1766. január 6-án született, míg 1881. január 10-én Medgyessy Ferenc szobrászművész jött világra, majd – szintén 135 éve – 1881. január 17-én Oláh Gábor író is megszületett. 1926. január 18-án viszont (tehát 90 éve) elhunyt Blaha Lujza színművész, a „nemzet csalogánya”, aki 1866-ban Debrecenben kezdte a pályáját.

1961. január 31-én, 55 éve közlekedhetett utoljára lófogat (stráfszekér) a belvárosban a debreceni rendőrkapitányság forgalomszabályozási rendelkezése alapján. 1911. február 3-án Debrecen törvényhatósági bizottsága a Nagyerdő területéből parkerdőnek nyilvánított 574 kh-t, míg az erdő többi részét, 1782 kh-t előzetes betelepítés után kitermelésre jelölte ki (105 éve). Ugyanennyi ideje, 1911. március 16-án egy másik fontos esemény is történt: beindult a villamosközlekedés Debrecenben.

1906. március 23-án megalakult a Petőfi Dalkör (110 éve), 1931. március 23-án megszületett Bényi Árpád festőművész, majd 26-án Stetka Éva költő (85 éve). 1911. április 2-án alakították meg a Debreceni Zsidó Gyermekvédő Egyesületet (105 éve), aztán pedig 1946. április 10-én a Magyar–Román Társaság is megkezdte a működését (65 éve). 1886. április 14-én (130 éve) Tóth Árpád költő, újságíró, műfordító is megszületett – Aradon.

A Méliusz téri Verestemplomot 1886-ban kezdték el építeni

1936. április 3-án érdekes szavazási eredményt közölt a Debrecen című napilap a legkedveltebb filmek tizennégyes listájaként. Ebben szerepeltek többek között Az új földesúr, a Légy jó mindhalálig, a Meseautó, a Hippolit, a lakáj, a Vén gazember, a Köszönöm, hogy elgázolt és az Édes mostoha című filmek. A legelső mű 6357 szavazatot kapott.

A következő hónap krónikájához tartozik, hogy 1911. május 19-én Debrecen törvényhatósági bizottsága határozatban mondta ki, hogy szükségesnek tartja a debreceni homoki borvidék létrehozását és egy borközraktár létesítését (105 éve). 1906. május 22-én Debrecenben tartották értekezletüket a környékről érkezett zeneigazgatók (110 éve), míg 1921. június 5-én az egyetem felvette Tisza István nevét (95 éve).

95 éve vette fel az egyetem Tisza István nevét

A Református Kollégium Csokonai Múzeuma 70 éve, 1941. június 8-án készült el. 1901. június 9-én megalakult a Debreceni Dalkör (115 éve), 1906. június 14-én pedig (tehát éppen 110 éve) a Debreceni Mentő Egyesület is megkezdte a működését, ugyanakkor 105 éve, 1911. június 25-én Baltazár Dezsőt tiszántúli református püspöknek választották meg.

Meglepő tapasztalatokkal gazdagodhattak a csütörtöki Napszemle nézői: a Nagyerdei körút Egyetem tér és Simonyi út közötti szakaszán a gyalogosoknak nem csak a borzalmas minőségű járdával kellett megküzdeniük, hanem a kétkerekűekkel is. Csak amíg a DTV stábja ott forgatott, alig negyedóra alatt jó sok kerékpárost láttak a járdán tekerni, akik olykor a frászt vitték a járókelőkre, merthogy ők meg a kátyúkat, repedéseket, gödröket kerülgetve próbáltak előre haladni, s eljutni A pontból B-be… S hogy a kép még teljesebb legyen, feltűnt egy motoros postás is, aki szintén úgy érezte, neki is ott a helye a járdán.

Ez itt nem bicikliút

Tudjuk, a biciklisek, autósok és gyalogos közlekedők viszonyával foglalkozó írások általában erős indulatokat váltanak ki, mert a közlekedés szereplői rendre úgy érzik, ők azok, akik célkeresztbe kerülnek. Az autósok szerint sem a kerósok, sem a gyalogosok nem ismerik, vagy nem alkalmazzák a KRESZ-t, viszont kizárólag ők, a gépjárművel közlekedők azok, akiket letraffipaxoznak, akiket megbüntetnek, akiket szép sárga csekkekkel díjaznak olykor egészen pitiáner vétségekért is. A gyalogosok ellenben azzal érvelnek, hogy a járda az övéké, és joguk van (volna) biztonságosan haladni ott, anélkül, hogy bicajosok száguldanának el mellettük. Tény, hogy egy kerékpáros jóval erősebb, mint a gyalogos: ott a váz, a lendület, és nem kérdés, hogyha biciklis meg gyalogos ütközik, nagyobb esélye van az utóbbinak arra, hogy összetörje magát.

A jelen közlekedési helyzetben a kerékpárosok joggal mondhatják, hogy a Nagyerdei körút Egyetem tér és Simonyi út közötti szakaszán az úttesten biciklizni életveszélyes. Jobb oldalon ugyanis ott a villamos, ami erősen megnehezíti – kifejezetten veszélyessé teszi – az út szélére húzódást. Ki az, aki azt mondja, ő aztán szívesen tekerne ezen a szakaszon? Csakhogy a biciklisek egy része nem az egyetem felől érkezett, hanem a másik irányból, tehát az úttesten haladva nekik nem a villamos felé kellene húzódniuk. Ráadásul a KRESZ nem mondja azt erre az esetre, hogy semmi gond, tessék a járdán kerekezni akkor. A KRESZ szerint a járdán tilos kerékpározni. Kivétel ez alól a 12 évnél fiatalabb gyerek, mivel ő főútvonalon még nem kerékpározhat, így a párhuzamos járdán haladhat, de legfeljebb 10 km/h sebességgel. Lakott területen csak akkor szabad a járdán kerékpározni (legfeljebb 10 km/h-val), ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan (például földút). A hivatalos értelmezés szerint az, hogy az úttesten nagy a járműforgalom, vagy tábla tiltja az úttesten a kerékpáros közlekedést, még nem jelenti, hogy szabadna a járdán tekerni. Tehát azok a bicajosok, akik ennek az útszakasznak szeretnének az egyik pontjáról a másikra eljutni, leszállhatnak a nyeregből, és végigtolhatják a járdán a bicajt. Vagy használhatják a – valamivel hosszabb – kerékpárutat, ami a parkerdőn vezet keresztül. Ott nincsenek autók, nincsenek villamosok. (És remélhetőleg gyalogosok sem akadályozzák a zavartalan közlekedést a bicikliúton.)

Szerencsére a Nagyerdei körúton ritkán szenvednek balesetet kerékpárosok, és az sem jellemző, hogy gyalogosoknak okoznának sérüléseket – mint azt Dobó Dénes, a megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta.

Ahogy a Napszemlében is elhangzott: a járdaburkolat javítását a lakosság és önkormányzati képviselő is kérte. „Az elkövetkező időszakban ezt a járda is felújítjuk, sőt elképzelhető, hogy a kerékpárosok számára is lesz hely” – nyilatkozta Haász Ferenc városüzemeltetési osztályvezető. Ez biztatóan hangzik.

Addig viszont, míg az útviszonyok megváltoznak, a kerékpárosok visszatérhetnének a szabályos közlekedéshez. A bicikliúthoz, vagy ahhoz, hogy leszálljanak a nyeregből, és tolják a bicajt. A rendőrség pedig – pusztán pedagógia célzattal – élhetne a lehetőséggel a gyalogosok védelmében, miszerint a járdán kerékpározás is büntethető. (5-től 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal.) Nehogy a kerósok, a motorosok mellett még egy-két bátortalanabb kamionos is úgy gondolja, számukra is a járdán lenne a legjobb közlekedni.

Dehir – Biciklisek a Nagyerdei körút járdáján

A Magyar Turizmus Zrt. idén immár 11. alkalommal szervezi meg néphagyományra épülő gasztronómiai akcióját, a torkos csütörtököt február 11-én, ami a Gasztroélmények Éve 2016 tematikus programsorozat nyitánya is lesz – közölte az MT Zrt. az MTI-vel.

Illusztráció

A tájékoztatás szerint idén részben változik a feltételrendszer is: az étterembe járás és az új ízek felfedezésének népszerűsítésére létrehozott akció során az alkoholtartalmú italokat nem lesz kötelező féláron adni. Minden másra, a teljes étel- és alkoholmentes ital fogyasztásra továbbra is 50 százalék kedvezményt kell adniuk a csatlakozó vendéglátóhelyeknek.

A torkos csütörtök a Magyar Turizmus Zrt. egyik legsikeresebb akciója, amely támogatja, hogy a lakosság és az ide látogató külföldiek a gasztronómián keresztül fedezzenek fel újabb magyarországi tájakat, kóstoljanak új, helyi ízeket, ismerjék meg a különböző régiók által kínált hagyományos magyar ételeket, valamint a gasztronómiához kötődő tradicionális magyar népszokásokat.

Idén az akció hivatalos weboldala a torkoscsutortok.itthon.hu lesz. Ezen az oldalon zajlik a vendéglátóhelyek regisztrációja január 12-től, illetve a vendégek itt találják meg az éttermek folyamatosan bővülő listáját. Az étteremlista először január 19-én kedden tekinthető meg, és onnantól folyamatosan bővül.

Az előző évi adatok szerint a torkos csütörtökökön országszerte csaknem másfél millióan tértek be a részt vevő éttermek valamelyikébe az elmúlt tíz évben, mióta az akció elindult. Az akcióban tavaly országszerte több mint 600 étterem vett részt.