Egy nő tett bejelentést 2016. január 11-én 6 óra 36 perckor a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére arról, hogy egy bakonszegi sörözőbe ismeretlenek betörtek és onnan szeszes italokat, valamint öngyújtókat vittek el. A rendőrök a helyszínen adatgyűjtést végeztek, amelynek eredményeként azonosították a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható 19 éves A. Ádámot és 17 éves társát, akiket otthonukban elfogtak és előállították a Berettyóújfalui Rendőrkapitányságra, majd gyanúsítottként kihallgatták őket.

A nyomozók megállapították, hogy a két fiatalember megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy ugyanekkor egy helyi élelmiszerboltba is betörtek, ahonnan üdítőket tulajdonítottak el, valamint egy vendéglőbe is megpróbáltak bejutni, azonban csak az ajtót rongálták meg, bemenni nem tudtak. A helyi lakosok beismerő vallomást tettek.

A fiatalemberek ellen a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – szabadlábon hagyásuk mellett – folytatja a nyomozást.

A debreceni rendőrök elfogták azt a 26 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint egy késsel megvágta a sértett nyakát.

A Debreceni Rendőrkapitányság súlyos testi sértés bűntett kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a 26 éves H. Krisztiánnal szemben.

A rendelkezésre álló adatok szerint január 12-én 16 óra körül egy debreceni családi ház udvarán két férfi vitatkozott egymással. A gyanú szerint a veszekedés azért alakult ki, mert a főbérlő fel akarta bontani az albérlőjével a szerződést. A vita hevében a 26 éves albérlő előrántott egy kést, amit odatett tett a 43 éves sértett nyakához, majd megvágta és azzal fenyegette, hogy megöli.

Az esetről történt bejelentést követően a rendőrök azonnal a helyszínre mentek, ahol elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható H. Krisztiánt. A sértetthez a járőrök mentőt hívtak a sérülése ellátása érdekében. Az elsődleges orvosi vélemény szerint a 43 éves férfi nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A Debreceni Rendőrkapitányságra előállított 26 éves helyi lakost a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. H. Krisztián az eljárás jelenlegi szakaszában szabadlábon védekezhet.

Máté Lászlót sokan ismerik Debrecenben. A közművelődési szakember, aki évtizedeket töltött el a debreceni kultúra szolgálatában, komoly képzőművészeti gyűjteményt tudhat magáénak. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva két tárlaton is megmutat ezekből az alkotásokból a közönségnek.

Január 18-án, hétfőn 16 órától Magyar Grafika – 30 művész, 30 grafika címen nyílik tárlat Máté László anyagából, aki ezt a válogatást személyesen mutatja be az Újkerti Közösségi Ház galériájában. Az eseményen köszöntőt mond Danku Attila, a kulturális bizottság elnöke, közreműködik Bakota Zalán versmondással.

Két nappal később egy másik tárlata is nyílik, hasonló címmel: a Magyar Grafika – 40 művész, 40 grafika című kiállítást a DAB Székházban január 20-án 16.30 órától Vitéz Ferenc nyitja meg Rácz István DAB-elnök köszöntője után, s a rendezvényen zongorán közreműködik Sőrés Ildikó. Ezt a tárlatot február 25-ig láthatja a közönség.

Máté László kérdésünkre elmondta, fontosnak tartja, hogy ilyen módon is hozzájáruljon a Magyar Kultúra Napjának eseményeihez, hiszen 28 évig a Kölcsey Ferenc nevét viselő intézményben dolgozott, kézenfekvő számára tehát, hogy a magyar Himnusz születésnapjára odafigyeljen.

A tárlatokról elmondta, hogy az újkerti válogatás egyfajta tisztelgés a régi debreceni mesterek előtt; itt például Bényi Árpád, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László, Móré Mihály munkáit is láthatjuk. A másik, a DAB-székházas kiállításra pedig a magyar grafika jelentős alakjainak műveiből válogatott Máté László – például Borsos Miklós, Reich Károly, Molnár C. Pál, Szász Endre alkotásai is falakra kerülnek. Megtudtuk azt is, hogy több olyan művel is találkozhat a debreceni közönség, melyek még nem voltak kiállítva korábban.

Új bemutatóval jelentkezik a Vojtina Bábszínház szerdán: ezúttal az iskolásokat szólítják meg. Első színházi nevelési előadásukat a debreceni Ifjúsági Ház Nagytermében fogják játszani január 13-án, szerdán 13.15 órától.

Lomtalanítás (fotók: Vojtina Bábszínház)

A Lomtalanítás című, elsősorban 15-16 éves középiskolásoknak szóló színházi nevelési előadás pillanatfelvételeket mutat két család életéből. Egy kamasz lány és egy kamasz fiú szemszögéből foglalkozunk azzal, hogy milyen nehézségeket okozhatnak a generációs és kommunikációs problémák. A történet középiskolás és felnőtt szereplői egyaránt nem értenek szót egymással, nem értik egymás viselkedését, úgy érzik, nem számíthatnak egymásra. A családi válságok pedig legyűrűznek a kamaszok életébe is. Az előadás fókuszában az a kérdés áll, hogy mit tegyen egy kamasz és mit ne a saját szabadsága érdekében.

Az előadás műfajából adódóan zárt színházi részekből és nyitott drámamunkából áll – ez utóbbiakat a színészek közreműködésével egy drámatanár vezeti. A diákok a drámamunka során nézőből résztvevővé válnak, a közös gondolkozás és játék segítségével véleményt mondhatnak, álláspontokat ütköztethetnek, foglalkozhatnak a felvillantott helyzetek és a történet alakulásával.

Az utaztatható, akár tantermekben, iskolai terekben is megvalósítható előadás két tanórát, vagyis 2×45 percet vesz igénybe.

Az előadás alkotói: Róbert Júlia író-dramaturg, Pignitczky Ádám tervező, Kaposi László rendező. A zenét Arany Zoltán szerkesztette, a bábokat, kellékeket készítették: Pignitczky Ádám, Dió Zoltán, Bérczi Kati,
Nádasi Szegedi Éva, Kissné Kati. Drámatanár: Kaposi László és Láposi Terka. Játsszák: Hell Krisztina, Hajdú Péter. Zenész: Arany Zoltán.

Kiállítással emlékeznek a görög szobrászművészre, aki Debrecenben talált otthonra. Hondromatisz Rigasz 1942-ben született, 1948-ban kerül Budapestre, ott végzett a Képzőművészeti Főiskolán (ahol tanári oklevelet is szerzett), majd 1975-ben költözött a cívisvárosba. Itt élt haláláig, 1996. január 18-ig, azaz immár 20 esztendeje nincs közöttünk.

Rigasz neve görögül fenségeset, királyit jelent. Sokféle anyagot használt alkotési során: gipszet, fát, bronzot is. aogy az alkotásról vallott: „Elkezdek egy szobrot mintázni, irányítom a formázást, egyszer csak azt veszem észre, hogy a szobor irányít engem: hol a szobor, hol az anyag, hol én kerekedek felül. Ez  szobrászati alkotás dialektikája.”

A görög származású Rigaszt kedvelte a város és a szakmai is. Ahogy Kő Pál, az ismert szobrászművész írta róla: „Rigasz a barátom volt. Rögtön megszerettem, amikor először találkoztunk, mert valami különös, delejes erő áradt belőle. Ma is előttem van kinőtt garbójában, csöves nadrágjában, amit vastag derékszíj szorított a csípőjéhez. Természetes göndör, gesztenyebarna haja volt és szürkészöld szeme. Az ajka duzzadt, kezei bütykösek és erősek, az alakja tömör, de karcsú és vállas. A járása, mint a tengerészeké, hangja fátyolos, lüktető és szenvedélyes. Mindig kértem, hogy beszéljen nekem görögül. Ültem az állványon ahol együtt dolgoztunk, és nagy gyönyörűséggel hallgattam Rigasz Hondromatidiszt, aki Pheidiasz nyelvén beszélt hozzám.”

A DAB Székházban (Thomas Mann u. 49.) január 15-én 17 órakor nyílik tárlat a munkáiból. Megnyitja: Láng Eszter képzőművész, buzukin közreműködik Vaszilisz Angelidisz.