Lassan egy hónapja tart a farsang, s hamarosan véget is ér – legalábbis a papírforma szerint. A farsang ugyanis január 6-án, vízkereszt napján kezdődött (amikor a karácsonyi ünnepkör befejeződik), és a húsvét vasárnapját megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Mivel idén március 27-én lesz húsvétvasárnap, így csak február 10-ig lehet mulatozni, ha csak a kalendáriumra figyelünk. A valóságban persze ez nem pont így lesz, hiszen Debrecenben és környékén még február utolsó napjaiban is szerveznek farsangi címkével ellátott programot – ahogy erről például a Debreceni Korzó e héten megjelenő számának olvasói is meggyőződhetnek.

Fotók: Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótár

A farsang régen jóval fontosabb volt, mint manapság: hajdanában például ez volt az esküvők ideje is. De ha nem lépünk vissza száz éveket az időben, csak három-négy-öt évtizedet, akkor is azt tapasztalhatjuk, különleges időszaka volt ez az évnek ezen a vidéken: a Hajdúsági Farsang fogalom volt, igazi gasztro- és mulatságparádé.

Kezünkbe került egy „ősrégi” kiadvány a Helytörténeti Fotótár jóvoltából. A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat lapja 12 oldalon tálalt farsangi olvasnivalókat a cívisvárosi közönségnek. Milyen volt a farsang Debrecenben 1969-ben?

Galéria megnyitása (20 kép )

Az akkoriban 260 éves Aranybika termeiben például hajnaltól hajnalig lehetett szórakozni. Az Új Élet Parki Park bisztró hatot fizet hetet kap akciót hirdetett, a menüt a hetedk napon ajándékba adták az előfizetőknek. (Itt amúgy minden második vasárnap bábművészek szórakoztatták a közönséget.) A Hungária (a mai McDonalds) így csábítgatta a nagyérdeműt: „A régi talponálló helyén létesített modern Hungária étteremben speciális ételekre talál. Íme: debreceni aprópecsenye, debreceni sertésborda. De az ital is különleges. Cirfandli. A köznép ezt a bort így nevezi. Ha megkóstolja, megszereti. Nem feledi. Mindig ezt kéri.” – olvashattuk az erősen reklámízű cikkben. „Üzletpolitikánk központjában a vendég áll „– ezt pedig a vállalat igazgatója, Végh László nyilatkozta. A recept igen egyszerűnek tűnt már 1969-ben is: „legyenek jobb, frissebb ételek, legyen nagyobb a választék, legyenek készségesek, udvariasak, kedvesek a felszolgálók…” Egy másik írásból megtudhattuk, hogy a legmodernebb szórakozóhely a Grill volt, mely este 10-től hajnal 5-ig várta a vendégeket, s ahol (ennyit a szocialista erkölcsökről…) éjfél után színre lépett a „strip tease táncosnő”. Ebben az időben is természetes volt, hogy bor- és ételkóstolók, jelmezbálok, zenés, táncos mulatságok színesítették a farsangot. S bár akkoriban jóval kevesebb gépjármű gurult az utakon, a sofőröknek azt javasolták, igyanak Autós koktélt: „málna, jaffa, citromlé, szódavíz, cukor keveréke nem színesíti el a szondát”. Szemben az Egyetem koktéllal, mely rumos meggy, körtebefőtt, triple sec, konyak, boszorkánycsepp és rumkeverék elegye volt.

A Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótár (Bem tér) anyagában a 70-es és 80-as évtizedek farsangi mulatságait megidéző fényképek sorával is találkoztunk. A fiúk lánynak öltöztek egy könyvtári jelmezbálon, hatalmas pulykajárgány gurult a Nagytemplom mellett (olyasmi, mint egy virágkarneváli kocsi), lufikkal feldíszített kisteherautó próbálta jó kedvre deríteni az utcák népét. A vendéglátóhelyeken szmokingos urak üldögéltek, a Piac utcán (azaz a Vörös hadsereg útján!) lovas fogat vonult, a villamos ablakából pedig a farsang hercege integetett. Dzsörzéruhák, széles nyakkendők és trapéznadrágok: mai szemmel elég furcsán hatnak. A nosztalgia nagy úr: akik azokban az években kerestek lazítási, kikapcsolódási lehetőséget, s próbáltak kibújni a szürke hétköznapok sodrából, bizonyára száz és száz jó sztorit tudnak felsorolni. Ki ne idézné vissza szívesen a régi helyeket, a régi barátokat, a régi nagy bulikat, amikor minden más volt – főképpen azért, mert mindenki sokkal fiatalabb volt?

Bulizni akkor is lehetett, manapság is. A korábbi farsangi képeket galériánkban nézegethetik meg, aki pedig mostanában szeretne egy jó kis farsangi mulatságon részt venni, az itt talál iránymutatást.

Gyuri bácsi előadását várva egyre csak a nagymamám keze jut eszembe. A kéz, ami megsimítja a frissen vasalt ágyneműt, ami kinyújtja a rétestésztát, ami kavargatja a forró baracklekvárt, és ami megsimítja az arcomat. Ez a kérges, szeretetteljes tenyér, ami valamilyen mágikus, ősi tudás hordozója – s talán az ilyen kezekbe belekapaszkodva lehetünk részesei mi is a generációkról generációkra továbbörökített hagyományoknak. Ez az érzés fog el Gyuri bácsi előadását hallgatva: olyan mélyen ismerősen mesél a különböző gyógynövény hasznosságáról és fontosságáról.

Szabó Gyuri bácsi Bükkszentkereszten él

Gyuri bácsi 86 esztendős, Bükkszentkereszten él. A környező hegyeket járva keresi a gyógynövényeket, és itt tartja telefonos és személyes tanácsadásait. Tudása, személyisége, híres felfedezése, a cukorbetegség elleni tea tették országszerte ismertté a nevét. Tudásanyagát nagymamájától kapta: „6 évesen kezdett el tanítani, és azóta is folyton csak tanulok” – meséli. Körülbelül 150 féle gyógynövényt ismer, használ, és számos olyan gyógynövényekből készülő teája van, melyekkel komoly betegségeket lehet megelőzni és gyógyítani. „Nekem a nagymamám mondta, hogy amikor megnövök füvesember, avagy gyógyító lesz a titulusom” – folytatja.

A gyógynövényekkel való gyógyítás módszere több ezer éves hagyományra nyúlik vissza, és napjainkban is egyre többen fordulnak a természetgyógyászat felé. Gyuri bácsit is rendkívül sokat hívják különböző konferenciákra, hiszen nagyon kevesen ismerik igazán a gyógynövényeket, valamint helyes használatukat. Szabóék családi vállalkozásként működnek: begyűjtetik a gyógynövényeket, majd felvásárolják, szárítják, vágják, keverik és csomagolják őket.

A teremben sok érdeklődő szempár szegeződik Gyuri bácsi nyurga és fiatalos alakjára. Serényen jegyzetelő kezek hangja olvad össze. Megannyi kérdés a fejekben – a jelenlévők szinte isszák az előadó szavait.

„Napjaink népbetegségei: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi zavarok és a rák. Ezekkel a problémákkal keresnek meg a legtöbben. Nagyon fontos a megelőzés, hiszen olyan állapotba kell hozni és tartani az immunrendszerünket, hogy ellenálló és egészséges legyen. A rák elleni gyógyszerek 60 százaléka még most is gyógynövényekből készül. De nem csak akkor kell foglalkoznunk a testünkkel, ha már betegek vagyunk, hanem már jóval előtte! Természetesen orvosi kezelések mellett is lehet használni gyógynövényeket” – folytatja Gyuri bácsi.

Nem győzi hangsúlyozni, hogy mindenki járjon rendszeres orvosi ellenőrzésre, mert a gyógyítás az orvosok dolga! De vannak olyan kimutatások, miszerint a gyógyszerek és a gyógynövények együttes használata felerősíti a hatékonyságukat, és növelik az esélyt a gyógyulásra.

„Öreg szívek gyámolítója a galagonya” – mondja Gyuri bácsi. „Vérnyomást csökkent, szívritmust szabályoz, szívideget nyugtat, és az érelmeszesedés ellen is jó hatású”.

Gyuri bácsi otthonosan mozog ebben a világban, s egyre csak sorolja a mesébe illő elnevezésű gyógynövényeket és jótékony hatásukat: „Az aranyvesszőfű tea vese- és májbetegségek megelőzésére javallott. Elég belőle egy héten egy csésze! A diólevél tea a ciszta ellen jó. 6-10 hétig kell használni, rendkívül jó gyulladásgátló! A tejoltó ganaj a veseműködést segíti, vízhajtó. A csalán a vese és hólyaghomok képződését akadályozza meg, és elhajtja a már meglévőt! A fehér fagyöngy tea vérnyomáscsökkentő gyógynövény. Javítja a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, segíti a szívműködést. Rák elleni gyógyszert is készítenek belőle.”

Galéria megnyitása (7 kép )

Különböző ízek, színek és illatok szövik át a mondandóját. Mesélve okít, élettörténetén keresztül. Apróbojtorján, erdei málnalevél és illatos macskamente. Gyuri bácsi arra is felhívja a figyelmünket, hogy napjainkban egyre kevesebb a természetes anyag. A talajban lévő mikroorganizmusok folyamatosan elpusztulnak, ezért kell óvni és védeni, ami. Nem kellenek a mesterséges színezők, ízjavítók és adalékanyagok.

Az előadásnak vége, mindenki szedelőzködik, várják a hallban kiállító termelőket: almaecet, aszalt alma és körte a kóstoló. Gyuri bácsi az előadásai után személyes tanácsadást is tart: de csak 20 embert vállal el, mert „nekem is haza kell érnem egyszer” – mondja. Visszatér Bükkszentkeresztre, s onnan folytatja a személyes és telefonos tanácsadást, s viszi tovább az egyesületet, mert még nagyon sok dolga van. Annyi továbbörökítendő titok és misztikum! Hiszen a magyar népi gyógyászat hagyományainak ápolása közös feladatunk és felelősségünk – mondja Gyuri bácsi.
S ebben bizony az élen jár.

Nem első ízben találkozhatnak a Dehir.hu olvasói Puskás Dániel fotóival. Ez a fiatalember, aki amellett, hogy közgazdasági tanulmányokat folytatott, komolyan elkötelezte magát a fotózás iránt. Határozottan és hűségesen szinte mindenhova magával hurcolja a fényképezőgépét. Szívesen készít bulifotókat, de kulturális eseményeken, koncerteken, tárlatok megnyitókon is gyakran feltűnik. Olykor nem csak az esemény megörökítőjeként, hanem kiállítóként is: többször láthatta már fényképeit a debreceni közönség önálló illetve csoportos tárlatokon.

Fotók: Puskás Dániel

Nincs ellenére az sem, hogy embereket fotózzon. Így vall erről: „Mindig is nagyon szerettem az elkapott, nem megrendezett pillanatokat fotózni.
 Általában csak megyek, sétálgatok, látok és fényképezem, ami történik. Törekszem arra, hogy olyan rejtett pillanatokat fotózzak, amit nem tud mindenki elkapni… Kedvenc témáim közé tartozik az emberek, a különleges épületek, a városok sokszínűsége, különösképpen a mediterrán helyek…”

Emberek, tájak – mindez vonzó téma Puskás Dániel számára. Szereti a mediterrán vidékeket, de hazai környezetben is észreveszi a különlegeset, a látványosat, a töprengésre késztetőt, a meghökkentőt, a felkavarót, amit érdemes megörökíteni.

Galéria megnyitása (7 kép )

Az elmúlt napokban-hetekben a változékony debreceni tél megörökítésére adta a fejét. Fotózta sínek  kanyargó kígyóit. Feltűnik képén panelház előtt üldögélő macska (kerek fejű, magányos vadász), égbe nyúló gyárkéményekből vastagon gomolygó füst, hazafelé baktató városlakó, de az emeletes házak szigorú geometriája is. Minden, ami körülvesz minket, ami itt van a környékünkön. Igaz, hogy most éppen ragyog a nap, de ki tudja, mikor fog változni ez a kép, s jön a derűre ború – amit persze bizonyára megörökít néhány képén Puskás Dániel, aki e képek szerint ilyennek látta ezt a néha sáros, máskor havas, olykor szürke, vagy éppen fényes telet és várost.

(Puskás Dániel további képeit itt láthatják.)

A Debreceni Rendőrkapitányság kábítószer birtoklása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – szakértő bevonásával – indított nyomozást B. Csabával és S. Csabával szemben.

A Debreceni Járásbíróság egyik teremőre február 4-én 10 óra 21 perckor arról tett bejelentést a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába arról, hogy a bíróság épülete előtt egy férfi egy sodort cigarettával megkínált egy másik férfit, aki miután azt elszívta rosszul lett és mentőt kellett hozzá hívni. A hajdúszováti férfit a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték, ahol az orvosok ellátták.

A bejelentést követően a rendőrök azonnal a bírósághoz mentek, ahol igazoltatták a 20 éves S. Csabát. A járőrök a debreceni lakost a helyszínről, míg B. Csabát később a kórházból bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt előállították a Debreceni Rendőrkapitányságra, ahol a velük szemben alkalmazott kábítószer gyorsteszt pozitív eredményt mutatott. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a két 20 éves férfit, akik beismerő vallomást tettek. A terheltek az eljárás jelenlegi szakaszában szabadlábon védekezhetnek.

Az idei farsangi időszakot február 6-án, Dorottya napján zárja a Motolla egyesület szokásos téltemető mulatságával, a Homokkerti Közösségi Házban.

A remdezvényre Létavértesről érkeznek vendégek: délután a Villongó Táncegyüttes Cserebingó csoportja Nagy Imre és Balla Fruzsina vezetésével farsangi játékkal, gyermektáncházzal várja a kisebbeket és nagyobbakat, talpalávalóról Kálmán „Cucás” Péter és a Szeredás együttes gondoskodik. Kiszebábut tömnek, fakanál- és ujjbáb is készül, majd az udvaron a kisze meggyújtásával igyekeznek távozásra bírni.

Este táncos mulatsággal ünneplik a farsang farkát, táncot tanít Nagy Imre és Balla Fruzsina, ahol ugyancsak a Szeredás muzsikájára rophatja a közönség.

Mint szíves invitálójukban jelzik a szervezők: „farsang jeles alkalmára való tekintettel kérjük a maskarás megjelenést, hogy a maszkok mögül előbújhasson rejtett arcunk! Farsang idején nem vetünk meg semmilyen jóféle hazai finomságot, hiszen Konc király és Cibere vajda küzdelméből ezúttal nem a zsíros koncokat hozó uralkodó fog győztesen kikerülni.”