Az idei farsangi időszakot február 6-án, Dorottya napján zárja a Motolla egyesület szokásos téltemető mulatságával, a Homokkerti Közösségi Házban.

A remdezvényre Létavértesről érkeznek vendégek: délután a Villongó Táncegyüttes Cserebingó csoportja Nagy Imre és Balla Fruzsina vezetésével farsangi játékkal, gyermektáncházzal várja a kisebbeket és nagyobbakat, talpalávalóról Kálmán „Cucás” Péter és a Szeredás együttes gondoskodik. Kiszebábut tömnek, fakanál- és ujjbáb is készül, majd az udvaron a kisze meggyújtásával igyekeznek távozásra bírni.

Este táncos mulatsággal ünneplik a farsang farkát, táncot tanít Nagy Imre és Balla Fruzsina, ahol ugyancsak a Szeredás muzsikájára rophatja a közönség.

Mint szíves invitálójukban jelzik a szervezők: „farsang jeles alkalmára való tekintettel kérjük a maskarás megjelenést, hogy a maszkok mögül előbújhasson rejtett arcunk! Farsang idején nem vetünk meg semmilyen jóféle hazai finomságot, hiszen Konc király és Cibere vajda küzdelméből ezúttal nem a zsíros koncokat hozó uralkodó fog győztesen kikerülni.”

Fél évszázaddal ezelőtti eseményeket idéznek meg a Csokonai-történetek ötödik estjének vendégei: Harkányi Endrével, Lőte Attilával, Medgyesi Máriával és Téri Sándorral február 9-én este 7 órakor, a Déri Múzeum Dísztermében találkozhat a közönség.

Medgyesi Mária és Lőte Attila az Éva lánya című előadásban – még 1957-ben

Harkányi Endre, Lőte Attila és Medgyesi Mária a legendás színházi ember és színész-tanár, Pártos Géza osztályában végeztek a színművészeti főiskolán 1957-ben. Utána azonnal mindhárman Debrecenbe kerültek, ahol az 1956-os forradalom után Both Béla, majd Szendrő József lett az igazgató. A Csokonai Színháznak köszönhetik legszebb és legtartalmasabb tanulóéveiket, művészi csiszolódásukat.

Téri Sándor 4-5 éves „színházi gyermek” volt, amikor a fentiek Debrecenben dolgoztak. Édesanyja Hotti Éva színésznő, az akkori társulat oszlopos tagja, édesapja pedig a korábbi igazgató, színész és rendező Téri Árpád, akinek a szobra  a Csokonai Színház kis előkertjében látható. Téri Sándor rendszeresen játszott gyerekszerepeket a színház akkori előadásaiban, majd elkerült Debrecenből, elvégezte a színművészetit, játszott a Nemzeti Színházban, Szolnokon, Kecskeméten, 1989-től szabadfoglalkozású színész lett. Nála plasztikusabban és bensőségesebben senki sem képes felidézni szülei emlékét.

A Csokonai-történetek estjein ritkán látható, különleges fotók illusztrálják az elhangzottakat, élőben és/vagy mozgóképről pedig mindegyik vendég előadóművészként is megmutatkozik.

Fél évszázaddal ezelőtti eseményeket idéznek meg a Csokonai-történetek ötödik estjének vendégei: Harkányi Endrével, Lőte Attilával, Medgyesi Máriával és Téri Sándorral február 9-én este 7 órakor, a Déri Múzeum Dísztermében találkozhat a közönség.

Medgyesi Mária és Lőte Attila az Éva lánya című előadásban – még 1957-ben

Harkányi Endre, Lőte Attila és Medgyesi Mária a legendás színházi ember és színész-tanár, Pártos Géza osztályában végeztek a színművészeti főiskolán 1957-ben. Utána azonnal mindhárman Debrecenbe kerültek, ahol az 1956-os forradalom után Both Béla, majd Szendrő József lett az igazgató. A Csokonai Színháznak köszönhetik legszebb és legtartalmasabb tanulóéveiket, művészi csiszolódásukat.

Téri Sándor 4-5 éves „színházi gyermek” volt, amikor a fentiek Debrecenben dolgoztak. Édesanyja Hotti Éva színésznő, az akkori társulat oszlopos tagja, édesapja pedig a korábbi igazgató, színész és rendező Téri Árpád, akinek a szobra  a Csokonai Színház kis előkertjében látható. Téri Sándor rendszeresen játszott gyerekszerepeket a színház akkori előadásaiban, majd elkerült Debrecenből, elvégezte a színművészetit, játszott a Nemzeti Színházban, Szolnokon, Kecskeméten, 1989-től szabadfoglalkozású színész lett. Nála plasztikusabban és bensőségesebben senki sem képes felidézni szülei emlékét.

A Csokonai-történetek estjein ritkán látható, különleges fotók illusztrálják az elhangzottakat, élőben és/vagy mozgóképről pedig mindegyik vendég előadóművészként is megmutatkozik.

Ahogy a közönség megszokhatta: ebben a szezonban is lesz színház a Lovardában, 2016-ban folytatódik ugyanis a Lovarda Pódium előadássorozata. A szervezők tájékoztatása szerint az első három alkalomra már meg lehet váltani a jegyeket. A program ígéretes: érdekes előadásokkal, remek színészekkel illetve előadókkal találkozhatnak a nézők az elkövetkező időszakban.

Február 23. – Vámos Miklós és Karácsony János: A Beatles és Mi

Március 7. – Ernest Thompson: Aranytó – Benedek Miklós és Vári Éva főszereplésével

Március 19. – Kepes András estje: Desszerttől a Tövispusztáig

Az előadásokról további információkat a www.lovarda.hu oldalon olvashatnak.

Úgy tekintenek a fotográfiára, hogy ami rossz lehet vele, az sokkal rosszabb lenne nélküle.” – Rácz Patrik fotós gondolatai ezek, akinek munkáiból február 6-án nyílik tárlat az Élettudományi Galériában. Hangulat-gyakorlat – Mood Exercise: ez a kiállítás címe, melyet szombaton délután Katona Bálint (fotóművész, költő) ajánl a közönség figyelmébe. Az eseményen közreműködik: Kisszántó.

Másnap, vasárnap délelőtt a Debreceni Alkotó Képzőművészek (DAK) alkotásaiból nyílik tárlat a DOTE Elméleti Galériában. A csoport másfél éve, 2014 őszétől viseli a DAK nevet, korábban a 2006-ban alakult OKIT debreceni csoportjaként kezdték el a közös munkát Csedreki László szobrászművész vezetésével. A csoport tagjai nem hivatásos képzőművészek, ugyanakkor saját bevallásuk szerint elhivatott alkotók, különböző szabadiskolák, művésztelepek és alkotótáborok rendszeres résztvevői.  Kiállítók: † Barkó Erika, Kelemen Béla, Luczi János, Matti Armas Korpela, Medveczky Nóra, Nagyné Hirsch Katalin, Pallás Ferenc.

A tárlatot Szonda István, a Gyomandrődi Múzeum igazgatója nyitja meg február 7-én 11 órakor, közreműködik a Debreceni Citera Zenekar.