A Debrecen Televízió Közügy című műsorában Kardos Marianna, az AKSD Kft. ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy Debrecen az Európai Unió előírásaihoz képest kicsit le van maradva a hulladékkezelési és -hasznosítási technológiában. Most még a vegyesen gyűjtött hulladék 98 százaléka a lerakóba kerül (igaz, se a talajt, se a vizet, se a levegőt nem szennyezi), a cél azonban nem ez, hanem az, hogy a hulladékokat hasznosítsák. Legkésőbb 2020-ra minden EU-tagállamnak el kell érnie azt, hogy a hulladékra mint energia-, illetve erőforrásra tekintsen.
Illusztráció
Ez azt jelenti, hogy meg kell próbálni mindent hasznosítani, s a lerakást a minimálisra – például az égetők salakjára – korlátozni. Varga László, a Debreceni Hulladékkezelő Kft. ügyvezető igazgatója a beszélgetésben arra is emlékeztetett, hogy Debrecen a rendszerváltáskor úttörő volt, hiszen az AKSD létrehozásával 1992-ben az első vegyesvállalatot alapította meg a közszolgáltatások területén. A cég az akkori modern technológiát alkalmazta például a szigetelt lerakóval, csurgalékvíz-kezeléssel.
Varga László
A szakember szerint ezen a területen is majdnem olyan gyors a fejlődés, mint a számítástechnikában, s mára „kicsit beragadtunk, kicsit elment az idő mellettünk”. Ahhoz ugyanis, hogy jobban szét lehessen válogatni a hulladékot, újabb beruházás kell, s meg kell fontolni az égetőművi fejlesztést is. Jóllehet, ha modern környezetvédelmet akarunk megvalósítani, akkor az a hasznos nyersanyagok kinyerésével se fog kevesebbe kerülni – véli az igazgató.
A műsor vendégei kitértek arra is, hogy a lakosság által fizetett szemétdíjak három éve változatlanok Debrecenben, pedig az újabb szolgáltatások alkalmazása évről évre több pénzt igényel. A debreceni szemétdíj egyébként mindig is a felsőbb középkategóriába tartozott az országban, s nem volt kirívóan magas. Igaz, a díjakat nehéz összehasonlítani, mivel mindegyikhez más-más szolgáltatási tartalom tartozik. Sok helyen például az önkormányzat megveteti a lakosokkal az edényt, és nincs házhoz menő lomtalanítás vagy fenyőfa-összegyűjtés. Ezek alapján Debrecen az ár-értékarányban nagyon jó helyen áll.
Kardos Marianna jelezte azt is, hogy tavasszal megváltozik a szemétszállítás, egy új országos céget hoznak létre, és megalakul a Nezeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. is. A második negyedévi lakossági számlákat már ez a társaság fogja kiállítani, s ahol havi utólagos számlázás van, ott a holdingnak már májusban számláznia kell, míg ahol negyedéves van, ott majd júniusban. A megfelelőségi nyilatkozatok kiadására is feljogosítandó cégnek ugyanakkor nagyon fontos szerepe lesz a hulladékgazdálkodás átstrukturálásában.
Kardos Marianna
Ez alapján például meg kell alkotnia az országos közszolgálati tervet. Várhatóan ezáltal lehet majd megállapítani, hogy a jelenlegi országos közszolgálati rendszer szervezettsége regionálisan hol hibádzik. Ez a holding fogja megállapítani a minimális szolgáltatási szintet is, és erre ki fog kalkulálni egy díjat, s azt kapja meg majd a szolgáltató. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni – ismertette Kardos Marianna –, hogy mi lesz az elvégzett szolgáltatások fedezete, és mi lesz azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek nem tartoznak bele a minimális szintbe.
Kérdés tehát, hogy azt a későbbiekben az önkormányzatnak kell-e kifizetnie, avagy az önkormányzat arra fog kényszerülni, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonalból visszalépjen egy nagyot? Mindehhez Varga László hozzátette: a központosítás után a megfelelő fórumokon el fogják dönteni azt is, hogy hazánk melyik irányban halad tovább, létesítenek-e több égetőművet az országban, s az önkormányzatoknak és az érintett lakóknak ebbe mennyi beleszólásuk lesz.
Arra a kérdésre, hogy csökkentette-e a szelektív szigethez hordott hulladék mennyiségét az, hogy az egész városban házhoz mennek a szelektív hulladékért, Kardos Marianna elmondta: érdekes módon nem csökkent, hanem több mint 100 tonnával nőtt. A cég átvizsgálja a rendszert, és az a célja, hogy jobban besűrítse a nagy lakótelepekre a szigetek egy részét. Esetükben egyébként továbbra is az az egyik legnagyobb gond, hogy olyan sok szemetet raknak melléjük, hogy azok elszállítási áráért két kisebb játszóteret lehetne létrehozni a városban.
A műsorban felhívták a figyelmet az ingyenes szolgáltatásokra is: a házhoz menő lomtalanításon kívül a hulladékgyűjtő udvar éves szinten több mint 5000 tonna hulladékot vesz át (a vegyes háztartási hulladékok kivételével), s ezeken túl a hulladéklerakóban is évi 200 kilogramm hulladékot helyezhet el bárki díjtalanul.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: