Az emberi maradványokat, amelyek egy felnőtt férfitól származnak, az intézmény kibővítési munkálatai során fedezték fel. A csontok mellett talált 4000 éves edénytöredékek alapján a kutatók először azt hitték, hogy a férfi a bronzkorban élt. A radiokarbonos kormeghatározás azonban kimutatta, hogy a csontok mindössze 600 évesek, ami felvetette a kérdést, hogy a testet vajon miért nem a környéken lévő három, 16. századi sírokat is őrző temető valamelyikében hantolták el.
Az edinburghi városi tanács régészeti szolgálatának (CECAS) kurátora, John Lawson szerint két lehetséges magyarázat van a maradványok szokatlan elhelyezkedésére. A csontvázat ugyan elmozdították eredeti pozíciójából, amikor először felfedezték, de a szakemberek számára így is egyértelmű, hogy nem szokványos temetésről van szó.
“Úgy tűnt, mintha guggoló pozícióban lett volna” – mondta Lawson, aki maga nem vett részt az ásatási munkálatokban. “Mintha egy nem túl mély sírba helyezték volna, majdnem, mintha bedobták volna, ami azt sugallja, hogy a férfit megölhették” – tette hozzá a szakember.
Az is lehetséges, hogy a maradványok egy törvényszegőtől valók, akit meggyilkoltak a bűneiért. “Az 1550-es években akasztófát állítottak fel Newhavenben a nyilvános kivégzésekhez” – idézte Lawsont a Live Science című tudományos hírportál. Skóciában és Angliában gyakoriak voltak a bitófák ez idő tájt, és nem csupán kivégzésekhez használták őket, hanem arra is, hogy elrettentés céljából közszemlére tegyék a bűnözők holttestét.
Az iskolaudvaron talált maradványokból hiányoztak az apró kéz- és lábcsontok, ami azt jelezheti, hogy a testet jó ideig fellógatva tartották, mielőtt eltemették, és, mivel az akasztófa közel volt a newhaveni kikötőhöz, bárki is lógott annak idején a kötélen, valószínűleg a tengerhez kötődő bűncselekmények száradtak a lelkén.
Lawson szerint az, hogy a férfit ilyen hanyagul temették el, annak a jele lehet, hogy nem volt családja, vagy olyasvalakije, aki gondoskodott volna a testéről. A koponya alapján a szakemberek a feltételezett kalóz arcát is rekonstruálták, de a csontok sok más értékes információt is tartogathatnak, például a 16. századi Skócia mindennapjairól.