Miért csapunk zajt szilveszterkor? Miért nem eszünk csirkét, kacsát, halat és helyette miért fogyasztunk ilyenkor inkább malacot, rétest vagy éppen lencsét? Milyen egyéb hagyományok kötődnek az év utolsó napjához?
Illusztráció
Lovas Kiss Antal, a Debreceni Egyetem néprajzkutatója a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, a szeszes italok a jókívánságok szempontjából nagyon fontosak, mivel az egész éves bőséget segíthetik elő. Mint mondta, ilyenkor az az üzenet, hogy legyen egész évben elég pálinkája vagy bora a gazdának. Később megjelentek olyan polgáriasult elemek is az alkoholfogyasztásban, mint például a pezsgőivás. A néprajzkutató szerint a pezsgő egyfajta presztízsitalnak számít, korábban drága volt, kevesen fogyasztották, s bár mostanra mindenki számára elérhetővé vált, napjainkig is megőrizte azt a szerepét, hogy a kiemelt pillanatokban bontják ki, ezzel is próbálják elősegíteni azt is, hogy a következő évben gazdagságunk legyen.
– Akár egyszerű, hétköznapi ital is lehetne a pezsgő, de mégis megmaradt azokra az eseményekre, amikor ki kell emelni valamilyen pillanatot. Városi, falusi közegben is bekerült a szilveszteri italok közé, ebben a médiának is nagy szerepe van a szimbolikus tartalom miatt. A gonoszokat el kell űzni, ehhez pedig zajra van szükség, így hát eldurrantjuk a pezsgőt – mondta a néprajzkutató.
A hagyomány szerint nem csak szeszes italt fogyasztanak szilveszterkor az emberek, hanem úgynevezett aranyos vizet is isznak. Ez annyit tesz, hogy aki január elsején először húz vizet a patakból vagy a kútból, az egész évben egészséges, szerencsés lesz. Erre nagyon törekednek a fiatal lányok is – tette hozzá a néprajzkutató.
Az, hogy mindenki alkoholt iszik, annak tudható be, hogy az új év küszöbén az emberek szeretnek módosult tudatállapotba kerülni, egész Európában nagyon régóta jelen van az ünnepeknél az italozás. A folklórban is nagy szerep jut a bornak és a pálinkának, a sör jelenléte azonban teljesen elhanyagolható.
Lovas Kiss Antal
A zajkeltéssel kapcsolatban Lovas Kiss Antal elmondta, az első feljegyzések szerint Hajdúdorogon a legények ostort pattogtatva járták a települést, így űzték el a gonoszt, de ugyanúgy kiemelt jelentősége van a csergetésnek Hajdúszoboszlón. Ide két mondai hagyomány is befűzhető, egyrészt a támadó törököket ijesztették el a bátor szoboszlói nők azzal, hogy tepsiket, lábosokat verte össze, a másik szerint pedig azért csaptak nagy zajt, mert a nagy ködben a törököket üldöző vitézek nem találtak vissza, segíteni akartak nekik hazatérni. Ez a fajta néphagyomány a mai napig él a fürdővárosban.
A néprajzkutató elmondta, a két nap összeolvad a szokáskörben, az egész éjszakai mulatozás nem feltétlenül volt jelen a 19. század végén és a 20. század elején. Nem az egész falu volt ébren, hanem csak a legények, akik alkalomadtán megcserélték a kapukat vagy keresztbe tették azokat a patakon pallóként. Az idősebb generáció virrasztása inkább a modern korban terjedt el, leginkább a hatvanas évektől jellemző ez. Jelképes, hiszen sokan úgy gondolják, ha együtt töltik az éjszakát barátokkal, családtagokkal, akkor ilyen jó hangulatú, összetartó lesz az egész év.
Vannak érdekes feljegyzések, miszerint ilyenkor nem adnak ki semmit a házból, mert akkor egész évben odajárnak. Az is érdekes kívánság, hogy férfi érkezzen először a házhoz, mert az állítólag szerencsét hoz. A néprajzkutató kiemelte, munkatilalom is van az év első napján, azért nem ajánlott mosni, mert a kiaggatott ruhák emlékeztetnek az állatbőrre, s ebből kiindulva hullani fognak a jószágok. Még az ágyban fekvő beteget is felkeltették, nehogy egész évben feküdjön.
– Ezen a napon igyekszünk megválni a rossz szokásainktól. Sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy legyen tele a bankkártya és a benzintank is. A mai szokásokat figyelve megmaradtak bizonyos elemek a régi szokásvilágból, melynek lényege, hogy az első nap cselekedetei hatással vannak az év további szakaszaira is. A következő év bőségét akarják biztosítani, ezért az étkezés is fontos, mágikus cselekedeteket hordoz, hiszen ha sokat eszünk, akkor bőséges lesz az új év – emelte ki Lovas Kiss Antal.
Megjegyezte, napjainkban is jelen van a babona, egyebek mellett említette, hogy a különböző állatoknak szerencsehozó szokásokat tulajdonítanak. Az egyik legismertebb, hogy a disznó előre túr, azaz kitúrja a szerencsénket. Emellett nem szabad halat enni, mert az elúszik a szerencsével, a csirke hátrafelé kapar és elkaparja a szerencsét, vagy éppen elrepül vele.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti