Az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsának kitiltásáért indított felhívást szerdáig 568 ezren írták alá. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír.

A kezdeményezésről január 18-án tartanak vitát a képviselők.

A mostani petíció Trumpnak a muszlimokkal kapcsolatos közelmúltbeli megnyilvánulásai után indult. Nagy-Britanniában mindenekelőtt az a kijelentése keltett hangos felháborodást, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.

A felháborodás mértékét jelezte, hogy az ügyben a kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai is megszólaltak, jóllehet a brit politika hagyományosan nem kommentálja az amerikai elnökválasztási kampányok fejleményeit.

David Cameron brit miniszterelnök az alsóházban felszólalva december közepén “megosztónak és ostobának” nevezte Trump e kijelentését, hozzátéve, hogy amit az amerikai milliárdos mondott, “az nem is igaz”.

Boris Johnson, London polgármestere – aki New Yorkban született és kettős brit-amerikai állampolgárságú – kijelentette: ő csak azért nem megy be New York egyes városnegyedeibe, mert valós a kockázata annak, hogy ott összefut Donald Trumppal. Johnsont a brit sajtó egyöntetűen a következő parlamenti választás után leköszönő Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltjének tartja a Konzervatív Párt élén.

A Scotland Yard külön nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy amit Trump mondott a londoni rendőrség és a muszlim közösség viszonyáról, “az nem is állhatna távolabb a valóságtól”.

A petíció napirendre vétele mindazonáltal nem jelenti azt, hogy a brit parlament kötelező erejű döntést hozna Trump kitiltásáról. A vita elvi jelentőségű, és a képviselői nézetek kifejtését szolgálja, szavazás nem lesz.

A brit törvények alapján Theresa May belügyminiszter személyes döntési jogkörébe tartozik az olyan személyek kitiltása Nagy-Britanniából, akiknek beutazása a brit kormány megítélése szerint nem szolgálja a közjó érdekét.