Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár január végén jelentette be, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően februártól megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben. A gazdasági tanácsadó testület tagja a rektor és a kancellár, további három tagját pedig az oktatásért felelős miniszter jelölte ki a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának javaslatára. A delegált tagok megbízatása öt évre szól. A Debreceni Egyetem konzisztóriuma a február 9-ei alakuló üléssel jött létre, tagjai: Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár, Fazekas Lajos, Kotosmann Zoltán és Szabó Miklós.

Bács Zoltán, Kotosmann Zoltán, Szilvássy Zoltán, Fazekas Lajos és Szabó Miklós (Fotó: Unideb.hu)

– Az alakuló ülésen megbeszéltük az ügyrendet, elnököt és titkárt választottunk, illetve egyeztettünk, azokról a feladatokról, amelyek miatt a következő időszakban – a törvényi minimumon kívül – a konzisztóriumnak össze kell ülnie. Az egyik lényeges feladat az intézményfejlesztési terv lesz, amely csak a konzisztóriumi jóváhagyással kerülhet a Szenátus elé – tájékoztatott Szilvássy Zoltán.

A rektor hozzátette: a Debreceni Egyetem vezetése a törvényi kötelezettségtől függetlenül már korábban elhatározta egy gazdasági tanácsadó testület felállítását, mivel figyelembe kívánják venni a gazdasági szféra szereplőinek véleményét az egyetemet érintő stratégiai kérdésekben. A konzisztórium megalakulásával ez megtörtént.

Bács Zoltán kancellár kifejtette: öröm, hogy olyan stratégiailag fontos kérdésekben mint az intézményfejlesztési terv, az éves költségvetés, az éves beszámoló, illetve más meghatározó ügyekben tudnak véleményt kérni szakemberektől, akik egy kicsit más szemmel is tudják az egyetem tevékenységét figyelni.

– Mi azt gondoljuk, hogy az egyetemen belül felkészültek vagyunk, megfelelő a felépítésünk, gazdálkodásunk, de azt hiszem, hogy tanulni, véleményt elfogadni mindig lehet, s ez számunkra hasznos lesz – bizakodott Bács Zoltán.

A kancellár az alakuló ülésen átfogó tájékoztatót tartott a tagoknak a Debreceni Egyetem elmúlt 15 évének tendenciáiról a hallgatói létszám, a gazdálkodási nagyságrend, a betegellátás, az agrártevékenység, a szervezeti felépítés, az állami költségvetésből való részesedés kapcsán.

Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója szerint az egyetemi egy „steril környezet”, így a külső tagoknak az a feladata, hogy a valódi piacon való mozgás, a dinamikusan változó környezet kihívásaira megfelelő válaszokat tudjon adni az intézmény.

Kotosmann Zoltán, a Heliker Invest Zrt. vezérigazgatója, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja felidézte: a jogalkotónak az volt a célja, hogy a gazdasági elvárásokat jobban beépítse a felsőoktatás működésébe, amihez a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek a konzisztóriumok keretében nagyban hozzájárulhatnak. Kotosmann Zoltán hozzátette: számára az alakuló ülés legérdekesebb pontja az volt, amelynek keretében a kancellár az intézmény struktúráját és gazdálkodását mutatta be. Azt ugyanis korábban is tudta, hogy jók az egyetem eredményei, de a részletek ismeretében még jobb tapasztalatokat szerzett a szervezett és szigorú gazdálkodásról.

Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. cégvezetője reményét fejezte ki, hogy a tanácsadó testület révén közelebb kerül egymáshoz az egyetemi oktatás és az ipari gyakorlat, illetve a gazdasági szereplők számára szükséges szakemberek képzése is hatékonyabb lesz.

A konzisztórium az év folyamán rendszeresen, a törvényben meghatározott két alkalomnál gyakrabban, várhatóan négy-öt alkalommal ülésezik majd.