Hosszabb folyamat eredménye a mostani helyzet, hiszen például mintegy 15 éve még bőven 100 dollár fölött volt az olaj hordónkénti ára a világpiacon – elevenítette föl Gáll József közgazdász a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában. Az utóbbi két évben jelentős árcsökkenés következett be, amely nagyjából ugyanazokkal a tényezőkkel magyarázható.
Fotó: illusztráció
Eszerint a kereslet látványosan kevesebb volt, mint a kínálat – mutatott rá a szakember –, és erre nem ugyanúgy reagáltak az egyes felek, mint más időszakokban. Az elmúlt években ugyanakkor nemcsak csökkenés történt, hanem az is, hogy rendkívül változatos és abból következően messzemenően kiszámíthatatlan az árfolyam. Az OPEC-államok legutóbb december 4-én tanácskoztak Bécsben, és megerősítették azt a stratégiát, amelyet korábban folytattak.
Gáll József
Az OPEC a tartós keresletcsökkenés ellenére fenntartja az eddigi szintet, sőt decemberben még lazított is a kvótákon – mondván, hogy most fontosabb a piaci részesedés. Az OPEC stratégiájában az is egy kulcselem, hogy a drágább kitermelésű alternatívákat kellemetlen helyzetbe hozhatja az árverseny. Az árcsökkenés miatt már nagy a költségvetési hiánya Oroszország mellett Venezuelának is, amely egyébként is sok gazdasági nehézséget örökölt az elmúlt évtizedekből.
A gépjárműveket használók örülnek, hogy kevesebbet kell fizetniük tankoláskor. Igaz, a magyar üzemanyagárak látszólag nem követték a külföldi 10 százalékos csökkenést, de ennek az az oka, hogy a hazai árak jelentős része nem a beszerzési áron múlik: a fix jövedéki rész akkor is terhelné,
ha ingyen kapnánk az olajat – ismertette a tévéműsorban a közgazdász.
Gáll József ennek kapcsán rámutatott: a jelenlegi árnak több mint a felét képezik a költségvetésbe menő pénzek , amelyek nem követik az árfolyamot. Ez okozza azt, hogyha például 10 százalékkal csökken az olajár, akkor az nem jelent ugyanakkora mértékű benzinárcsökkenést.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: