Vasárnap esti tv-vitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók elsősorban belpolitikai kérdésekről beszéltek, Hillary Clinton nemegyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe.

Hillary Clinton volt külügyminiszter és Bernie Sanders vermonti szenátor

Egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a három politikus: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O’Malley volt marylandi kormányzó. A vitát az NBC televízió munkatársai moderálták, és a politikusok nemcsak egymással vitáztak nagyon hevesen, hanem interneten feltett nézői kérdésekre válaszolva is kifejtették álláspontjukat.

A legfőbb kérdések a fegyverviselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, illetve az adócsökkentés, valamint az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. Bernie Sanders például adóemelést javasolt, Hillary Clinton viszont jövedelememelést ígért a megfizethető egészségbiztosításhoz és oktatási költségekhez.

Sanders kritizálta Clintont a fegyverviselés ügyében képviselt álláspontjáért, miközben ő maga sem válaszolt arra kérdésre, hogy 2005-ben vajon miért szavazta meg a fegyvergyártó cégek immunitásáról szóló törvényt, és miért szavazott többször is a fegyverlobbinak kedvezően. Éles vita bontakozott ki – elsősorban Clinton és Sanders között – az egészségbiztosítás reformjáról is, illetve az ennek biztosításához szükséges pénz előteremtéséről.

A külpolitikát illetően Szíria, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem és Irán volt napirenden. Clinton megerősítette, hogy egyetért Barack Obama elnök Szíria-politikájával, és ő sem szorgalmazza szárazföldi erők bevetését, inkább légi úton segítené a kurdokat és az Iszlám Állam ellen harcoló belső szír erőket.

Ebben a másik két elnökjelölt-jelölt egyetértett vele. “Szaúd-Arábia és Irán közti háborúról van szó Szíriában” – fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ezúttal azt mondta, hogy örül az iráni nukleáris megállapodásnak, bár változatlanul éberségre int. Egyik jelölt-aspiráns sem akarná viszont újra megnyitni az amerikai nagykövetséget Teheránban.

Vasárnap esti tv-vitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók elsősorban belpolitikai kérdésekről beszéltek, Hillary Clinton nemegyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe.

Hillary Clinton volt külügyminiszter és Bernie Sanders vermonti szenátor

Egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a három politikus: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O’Malley volt marylandi kormányzó. A vitát az NBC televízió munkatársai moderálták, és a politikusok nemcsak egymással vitáztak nagyon hevesen, hanem interneten feltett nézői kérdésekre válaszolva is kifejtették álláspontjukat.

A legfőbb kérdések a fegyverviselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, illetve az adócsökkentés, valamint az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. Bernie Sanders például adóemelést javasolt, Hillary Clinton viszont jövedelememelést ígért a megfizethető egészségbiztosításhoz és oktatási költségekhez.

Sanders kritizálta Clintont a fegyverviselés ügyében képviselt álláspontjáért, miközben ő maga sem válaszolt arra kérdésre, hogy 2005-ben vajon miért szavazta meg a fegyvergyártó cégek immunitásáról szóló törvényt, és miért szavazott többször is a fegyverlobbinak kedvezően. Éles vita bontakozott ki – elsősorban Clinton és Sanders között – az egészségbiztosítás reformjáról is, illetve az ennek biztosításához szükséges pénz előteremtéséről.

A külpolitikát illetően Szíria, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem és Irán volt napirenden. Clinton megerősítette, hogy egyetért Barack Obama elnök Szíria-politikájával, és ő sem szorgalmazza szárazföldi erők bevetését, inkább légi úton segítené a kurdokat és az Iszlám Állam ellen harcoló belső szír erőket.

Ebben a másik két elnökjelölt-jelölt egyetértett vele. “Szaúd-Arábia és Irán közti háborúról van szó Szíriában” – fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ezúttal azt mondta, hogy örül az iráni nukleáris megállapodásnak, bár változatlanul éberségre int. Egyik jelölt-aspiráns sem akarná viszont újra megnyitni az amerikai nagykövetséget Teheránban.