A tervezett módosítás meghatározná azoknak a kenyérféléknek a tartalmát és elkészítési módját, amelyek jelenleg nem szerepelnek az Élelmiszerkönyvben. Ilyen például a teljes kiőrlésű, a tönköly-, a kukoricás és a Graham-kenyér. Magasabb rosttartalmat is előír a rendelettervezet, amely igyekszik rendet tenni a különféle kenyerek között. Például a jelenlegi duplája, 30 százalék lenne a minimális rozstartalom a rozsos kenyérben, és 60 százalék a rozscipóban.

A jobb minőségű kenyerek felé terelné az agrártárca a vásárlókat.

2018-ig fokozatosan csökkenteni kell a kenyér sótartalmát az uniós szabályozásnak megfelelően. Ez főként a legolcsóbb kenyérfélék ízén lesz érezhető, ami a szaktárca várakozásai szerint az egészségesebb és jobb minőségű cipók felé tereli majd a vásárlókat. Sok kisebb pékségben már most is elsősorban különféle speciális kenyeret sütnek, mivel az utóbbi 4-5 évben egyre többen keresik az ilyen minőségi cipókat.

– A sótartalom nagyon fontos, a rozsliszt százalékos emelése egészséges irányba tereli a vásárlókat. Nálunk ez a sótartalom a 2018-as uniós előírásoknak is megfelel már, nyilván odafigyelést igényel azoknál a kenyereknél, amik gyengébb minőségben készülnek –  mondta Debreceni Attila üzemvezető pékmester.

A Magyar Pékszövetség szerint a rendelettervezet jó irányba módosítja a kenyérgyártás szabályozását. A sütőüzemek féléves türelmi időt kapnának arra, hogy az új előírásokhoz igazítsák a kenyérgyártási folyamatot.

– A technológiát a kenyérgyártásnál nem befolyásolja negatív irányba, különösen akkor, ha mégis kovászos technológiát alkalmaznak. A cél a minőségjavítás, a természetes technológiák minél nagyobb körben történő alkalmazása – nyilatkozta Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára.

Az agrártárca tervezete egyelőre nem végleges. A most zajló államigazgatási véleményezés után beépítik a javaslatokat a  dokumentumba. Ezt még az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia, így várhatóan 2107. január elsején léphet hatályba az új kenyérrendelet.