A német főváros egyik legpatinásabb filmszínházában, a Delphi Filmpalastban rendezett eseményen csaknem valamennyi német parlamenti párt és több tekintélyes civil szervezet képviseltette magát. A koncentrációs táborok foglyai közül kiválogatott munkacsapatok, a Sonderkommandók világát bemutató munkát felvezető beszédében Marian Turski, a varsói zsidó történeti intézet holokauszt-túlélő vezetője kiemelte, hogy Auschwitzban a Sonderkommandók tagjait még a német náciknál is erősebben gyűlölte, és nagyon hálás a sorsnak, amiért őt nem válogatták be egy ilyen csoportba. Ugyanakkor ennyi év után visszatekintve úgy érzi, valószínűleg a Sonderkommandók tagjai a foglyoknál is mélyebb szenvedést élhettek át a lágerekben.

A vetítés utáni pódiumbeszélgetésen Greg Schneider, a JCC ügyvezető alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a túlélők visszaemlékezéseiben közös elem, hogy a vészkorszak emlékét meg kell őrizni és tovább kell adni, ezért is igen hálás, hogy elkészült a Saul fia, hiszen nézők százezreihez, akár millióihoz viszi közelebb a történteket.

A cannes-i filmfesztiválon a zsűri nagydíjával kitüntetett és a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Golden Globe-díjjal elismert dráma egyik német szereplője, Uwe Lauer kiemelte, biztos benne, hogy a hagyományos, 35 milliméteres nyersanyagra forgatott alkotás a filmkészítési megoldásai révén is bekerül a filmművészeti főiskolák tananyagába. Egyebek között rámutatott, hogy a 107 perces munka csupán 60 snittből áll.

Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek “ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Az alkotók remélik, hogy ez sikerül is majd, és a film révén a holokauszt témája ismét bekerül a közbeszédbe, és a felnövekvő nemzedékek is megismerkednek vele.

Röhrig Géza, a film főszereplője pedig azt mondta, hogy hazai, német forgalmazót nem sikerült megnyerni a Saul fiához. Elmondta, hogy a hatvanas-hetvenes években Nyugat-Németországban példás módon szembenéztek a náci múlttal, de mostanra mintha alábbhagyott volna ez a múltfeldolgozó munka. De reméli, hogy a német nézők és a média “nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem “adnak egy esélyt” a filmnek.