A Varsóban, a parlament előtt tartott tüntetést egy névtelen telefonáló – utóbb hamisnak bizonyult – bombafenyegetése miatt két órára félbe kellett szakítani.
A Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) civil szervezet felhívására a Szejm előtt mintegy húszezren, Krakkóban nem hivatalos információk szerint öt-hatezren tüntettek. A varsói tüntetők „Nemet a diktatúrára” és „El a kezekkel az alkotmánybíróságtól” feliratú transzparenseket tartottak a kezükben, és a demonstráció végén elénekelték a nemzeti himnuszt. A tüntetéseken ismert művészek és politikusok is felszólaltak. Agnieszka Holland Nyugaton élő lengyel filmrendező egyebek között azt mondta, hogy „a demokrácia olyan, mint a levegő, amelyet ha elvesznek, az emberek fulladozni kezdenek”. Kisebb kormányellenes tüntetések voltak Berlinben, Londonban és Brüsszelben is.
A Jog és Igazságosság (PiS) párt nyolcévi ellenzéki lét után abszolút többséget szerzett az októberi parlamenti választáson, miután a májusi elnökválasztáson is a párt jelöltje, Andrzej Duda győzött a hivatalban lévő Bronislaw Komorowski ellen. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, így csak az alkotmánybíróság lehet a kormány hatékony ellensúlya. Az alkotmánybíróságért folyó harc már a választás előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a tizenöt tagú testületbe. A parlamenti választás nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új Szejm által megválasztott öt másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány által megválasztott bírák közül háromnak a választását alkotmányosnak találta.
Jelenleg a testület működése gyakorlatilag megbénult. A kormány új törvényjavaslatot terjesztett be az alkotmánybíróság működéséről, amelyet a parlament hétfőn akar elfogadni. Ennek kulcseleme, hogy az alkotmánybíróság csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat, ami megfigyelők szerint szinte lehetetlen vitás ügyekben. Az alkotmánybíróság tagjait kilenc évre választja meg a Szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. A tizenöt tag közül tízet az előző, a Polgári Platform vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kabinet alatt választottak meg.
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a lengyel kormány tevékenységével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombati számában. A Veszélyeztetett Kelet című kommentárban a szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte: Lengyelországban a konzervatív kormány megpróbálja végrehajtani mindazt, amit „a konzervatívok Magyarországon már megcsináltak – szolgálójukká tenni az államot”, ez a törekvés azonban a lengyel kormány részéről „nem fog sikerülni”.
Hozzátette, hogy „a demokrácia leépítése” Lengyelországban oly gyorsan zajlik, hogy a pesszimisták is meglepődtek, és még Orbán Viktor magyar kormányfő sem volt ennyire „hatékony” 2010-ben, amikor másodszor hatalomra került, pedig ő „azért nagyon sietett”. Brüsszelben és nyugat-európai fővárosokban meg is jelent az aggodalom, hogy Lengyelország „a »magyar modellt« utánozza”, de ez nem sikerül majd, mert „a »magyar modell« a maga nemében egyedülálló” – írta Kahlweit.
Kifejtette, hogy „a »társadalom orbanizálása«, amely Magyarországon már meggyökeresedett”, hosszabb távon és teljes mértékben csak nagy „társadalmi költségek” árán ültethető át más uniós tagországokba, Lengyelország és Magyarország között pedig eleve kevés közös vonás van. Egyebek között hozzátette, hogy míg a lengyel társadalom szerinte nem hagyja, hogy a kormánypárt megfossza mindattól, amiért évszázadokig küzdött, Orbán Viktor egy „megosztott, egymással ellenségeskedő, tönkretett” társadalmat vett át, amelyben „nem volt és most sincs szervezett, hatékony ellenzék”, „az intenzív klienspolitika” révén valamennyi fontos hálózat a kormány irányvonalát követi, és az „ellenállás a bázisban marginális”.
A Der Spiegel pedig arról írt, hogy a német kormány döbbenettel szemléli az új lengyel kabinet tevékenységét. A német hírmagazin szombati, ám digitális formátumban már péntek este kiadott számában közölt beszámoló szerint az igazságszolgáltatás és a sajtó befolyásolására irányuló kísérletek a Jog és Igazságosság októberi választási győzelme után felállt kormány részéről Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikájára emlékeztetik a berlini vezetést.
„A legrosszabb félelmeinket igazolja mindaz, ami jelenleg Varsóban történik” – mondta a Der Spiegelnek egy meg nem nevezett kormánytag. A hetilap szerint a kancellári hivatalban és a külügyi minisztériumban különösen azon háborodtak fel, hogy Witold Waszczykowski külügyminiszter egy német lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte a német kormány jobban törődik Oroszország érdekeivel, mint Lengyelországéival.
