Harmadával csökkentette harcosai javadalmazását az Iszlám Állam amiatt, hogy kevesebb bevételhez jut az illegális olajkereskedelemből, ami ugyanakkor “jelentős problémákhoz” vezet az újabb terrorista osztagok felállításánál is – ezt mondta az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn.

A javadalmazást múlt héten csökkentették harmadával, miután jelentősen csökkentek a Törökországba irányuló illegális olajkereskedelemből származó bevételek. A terroristák olajkitermelésére mért orosz légi csapások a szélsőségesek harckészségét is csökkentették az oroszok szerint.

Oroszország tavaly szeptember vége óta folytat légi hadműveletet Szíriában, Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát támogatva.

Korábban az orosz katonai illetékesek bejelentették, hogy a légicsapások miatt az iszlamisták illegális olajkereskedelemből származó bevételei napi 3 millió dollárról a felére, azaz 1,5 millió dollárra csökkentek. A védelmi tárca tisztségviselői beszámoltak arról is: a terrorista szervezet körülbelül 8500 üzemanyagszállító tartálykocsival rendelkezett, amiből majdnem 2000-et az orosz vezérkar december végi közlése szerint sikerült megsemmisíteni.

Az Independent című brit lap már január közepén arról számolt be, hogy felével kevesebb javadalmazást kapnak az Iszlám Állam harcosai Szíriában a nemzetközi légicsapások okozta károk miatt.

Az idén új bevallási módot vezettek be, a magánszemély adózók kérhetik, hogy helyettük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítse el az szja-bevallást. Ezt a bevallási nyilatkozattal lehet kezdeményezni február 1-jéig.

Jelenleg ez az szja-bevallás legegyszerűbb módja, mert a magánszemélynek csak egy x-et kell tennie a munkáltatótól kapott igazolás megfelelő sorába, amelyet a munkáltató elküld a NAV-hoz. Az sem akadály, ha valakinek nincs munkáltatója. Ilyen esetben közvetlenül az adóhivatalnak kell küldeni a nyilatkozatot. Az ehhez szükséges 15NY31 jelű nyomtatványt le lehet tölteni a NAV honlapjáról és az adóhatóság ügyfélszolgálatán is be lehet szerezni.

A bevallási nyilatkozattal a többség számára le is zárul a bevallási folyamat, hiszen a NAV csak azokkal veszi majd fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető vagy fizetendő adójuk keletkezik, netán nem felelnek meg a feltételeknek.

A bevallási nyilatkozatot azok választhatják, akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet, nem érvényesítettek kedvezményt és az szja 1+1 százalék kivételével nem rendelkeznek adójukról.

Aki nem felel meg a feltételeknek, vagy elmulasztja a határidőt, de szeretné a NAV közreműködését igénybe venni, idén is választhatja az egyszerűsített bevallást, ezt február 15-ig lehet kérni az adóhatóságtól.

Az izraeli miniszterelnök vasárnap Jeruzsálemben leszögezte: országa erőteljes választ ad, ha a Hamász izraeli területen intéz támadásokat az alagutakon keresztül.

Benjámin Netanjahu az Izraelben akkreditált diplomáciai misszióvezetők előtt tartott beszédében jelezte: “ha a Gázai övezetben alagutakon keresztül támadnak bennünket, nagy erővel fogunk fellépni a Hamász ellen.” Ez a válasz – mondta – sokkal nagyobb erejű lesz, mint amilyent Izrael a 2014-ben indított offenzíva során alkalmazott.

Az izraeli kormányfő ezzel a kijelentésével arra reagált, hogy Iszmail Haníje, a radikális palesztin szervezet Gázai övezeti vezetője pénteken azt mondta: a Hamász folytatja az Izraelbe vezető alagutak kiépítését egy következő fegyveres konfliktusra készülve. Ezt a kijelentést annak a hét fegyveresnek a temetése előtt tette, akik a héten egy beomló alagútban lelték halálukat. Haníje szerint a Hamász harcosai “minden áldott nap” fejlesztik katonai képességeiket, alagutakat ásnak és rakétákat tesztelnek egy újabb, Izraellel megvívandó konfliktusra készülve.

Netanjahu erre válaszul mintegy “üzenetként” hangsúlyozta: “módszeresen és higgadtan cselekszünk mindenfajta fenyegetéssel szemben, beleértve a Hamászt is, mind védelmi, mind pedig támadó intézkedésekkel. Azt hiszem, ezt a térségben és az egész világon megértik, és senkinek nem ajánljuk, hogy próbára tegyen bennünket” – tette hozzá a miniszterelnök.

A palesztin szervezet hosszú évek során bonyolult alagúthálózatot hozott létre a határ térségében, hogy harcosai észrevétlenül és akadálytalanul juthassanak izraeli területre, és ott katonákra, civilikre támadhassanak. Izrael 2014 nyarán Erős Szikla fedőnéven offenzívát indított a Hamász ellen, s a művelet egyik fő célja a Hamász alagútjainak megsemmisítése volt. Különböző hírszerzési források szerint azonban a Hamász mostanra újraépítette a hadművelet során lerombolt alagutakat.

A kétállami megoldás céljából összehívandó nemzetközi konferencia francia ötlete és a palesztin állam elismerésének az eshetősége csak bátorítani fogja a palesztinokat, hogy elkerüljék a kompromisszumot az izraeli-palesztin viszály rendezésében, jelentette ki Netanjahu.

Az izraeli miniszterelnök a kormányülésen fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, utalva Laurent Fabius pénteken elhangzott bejelentésére. A francia külügyminiszter a Franciaországban akkreditált külföldi diplomaták párizsi összejövetelén jelezte: az elkövetkező hetekben országa egy nemzetközi konferencia szervezésébe fog a kétállami megoldás megvalósítása céljával, s azon a palesztin és az izraeli fél, illetve amerikai és európai partnereik is részt vennének. Egyértelművé tette, hogy amennyiben a konferencia kudarcba fullad, Párizs köteles lesz elismerni a palesztin állam létét.

Franciaország tehát ez esetben a palesztin álláspontot fogadja majd el – kommentálta Netanjahu a francia javaslatot, amely szerinte eleve arra ösztönzi a palesztin felet, hogy ne menjen bele semmiféle kompromisszumba. Izrael mindenesetre kész a közvetlen tárgyalásokra, de mindenfajta előfeltétel és kényszerítő határidő nélkül – szögezte le.

A Reuters megállapítja: Izraelben a francia bejelentés után fokozódik az aggodalom, hogy az izraeli telepeknek a megszállt területeken való építését ellenző többi európai ország is “folytatja a sort”.

A francia javaslatot rögtön üdvözölte Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki egy Etiópiában rendezett afrikai csúcstalálkozón úgy fogalmazott: “A status quót nem lehet tovább fenntartani”.

Az Egyesült Államok ugyanakkor óvatosan fogadta Párizs javaslatát. A WAFA palesztin hírügynökség vasárnapi jelentése szerint John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte: Washington továbbra is azt a megoldást részesíti előnyben, hogy a felek a rendezésről szóló megállapodásig közvetlen tárgyalások útján jussanak el.

A német kormány azzal számol, hogy az év végéig 400 ezer menedékjogi kérelmet utasít el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) – írta hétvégi számában a Die Welt című német lap.

A beszámoló szerint a kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának vezető költségvetési szakpolitikusa azt írta képviselőtársainak egy nem nyilvános feljegyzésben, hogy a szövetségi kormány az idei évtől fejenként 670 euró támogatást nyújt a hazatoloncolások költségeire a menedékkérők ellátásáért, illetve az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományoknak, és 2016-ra 268 millió eurót különített el erre a célra.

Ez azt jelenti, hogy a kormány 400 ezer elutasított menedékkérővel számol, de tartalékol pénzt arra az esetre is, ha még több embert toloncolnak ki a tartományok – áll Eckhardt Rehberg levelében.

A Die Welt szerint reálisnak tűnik a kormány becslése az utóbbi évek adatait tekintve, amelyek azt mutatják, hogy nagyjából minden harmadik menedékjogi kérelmet fogadják el, és tavaly több mint egymillió menedéket kereső ember érkezett Németországba.

Pontos számuk nem ismert, mert még mindig nem regisztráltak mindenkit és több százezren még nem adták be menedékjogi kérelmüket, a BAMF-nál feltorlódott ügyhátralék pedig elérte a 660 ezret. Ennyi kérelmet kell az idén feldolgozni a feltehetően több százezer új érkező menedékjogi kérelme mellett. A elutasított kérelmek száma így könnyen elérheti a 400 ezret – írta a berlini lap.

A BAMF becslése szerint amennyiben az idén 500 ezren érkeznek, a hivatal nyárra utolérheti magát, ledolgozhatja az hátralékot és minden új kérelmet rövid idő alatt elbírálhat, mint a menekültválság előtti időkben. Ugyanakkor az elutasított kérelmek 400 ezres száma nem azt jelenti, hogy 400 ezer menedékkérő el is hagyja az országot, mert például megtámadhatják a döntést bíróságon, vagy élhetnek az úgynevezett egyházi menedékjog lehetőségével, azaz kérhetnek menedéket valamely nagy németországi keresztény felekezettől – mutatott rá a Die Welt.

A Németországot hazatoloncolás révén vagy önként elhagyó menedékkérők száma 2015-ben megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, így tavaly év eleje óta már nagyjából 50 ezren távoztak az országból – emelte ki egy vasárnapi lapinterjúban Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora.
Az Angela Merkel kancellár vezette CDU politikusa a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hozzátette, hogy sokan már a menedékjogi kérelem beadása előtt “visszafordulnak, ha világosan jelzik nekik, hogy nincs esélyük a sikerre”.

A kormánynak “még jobban kell teljesítenie” ezen a területen, ezért a tavaly a nyugat-balkáni országok esetében alkalmazott eljárást követve “félreérthetetlen jelzéseket ad arról, hogy algériaiként, tunéziaiként vagy marokkóiként nem éri meg Németországba jönni” – mondta a miniszter.

Az áldozatok és tanúk szerint főleg észak-afrikai férfiak által elkövetett szilveszteri szexuális zaklatások és rablások ügyére utalva hangsúlyozta, hogy nem csak azokat a bűncselekmény miatt elítélt külföldieket utasítják ki, akiket vissza lehet szállítani a hazájukba.

A kormány tárgyalásokat kezdett Törökországgal és más államokkal az úgynevezett harmadik országból érkezett menekültek visszafogadásáról, ami azt jelenti, hogy a német bíróságokon elítélt menekülteket nem a hazájukba toloncolják vissza, ha ez például polgárháború miatt nem lehetséges, hanem abba az országba, amelyből beléptek az EU területére – mondta Peter Altmaier.

A miniszter elmondta, hogy a kormány menekültpolitikájának lakossági támogatottsága emelkedésnek indul majd, amikor láthatóvá válnak a sikerek. Felidézte, hogy az előző kancellár, Gerhard Schröder reformprogramja is vitatott volt kezdetben, és Angela Merkellel ellentétben sokáig még Schröder saját pártjában, a szociáldemokrata pártban (SPD) sem támogatta a többség a reformokat, amelyek azonban így is helyesek voltak, mert Németország érdekét szolgálták.

Arra a felvetésre, hogy Gerhard Schröder elvesztette a kancellári pozíciót a reformok miatt, Peter Altmaier azt mondta: “éppen ez a különbség hozzánk képest, mi ugyanis megoldjuk a menekültek jelentette kihívást, mégis a legnagyobb párt maradunk és választásokat nyerünk”.

Nem jutott egyezségre a brit kormány által Brüsszeltől követelt szabályozási reformokról vasárnap este tartott londoni megbeszélésén a brit miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke. A Downing Street szerint ugyanakkor igen jelentős előrelépést sikerült elérni e reformok ügyében, és már kedden az uniós társállamok vezetői elé kerülhet a megállapodás szövegtervezete.

David Cameron és Donald Tusk

David Cameron munkavacsorán fogadta Donald Tuskot. A megbeszélés elsődleges, de nem kizárólagos témája az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának London által igényelt korlátozási lehetősége volt.

A nem egészen kétórás megbeszélés után, vasárnap késő este Tusk távozott a londoni miniszterelnöki hivatalból, és csak annyit mondott az ott várakozó újságíróknak, hogy “nincs egyezség”.

Nem sokkal később, a Twitter portálon közzétett üzenetében ezt úgy egészítette ki, hogy “egyelőre” nincs egyezség, és hozzátette, hogy a következő 24 órában “intenzív, döntő fontosságú munka” következik.

Cameron a Twitteren azt írta, hogy “jó találkozót” tartott Tuskkal, aki további 24 óra tárgyalásba egyezett bele a megállapodás-tervezet közzététele előtt.

Tusk még a Downing Street-i munkavacsora előtt közvetlenül megjelent Twitter-üzenetében kilátásba helyezte, hogy ha a találkozón megállapodás születik, akkor ő hétfőn az EU-tagállamok vezetői elé terjeszti az egyezségtervezetet a brit reformigényekről.

Ez most már bizonyosan elmarad, és Tusk – a 24 órányi további tárgyalásra tett utalásokból következtethetően – legkorábban kedden juttathatja el az EU-fővárosokba a megállapodás szövegtervezetét, ha lesz ilyen.

Az időzítés most már meglehetősen szoros, hiszen – nem hivatalos, de a Downing Street által nem is cáfolt, egybehangzó értesülések szerint – a brit kormány már júniusra ki akarja írni a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazást, ám ehhez mindenképpen szükséges lenne, hogy a február második felében esedékes brüsszeli EU-csúcson végleges formát öltsön Nagy-Britannia és az Európai Bizottság megállapodása a London által igényelt reformokról.

A brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását.

Cameron a minap Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Juncker kompromisszumos tervezetet terjesztett a brit miniszterelnök elé, aki azonban ezt nem fogadta el, mondván, hogy a brüsszeli javaslatcsomag “nem elég jó”.

A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.

London mindemellett uniós szintű törvényben akarja rögzíttetni azt is, hogy nem az euró az EU egyetlen fizetőeszköze, az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, és Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége.