A 7. helyen kiemelt német Angelique Kerber nyerte az Australian Open tenisztorna női versenyét, miután a több mint két órás szombati döntőben 6:4, 3:6, 6:4-re győzött a világranglistát vezető Serena Williams ellen.

Sokat ér a bajnoknő autogrammja

Az amerikai teniszezőnek így tovább kell várnia 22. egyéni Grand Slam-győzelmére, amellyel beérné a német Steffi Grafot. Kerber viszont éppen honfitársnője nyomdokaiba lépett, hiszen német teniszező utoljára Graf uralkodói időszakában diadalmaskodott utoljára a négy szuperverseny egyikén.

Kerber élete első GS-fináléját vívta, s tökéletes játékán egyáltalán nem látszott az idegesség: nyugodt tenisszel rukkolt elő. Győzelméhez kellett az is, hogy a hatszoros Australian Open-bajnok Serena (főleg az első játszmában) jóval megszokott formája alatt teljesítsen. A folytatásban azonban világelsőhöz méltóan teniszezett, ám Kerber végig nagyszerűen küzdött, s szinte hiba nélkül teniszezett.

Érdekeség, hogy a kéthetes torna nyitónapján, a legjobb 64 közé jutásért a Misaki Doi ellen csak meccslabdát hárítva tudott nyerni (6:7, 7:6, 6:3), ám aztán szettveszteség nélkül menetelt előre, a negyeddöntőben például a kétszeres Grand Slam nyertes volt világelső fehérorosz Azarenkát búcsúztatta.

Mostani tornagyőzelmével Kerber a hatodik helyről a másodikra ugrik előre a világranglistán.

A férfi döntőt vasárnap délelőtt, magyar idő szerint fél tíztől vívja a címvédő világelső szerb Novak Djokovics és a 2. helyen kiemelt brit Andy Murray.

A hosszabbítás után 34-33-as német sikerrel záruló pénteki találkozót követően a norvégok az utolsó másodpercekben történt játékvezetői döntések miatt óvtak, ugyanis néhány másodpercen keresztül a megengedettnél több német játékos volt a pályán.

 Az NHF szombat délelőtt a honlapján jelentette be, hogy a “sportszerűség szellemében” beadványát visszavonta, de egyben felszólította az európai szövetséget (EHF), hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő.

A lengyelországi olimpiai selejtezős Európa-bajnokság vasárnapi döntőjében a német válogatott ellenfele a spanyol csapat lesz, a norvégok pedig a horvátok ellen lépnek pályára a harmadik helyért.

Megkezdődtek a közvetett tárgyalások a szíriai békéről Genfben, ám előzőleg – ellentétben a korábbi hírekkel – a szíriai ellenzék fő tömörülése, a Tárgyalási Főbizottság bejelentette, az ő képviselőik is ott lesznek a svájci városban.

Staffan de Mistura, a tárgyalásokat vezető ENSZ-megbízott

Az ellenzék korábban úgy nyilatkozott, addig nem áll szóba a damaszkuszi rendszer képviselőivel, amíg a kormány be nem szünteti a civilek elleni légitámadásokat és a települések ostromát. A főbizottság négy napja Rijádban tanácskozik – írja a Magyar Idők cikke.

Staffan de Mistura ENSZ-megbízott előzőleg bejelentette, ellenzéki bojkott esetén is megkezdi az egyeztetéseket a kormány képviselőivel.

Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is egyaránt érdekében áll a béke mielőbbi helyreállítása. Bár a rendezés módja még komoly vitákat hordozhat magában, az orosz katonai intervenció következtében a nyugati szövetségesek hajlandóak engedményeket tenni az Aszad-párti erőknek. Moszkva közvetlen katonai támogatása ugyanis jelentősen megerősítette a kormány pozícióit, alapvetően megváltoztatva a stratégiai helyzetet.

A regionális szereplők is igyekeznek beavatkozni a békefolyamatba, ám a szíriai polgárháború alakulásával kapcsolatos érdekeik jóval összetettebbek a nagyhatalmakénál. Félő, hogy kompromisszum hiányában a helyi erőviszonyokat jól ismerő országok továbbra is kijátszhatják a különböző felekezeteket és etnikai csoportokat egymás ellen, ezáltal szerezve befolyást a térségben. A Magyar Idők cikkírója megemlíti azt is, hogy a tárgyalásokon természetesen nem vesznek részt az iszlamista szervezetek, amelyek szintén képesek lehetnek egy esetleges megállapodás meghiúsítására.

A 2011 márciusában békés tiltakozásokkal kezdődött, majd véres polgárháborúvá szélesedett szíriai konfliktusra kirobbanása óta többször is megpróbáltak diplomáciai úton megoldást találni, a törekvések azonban – elsősorban a Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsa feletti nézeteltérések miatt – mindeddig zátonyra futottak. A véres polgárháborúban a hivatalos becslések szerint mintegy 250 ezer ember halt meg, és 11 millióan váltak földönfutóvá.

A szerkezetet biztonsági őrök vették észre a befogadóállomás udvarán. A rendőrség lezárta a környéket és biztonságba helyezte lakóit, majd tűzszerészek ellenőrzött robbantással megsemmisítették a szerkezetet.

A nyomozás első megállapításai szerint biztos, hogy a szerkezetben volt robbanószer, az viszont nem biztos, hogy működőképes volt. Meglehet, hogy beépített biztosítószeget nem tartalmazott. Éles kézigránátnak pedig csak robbanószerrel töltött, biztosítószeggel ellátott szerkezet minősül – mutattak rá a tartományi bűnügyi hivatal szakértői. A támadás a Baden-Württemberg tartományi Villingen-Schwenningen menedékkérőket befogadó állomása ellen történt.

Egyelőre az sem világos, hogy ki ellen irányult a támadás, és mi volt az indíték. Így azt sem lehet kizárni, hogy nem a menedékkérők, hanem a biztonsági őrök voltak a célpontok. Az ügy feltárására egy 75 fős nyomozócsoportot állítottak fel. Az mindenesetre biztos, hogy robbantásos merénylet eddig nem történt menekültszállás ellen – emelte ki a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) szóvivője. „Haditechnikai eszköz bevetése menekültszállás ellen új jelenség” – tette hozzá.

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet öngyilkos merénylője robbantotta fel magát péntek este egy rendőrőrsnél a dél-jemeni Adenben, a terrorcselekményben hét ember meghalt – közölte a rendőrség.

A merénylet a város egyik belvárosi negyedében történt. A rendőrség megpróbálta megállítani azt a gépkocsit, amelyben a merénylő utazott, de a jármű nem állt meg. A vezetője egy rendőrségi ellenőrző pontnál robbantotta fel magát.

Az Iszlám Állam jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, nyilvánosságra is hozta a támadó nevét.

Előző nap, csütörtökön egy öngyilkos merénylő a jemeni elnök ádeni palotája közelében robbantotta fel magát, kioltva nyolc ember életét. Ezt a merényletet is az Iszlám Állam hajtotta végre.

A jemeni konfliktusban az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók és Ali Abdullah Száleh volt elnök hívei állnak szemben a Szaúd-Arábia által támogatott és a tavaly júliusban visszafoglalt Ádenben működő, Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök vezette kormánnyal. Háled Bahah jemeni miniszterelnök és kabinetjének tagjai hétfőn tértek vissza Ádenbe, miután egy korábbi merénylet miatt a kormány hónapokra kénytelen volt elhagyni az országot.

A Jemenben folyó harci cselekmények következtében eddig mintegy hatezren haltak meg, köztük 2800 civil, és csaknem 2,4 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.