Sarah Palin volt alaszkai kormányzónő kedden az Egyesült Államok elnöki tisztére pályázó, republikánus párti Donald Trump támogatójának szegődött.

Donald Trump és Sarah Palin

A “nehézsúlyú konzervatívként” emlegetett Sarah Palin egyebek közt azzal érvelt kedden egy iowai egyetemi nagygyűlésen, hogy ha Trump lesz az elnök, akkor Amerikának nem kell tovább mentegetőznie, Trump hagyni fogja, hogy a hadsereg tegye a dolgát és elpusztítsa az Iszlám Államot.

Trump, aki a republikánus elnökjelöltség első számú esélyese, boldogan üdvözölte Palin támogatását.

Sarah Palin azt követően rukkolt elő Trump támogatásával, hogy egy nappal korábban őrizetbe vették idősebb fiát családi erőszak miatt. A 26 éves Track Palin még hétfőn éjjel került rács mögé egyebek közt azért, mert puskával hadonászott részegen családja otthonában, és barátnője attól tartott, agyonlövi magát.

A család ügyvédje nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben a magánélet tiszteletben tartására hivatkozva.

A svájci Davosban szerdán megkezdődik a 46. Világgazdasági Fórum, amelyen a migrációs válság, a merénylethullámok, a kőolaj árának feltartóztathatatlan zuhanása, a pénz-, értékpapír- és nyersanyagpiacok zavarai, a kínai gazdasági növekedés lassulása és az éghajlatváltozás kerül terítékre.

Óriási biztonsági felügyelet mellett zajlik a négynapos tanácskozás

A négynapos, szombat estig tartó rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy 2500 döntéshozója, köztük több mint 40 állam-, illetve kormányfő vesz részt több mint 100 ország képviseletében. A festői szépségű alpesi üdülőhelyen háromezer katona és ezer rendőr vigyázza majd a biztonságot.

Négy fő téma – a negyedik ipari forradalom, az alacsony világgazdasági növekedés és nyersanyagárak által jellemezhető új rend, az éghajlatváltozás, valamint a globális biztonsági kérdések – köré szerveződik a fórum, amelynek keretében 300 tanácskozást tartanak.

Davosba várják többek között Joachim Gauck német, Mauricio Macri argentin, Enrique Pena Nieto mexikói és Jacob Zuma dél-afrikai német államfőt, valamint David Cameron brit, Alekszisz Ciprasz görög, Stefan Löven svéd, Manuel Valls francia és Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, de ott lesz Hajder al-Abádi iraki kormányfő, Ibrahim Boubacar Keita, Mali elnöke, Habíb Eszid tunéziai kormányfő, Asraf Gáni afgán elnök, Navaz Saríf pakisztáni kormányfő, Ránija jordán királyné és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök.

Az amerikai kormányzat népes küldöttségét Joe Biden alelnök vezeti, tagja többek között John Kerry külügy-, Ashton Carter védelmi, Sylvia Mathews Burwell egészségügyi, Jacob Lew pénzügy-, Penny Pritzker kereskedelmi és Loretta Lynch igazságügyi miniszter. Oroszországot Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes képviseli.

A gazdasági és üzleti élet mintegy 1500 képviselője között ott lesz például Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Jim Yong Kim, a Világbank és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, több központi bank elnöke, Jack Ma, a világ legnagyobb internetes kereskedelmi vállalatának tartott Alibaba alapítója, John Chambers, a Cisco amerikai internetes hálózati berendezés gyártó vállalat vezérigazgatója, Michael Dell, a személyi számítógépeket gyártó Dell elnök-vezérigazgatója és Sheryl Sandberg, a világ legnagyobb közösségi oldalát üzemeltető Facebook ügyvezető igazgatója.

A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.

Fegyveresek hatoltak be szerdán reggel egy északnyugat-pakisztáni egyetemre, és tüzet nyitottak az ott tanuló hallgatókra és tanárokra. Több robbanás is hallatszott, de áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek.

Pakisztáni biztonsági erők indulnak a terrorakció felszámolására

A BBC gyorshíre szerint megkezdődött a tűzharc. A Reuters azt jelentette szemtanúkra hivatkozva, hogy két robbanás volt a helyszínen. A rendőrség körbevette az épületet, és a bent tartózkodók evakuálását készíti elő.

A CNN azt jelentette, hogy legalább három fegyveres támadó van az épületben, de még nem tudni biztosan, hány fegyveres hajtotta végre az akciót. Eddig öt sérültről tudnak, és a CNN helyi partnertelevíziója híreire hivatkozva azt is közölte, hogy a biztonsági erők behatolnak az épületbe, tűzharc folyik. A helyszínen attól tartanak, a fegyveresek túszokat ejtettek, de az akcióért eddig senki sem vállalta a felelősséget.

A helyszín, Charsadda körülbelül 29 kilométerre van Pesavartól, ahol 2014-ben a tálib támadók 130 diákot mészároltak le.

Szerbia nem engedi meg, hogy migránsokat küldjenek vissza a területére, és válaszlépéseket fog tenni, amennyiben a környező országok egyoldalú intézkedéseket tennének – jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter Belgrádban.

A tárcavezető kifejtette, hogy amennyiben Horvátország, Szlovénia és Ausztria egyoldalú lépéseket tesz a migránsválság kezelését illetően, akkor Szerbia is kész a válaszlépésekre. Mint mondta: Szerbiába csak az idén 35 ezer migráns érkezett, hatezerrel több, mint a tavalyi év első harmadában összesen.

Megállapította, hogy a határok lezárása, az átengedett migránsok számának csökkentése vagy bármilyen más egyoldalú lépés láncreakciót válthat ki a nyugat-balkáni migránsútvonalon. Mint mondta, az osztrák lépések, vagyis a határirányítási rendszer felállítása előbb Szlovéniában, majd Horvátországban idézhet elő reakciókat, ami oda vezet majd, hogy Szerbiának is életbe kell léptetnie bizonyos intézkedéseket.

Ivica Dacic kedden Belgrádban tárgyalt Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel, aki a szlovén kormányfőnek a migránsválság megoldására vonatkozó kezdeményezéséről tájékoztatta a szerb politikusokat, amelyet Miro Cerar az Európai Bizottság elnökével, valamint a balkáni migránsútvonalon fekvő országok miniszterelnökeivel kívánt közölni. Szerbia azt várja az Európai Uniótól – közölte a szerb külügyminiszter -, hogy határozzon meg egységes, uniós migránspolitikát.

Ivica Dacic kifejtette, hogy csak azok a migránsok maradhatnak Szerbiában, akik menekültstátust kértek. “Ha bárki is arra számít, hogy úgy oldja meg a gondot, hogy a migránsokat Szerbiában tartja, akkor már most garantálhatom, hogy ez nem lesz így” – szögezte le a szerb külügyminiszter. Tavaly Szerbián 600 ezer migráns haladt át, a legtöbben Macedónia felől érkeztek, majd Magyarország, később Horvátország felé folytatták az Európai Unióba vezető útjukat.

A magyar férfi vízilabda-válogatott 8-5-re legyőzte az olimpiai bajnok horvát csapatot a belgrádi Európa-bajnokság kedd esti negyeddöntőjében, így csütörtökön Montenegróval találkozik a fináléba jutásért, egyúttal az olimpiai kvótáért.

Varga Dénes és Luka Loncar a magyar-horvát meccsen – MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyarok elsősorban kiváló védekezésüknek, illetve Nagy Viktor fantasztikus kapusteljesítményének köszönhetően diadalmaskodtak.

A férfi tornán egyetlen kvóta talál gazdára, de a szerb, a horvát és a görög csapat már biztos résztvevője a riói olimpiának. Mivel a görögök és a szerbek négy közé jutottak, eldőlt, hogy a magyar-montenegrói elődöntő győzteséé lesz a belgrádi kvóta.

Amennyiben a magyar válogatott itt sem tud kvótához jutni, akkor áprilisban, Triesztben lesz még erre esélye, ott 12 csapat küzd majd négy helyért. Azon a viadalon öt, vagy ha az óceániai térség nem képviselteti magát, akkor hat európai válogatott vehet majd részt, mégpedig a kontinensviadalon elért helyezése alapján. Ebben a sorrendben már nem szerepelnek majd azok a csapatok, amelyek előzőleg szereztek kvótát.

Magyarország – Horvátország 8-5 (2-1, 3-2, 1-1, 2-1)
Magyar góldobók: Varga Dénes 3, Hárai és Hosnyánszky 2-2, Vámos 1

Benedek Tibor szövetségi kapitány együttese csütörtökön 20.15-től játszik a montenegróiakkal a Kombank Arénában. A másik ágon szerb-görög mérkőzést rendeznek a döntőbe jutásért.