Olaszország akadályozza annak az EU-tervnek a megvalósítását, amelynek értelmében Törökország 3 milliárd eurós támogatást kapna a nyugatra tartó menekültáradat megfékezéséhez – mondta csütörtökön két uniós tisztviselő.

Róma döntése azt jelzi, hogy Olaszország egyre harciasabb álláspontot képvisel egyes EU-témákban. Matteo Renzi olasz miniszterelnök már a decemberi uniós csúcson is bírálta Angela Merkel német kancellárt az energiával, a bankokkal és a migránsüggyel kapcsolatos EU-politika miatt.

Olaszország azóta többször kifogásolta, hogy Törökország határai védelmének megerősítéséért, az embercsempészek elleni fellépéséért, és az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérők visszafogadásáért cserébe többek között 3 milliárd eurós uniós pénzügyi segítségre számíthat. Márpedig ezt a tervet erősen támogatja Németország, amely a menedékkérők többségének úticélja.

“Egyetlen tagállam van, amely még mindig ellenzi a Törökországnak nyújtandó támogatást. Nem értjük, Olaszország miért blokkolja azt” – mondta egy uniós diplomata. Hozzátette, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek pénteki találkozóján Brüsszelben valószínűleg felhozza majd a kérdést.

Az akcióterv szerint a 3 milliárd euró egyharmadát az unió költségvetéséből különítenék el, míg a fennmaradó 2 milliárd eurót a tagállamok vállalnák magukra. “Az unió jelenleg visszafelé lépdel. A helyzetet sürgősen rendezni kell ahhoz, hogy hitelesen tárgyalhassunk Ankarával a menekültáradat megfékezéséről – közölte az EU-s forrás.

Az olasz kormány egyelőre nem kommentálta a helyzetet.

Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a menekült gyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizetné ki.

A közép-japán Nagano prefektúrában lévő Karuizava város közelében horrorbaleset történt pénteken: árokba zuhant egy utasokkal teli síbusz. Tizennégy halottja van a tragédiának.

A busz egy síközpontba tartott, s 39 utast szállított a két sofőr mellett. A szerencsétlenség helyi idő szerint péntek kora hajnalban történt. A balesetben 27-en sérültek meg, őket kórházba szállították.

A busz megcsúszott az úton, áttért a szemközti sávba, áttörte a szalagkorlátot, és beleborult az út menti árokba.

A baleset helyszínéhez az egyik utas hívta ki a hatóságokat. A rendőrség szerint az utak nem voltak jegesek a tragédia idején.

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta az úgynevezett menedékkérő-igazolvány bevezetéséről szóló törvényt. A kormány a menekültügyi rendszer hatékonyságának jelentős javulását és a nemzetbiztonság erősödését reméli az újítástól.

Igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást

A gyorsított eljárásban elfogadott törvény szerint februártól kezdik kiosztani a menedékkérőknek az igazolványokat, amelyek révén a kormány várakozása szerint valamennyi hatóság és hivatal tudhatja majd, hogy pontosan kik is a Németországba érkezett menedékkérők és hol tartózkodnak.

A jelenlegi szétaprózott rendszerben gyakran előfordul, hogy egy-egy menedékkérőt többször vagy egyszer sem regisztrálnak, és a menedékkérőkkel foglalkozó állami szervezetek között nemigen működik az adatcsere.

Az igazolvány papíralapú, a menedékkérő neve, arcképe és kijelölt lakóhelye mellett tartalmaz egy sor további adatot – egyebek között állampolgárságát, testmagasságát, szemének színét -, de a legfontosabb az igazolvány száma. Ennek alapján valamennyi szerv hozzáférhet az igazolványkoncepció másik alapelemét alkotó új, központi adatbázisból a rá vonatkozó egyéb adatokhoz is, például az egészségügyi intézmények az illető testi adottságaira, egészségi állapotára vonatkozó adatokhoz, a munkaügyi hivatal pedig a végzettségéről, képzettségéről, munkatapasztalatáról szóló adatokhoz.

Az igazolványt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) kirendeltségein állítják ki, az adatokat pedig az “egy mindenkiért elve” alapján gyűjtik be, vagyis az országba belépő menedékkérővel kapcsolatba kerülő hatóságok az első “találkozáskor” rögzítik a számukra legfontosabb információkat, és feltöltik azokat a központi adatbázisba. Így fokozatosan teljessé válik az illető fájlja.

A menedékkérő köteles mindig magánál tartani igazolványát. A dokumentumhoz két alapszabály kapcsolódik: igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást és nem tarthat igényt a menekültügyi eljárás lefolytatására, és csak azon a befogadóállomáson vagy egyéb szálláson veheti igénybe az ellátást, ahová az igazolványa alapján elhelyezték. A kormány várakozása szerint ezek a szabályok érdekeltté teszik a menedékkérőket az igazolvány kiváltásában és megőrzésében, és véget vetnek a menedékkérők országon belüli áramlásának, a “szabad lakóhelyválasztásnak”, amihez a menedékkérőknek nincs is joguk. A tervek szerint legkésőbb az év közepén valamennyi Németországban tartózkodó menedékkérőnek kiállítják az igazolványát.

A kormányszóvivő kijelentette, hogy egyetlen visszatoloncolni kívánt migránst sem vesz vissza Magyarország, ezek az emberek ugyanis “nem ejtőernyővel érkeztek”, hanem a szárazföldön tettek meg több ezer kilométert, nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére.

Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában úgy fogalmazott: elég ránézni a térképre ahhoz, hogy ezt belássuk.

A kormányszóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes országok csupán akkor alkalmazzák a menekültügyi szabályokat, ha az számukra kedvező. Magyarország ezzel szemben végig következetesen betartotta a nemzetközi jogot – tette hozzá.

Kovács Zoltán emlékeztetett Lázár Jánosnak az idei első Kormányinfón elhangzott szavaira, amelyek szerint amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta, hogy ha nem lenne a kerítés, a kölni molesztáláshoz hasonló események Magyarországon is bekövetkezhettek volna

Pénteken szinte biztosan esni fog valami, és az ország északi-északkeleti felében ez jó eséllyel hó lesz – derül ki az Időkép.hu előrejelzéséből.

Pénteken egy mediterrán ciklonnak köszönhetően kezdetben vegyes halmazállapotú csapadék várható, mely délutánra már mindenhol havazásba vált át, ám ekkorra már keletre tolódik a csapadék.

Megmaradó hóra északon, északkeleten számíthatunk. A Dunántúlon és a középső tájakon feltámad az északnyugati szél. Délután 0 és +6 fok között alakul a hőmérséklet.

Szombaton változóan felhős-napos időre van kilátás, legfeljebb helyenként alakulhat ki futó hózápor. A Dunántúlon erős lesz az északi-északnyugati szél. A havas tájakon reggel már erősebb fagyok is előfordulhatnak, délután -1, +3 fok várható.

Vasárnap a déli, délkeleti határ mentén szállingózhat a hó, északnyugat felé haladva vékonyabb lesz a felhőzet, a legtöbb napsütés is északnyugaton várható. Sokfelé erős lesz az északi-északkeleti szél. Hideg lesz, az ország nagy részén napközben is fagyni fog.

A jövő hét elején már országszerte alapvetően napos, de napközben is hideg, fagyos időre van kilátás, éjszakánként pedig a derült, szélcsendes, hófödte északi tájakon -12, -14 fok is lehet. Hétfőn még szeles lesz az idő, keddre mérséklődik a légmozgás.