Változások lesznek a honvédelmi tárca működésében, mert csak így érhető el a két fő célkitűzés: a gyorsaság növelése és a bürokrácia csökkentése – mondta a Magyar Hírlapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban a honvédelmi miniszter.

Simicskó István úgy fogalmazott: lényeges a közigazgatásban és a vezérkarban található párhuzamosságok megszüntetése és a bürokrácia csökkentése. Szavai szerint az így felszabaduló erőforrásokat és pénzt fontosabb irányokban és helyeken lehet hasznosítani.

A miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel egy ideológiáktól maximálisan mentes szervezet létrehozása, amely a korábbinál is hatékonyabb módon kívánja megszólítani a fiatalokat. Többek között az is felvetődött, hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok önkéntes alapon egy hónapos alapkiképzésben vehessenek részt, ami után szabadon dönthetnek arról, hogy azt folytatják-e vagy sem – közölte.

A honvédelmi tárca vezetője nemzetközi jelenségként említette, hogy az általános hadkötelezettség megszüntetésével különböző militáns szervezetek jelentek meg. Úgy fogalmazott, ha valahol nincsen rend, ott előbb-utóbb feltűnnek a szinte kizárólag pártpolitikai alapon létrejött, létrejövő gárdák és védelmi formációk, amelyek a hamis biztonság tudatával kecsegtetnek és nem egyszer az alapvetően tisztességes, jó szándékú embereket is félrevezethetik.

Szombaton 10 órától tartják a középfokú iskolák felvételi eljárásának központi írásbeli felvételi vizsgáit matematikából és magyarból a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra jelentkezők számára.

Debrecenben is jönnek a nagy izgalmak

A pótló vizsgák január 21-én lesznek, amelyet azok a tanulók írhatnak, akik alapos ok miatt nem tudtak a szombati írásbelin részt venni – áll az Oktatási Hivatal közleményében.

A feladatlapok kitöltésére kétszer 45 perc áll rendelkezésre, a magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez nem lehet segédeszközt igénybe venni, a matematikához is csak vonalzót, körzőt és szögmérőt használhatnak a diákok. A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik.

A központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek.

A feladatlapok összeállításának szempontjai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az www.oktatas.hu honlapon megtalálható korábbi feladatsorok segítséget nyújthatnak a vizsgázóknak.

A feladatlapok az iskolák által megjelölt időpontokban megtekinthetők, és észrevételt is tehetnek a vizsgázók, amennyiben a hivatalos javítási útmutatótól eltérően értékeltek egyes feladatokat, amelyre három napon belül választ is kell adnia az intézményeknek. A hivatal felhívja a figyelmet, hogy a diákok feltétlenül vigyenek magukkal személyazonosításra alkalmas igazolványt a vizsgára.

Az Index információi szerint az Emmi új egészségügyi államtitkára, Ónodi-Szűcs Zoltán a hét elején összehívta a kórházak igazgatóit, és arról beszélt, hogy az állam képviselőjeként egy kórházi kancellárra bíznák a gazdálkodás ellenőrzését a kórházakban is. A lap szerint részletek még nem derültek ki az új rendszerről.

Az államtitkár a kancellárok kinevezése mellett egyeztetett a fővárosi ellátásról, az alapellátás kérdéséről, a minimum feltételek és kompetencia rendszerek ügyéről, valamint az egészségügyi és a szociális ellátás szétválasztásáról is.

A kancellárok kinevezését az egyetemeken a kormány korábbanazzal indokolta, hogy őrködniük kell a több milliárdos vagy több tízmilliárdos költségvetésű, közpénzből működő intézmények hatékony gazdálkodása felett – idézi fel a lap.

A lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indít Lengyelország ellen. A lépést az unióban többen is korainak minősítették.

Úgynevezett eligazító jellegű vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben. Az ülésen volt szó az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról és a közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokról. Utóbbira március végén fognak visszatérni, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal együtt.

Az előzetes vizsgálatot a jogállamisági mechanizmus keretében fogják lefolytatni – mondta el Frans Timmermans, az EB alelnöke. „Az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal”.

A három szakaszból álló jogállamisági mechanizmus létrehozását az EB tavaly márciusban kezdeményezte, azzal a céllal, hogy az európai alapértékeket határozottabb érvényesítése. Lengyelország lesz az első ország, ami ellen alkalmazni fogják.

Ljubljana ideiglenesen lebontja a pengés drótkerítés egy részét Horvátországgal közös határán, a Kupa folyó áradása miatt – mondta Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a folyó apadása után a technikai akadályt újra felállítják, egyes szakaszokon azonban másfajta kerítéssel helyettesítik a pengés drótot, ott, ahol turista központok és iskolák vannak. Szlovénia eddig 155 kilométer pengés drótkerítést telepített Horvátországgal közös határán 44 különböző helyszínen.

Sefic arról is beszélt, hogy egyre nagyobb nehézségbe ütközik a migránsáradat kezelése, Ausztria és Németország intézkedései és a jövőben tervezett, előre nem látható lépései miatt. Ausztria a migránsok napi számának csökkentését és a bevándorlók identitásának pontosabb megállapítását kérte Szlovéniától.

“Aktivitásaink arra irányulnak, hogy Szlovénia ne váljon gyűjtőközponttá, miután a tőlünk nyugatra lévő országok megtagadják fogadásukat, miközben délről továbbra is nagy migrációs nyomásnak leszünk kitéve” – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: egyelőre attól nem kell tartani, hogy Ausztria és Németország visszaküldené a migránsokat Szlovéniába.