Többen élesen bírálták Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját és irányváltást sürgettek a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti (Bundestag-) frakciójának keddi berlini ülésén – jelentette hírportálján a ZDF német országos közszolgálati televízió.

Képviselők beszámolói szerint a frakcióülés megmutatta, hogy a “kancellár egyre inkább egyedül marad” a menekültválság rendezéséről alkotott elképzelésével. A nagyjából 15 felszólaló közül csupán egy állt ki a Merkel-féle menekültpolitika mellett, és a többiek mind váltást követeltek.

A ZDF szerint a szociáldemokratákkal (SPD) nagykoalícióban kormányzó uniópártoknál mind inkább fokozódik a nyomás és lassan robbanással fenyegető helyzet alakul ki. Az új év első frakcióülése egyetlen nagy panaszáradat volt. A régóta irányváltást, a biztonságos országból érkező menedékkérők belépésének megtagadását követelő politikusok közül Armin Schuster annak a véleményének adott hangot, hogy a német hatóságok elveszítették az ellenőrzést a folyamatok felett, Erika Steinbach pedig arról beszélt, hogy azonnal le kell zárni a határokat.

Feltűnő volt, hogy csak egy CSU-s képviselő szólalt meg, vagyis Angela Merkel szinte az összes bírálatot saját pártjának soraiból kapta, ami igen keserű lehetett a pártelnök-kancellár számára, hiszen alig egy hónappal ezelőtt még ünnepelték a CDU karlsruhei kongresszusán.

Merkel számára különösen fenyegető fejlemény, hogy aláírásgyűjtés kezdődött azzal a céllal, hogy a frakció foglaljon állást a biztonságos országból érkező menedékkérők visszafordításának szükségessége mellett. Megfigyelők ezt sértésként, a kancellár elleni nyílt támadásként értékelik – áll a ZDF heute.de című hírportálján megjelent beszámolóban, amelyben felidézték, hogy a határok menedékkérők előtti lezárására irányuló indítványokat Karlsruhéban még elvetették, és a kongresszusi küldöttek csaknem egyhangúlagos döntéssel fogadtak el egy határozatot, amely a kancellár menekültpolitikáján alapul.

A változást jelzi egy türingiai képviselő, Mark Hauptmann hozzászólása, aki kiemelte, hogy a “határok védelme nélkül nem tudjuk csökkenteni az illegális migránsok nagy számát”, és hozzátette, hogy a “hatályos jogszabályok szerint már a határon vissza kell utasítani” őket, és ennek a szabálynak a “lehető leggyorsabban” érvényt kell szerezni.

Németországban tavaly 1 091 894 menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Ekkora tömeg érkezésére nem volt példa a modern menekültügy németországi történetében.

Barack Obama erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit, sőt új javaslattal is előrukkolt, nevezetesen a rákkutatást illetően. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen.

Barack Obama

Obama elnök a Kongresszus két háza, valamint a legfelső bíróság tagjai, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és meghívott vendégek előtt mondta el évértékelő, vagy ahogyan az Egyesült Államokban nevezik, az unió helyzetéről szóló beszédét. “Rövidebb leszek, mint szoktam” – kezdte beszédét az elnök, de valójában körülbelül ugyanolyan hosszan beszélt, mint szokott. Az évértékelő mintegy egy órán keresztül tartott, a jelenlévők többször is heves tapssal szakították meg. “Nemcsak a következő évről akarok beszélni, hanem a következő évekről, a jövőről” – fogalmazott az elnök. Optimizmust sugárzott, amikor azt fejtegette, hogy az amerikaiak mindig képesek voltak úrrá lenni félelmeiken, képesek voltak előre tekinteni, meglátni a lehetőségeket, és ezáltal erősebbek és jobbak lettek.

Optimista, tettvágytól duzzadó nemzetnek írta le az amerikait. Optimizmusát alátámasztandó felsorolta azt, amit kormányzata legfontosabb eredményeinek tart: köztük az egészségbiztosítás megreformálását, az energiapolitika újragondolását, a nagyobb figyelmet a globális klímaváltozásra, az azonos neműek házasságának engedélyezését. Kiemelte, hogy az amerikai gazdaság erős. “Amerikának van a legerősebb gazdasága a világon” – mondta.

Szerinte a történelem legnagyobb arányú munkahelyteremtése zajlott az elmúlt években az országban. Az elnök új programot is meghirdetett a rákbetegség kezelésére. A feladatot olyan léptékűnek nevezte, mint amikor annak idején a Hold meghódítását tűzték ki célul. A rákbetegség elleni küzdelem irányítására Joe Biden alelnököt kérte fel. Tudnivaló, hogy Biden fia, a 46 éves Beau Biden tavaly tavasszal agydaganatban hunyt el, s erre most maga Obama is utalt.

Az idei év feladatai között Obama megemlítette a guantanámói fogolytábor bezárását.

Beszédében az elnök megjegyezte: aki azt állítja, hogy Amerika hanyatlik, az a fikciók világában él. Hangsúlyozta, hogy bár veszélyes időket élünk, ezek az idők nem azért veszélyesek, mert Amerika meggyöngült volna. Az Egyesült Államok a leghatalmasabb ország a világon – mondta. Kormányzata eredményeként említette a közeledést Kubához, és a diplomáciai viszony helyreállítását a karibi szigetállammal. Egyúttal sürgette Kuba elleni gazdasági embargó feloldását is.

A terrorizmusról szólva kifejtette, hogy ez Amerikát is fenyegeti ugyan, de nem a létében. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel le kell számolni, mondta, s ehhez a Kongresszustól azt kérte, hogy szavazza meg katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam ellen.

Az elnök viszonylag hosszan beszélt az amerikai politikai vita hangneméről. “A demokrácia a bizalom alapvető elemeit követeli meg az állampolgárok között” – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy változtatni kell a politikai diskurzus megosztó stílusán, hogy “jobbik arcunkat mutathassuk”. Utalt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok megjegyzéseire is.

Kiemelte: azzal, hogy muszlim embereket sértegetnek, az Egyesült Államok korántsem válik erősebbé, sőt, ez kisebbíti Amerikát a világ szemében, s megnehezíti céljai elérését is. “El kell utasítanunk mindennemű politikát, amely az embereket faji vagy vallási alapon veszi célba, különbözteti meg. Ez nem politikai korrektség kérdése, hanem annak megértése, hogy mi tesz bennünket erőssé” – mondta. Hozzátette: az Egyesült Államokat a világ a sokszínűségéért, a nyitottságáért, mások hitének tiszteletben tartásáért is tiszteli.

“Az amerikaiaknak nagy döntéseket kell hozniuk, de a mi népünk mindig is képes volt megfelelni a kihívásoknak” – mondta az elnök, aki végül azzal zárta beszédét, hogy változást akart, mert bízik honfitársaiban.

Az elnöki évértékelésre hagyományosan egy republikánus politikus válaszol, az idén Dél-Karolina kormányzója, Nikki Haley mellett döntött a Republikánus Párt. A kormányzó asszony – akinek szülei indiai bevándorlók – sokak meglepetésére egyes ügyekben Obama szavait visszhangozta. Szintén kitért ugyanis a republikánusok kampányának “forró” pillanataira, a bevándorlók és kisebbségek elleni retorikára, amely a Republikánus Párt vezetőit is aggasztja, s azt kérte az amerikaiaktól, hogy ne dőljenek be ezeknek a szirénhangoknak.

Több mint tizenkét éves mélypontra, 30 dollár alá esett a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára a New York-i árupiacon kedden.

Helyi idő szerint délután két óra (közép-európai idő szerint este nyolc óra) körül a WTI ára februári szállításra hordónként 1 dollár 44 centtel 29,97 dollárra csökkent, majd néhány perccel később még lejjebb, 29,93 dollárra ereszkedett. Utoljára 2003 decemberében fordult elő, hogy 30 dollár alatt volt a WTI ára.

Az Európában irányadó északi-tengeri Brent könnyűolaj még tartja magát: este fél kilenc körül márciusi szállításra hordónként (159 liter) 30,95 dollárba került, 93 centtel, 2,92 százalékkal csökkent az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Napi csúcspontján 32,67 dolláron, 2,47 százalékos pluszban állt, napi minimumát 30,55 dolláron ütötte meg.

A vezető New York-i tőzsdeindexek és az olajárak csökkenésével párhuzamosan a nemzetközi devizapiacon gyengülni kezdett a dollár: az euróval és a japán jennel szemben is veszteségesbe fordult át az árfolyama. Egy amerikai dollárért 0,9203 eurót, illetve 117,54 jent kértek, napi szinten 0,17, illetve 0,03 százalékkal gyengült az amerikai fizetőeszköz.

Tavaly több mint 30 százalékkal csökkent a kőolaj világpiaci ára, az idei év eleje óta pedig további közel 20 százalékkal lett olcsóbb a fekete arany. A túlkínálat és a nyomott kereslet által jellemezhető piac továbbra is nyomás alatt áll, mivel a kitermelők nem hajlandóak visszafogni a termelést.

Londoni iparági elemzők kedden meredeken csökkentették idei olajár-előrejelzéseiket, elsősorban a kereslet és a kínálat egyensúlyát meghatározó alapfolyamatok markáns romlásával indokolva a felülvizsgálatot.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays kedden ismertetett új előrejelzése szerint a Brent olajfajta és az amerikai nyersanyagpiacon irányadó West Texas Intermediate hordónkénti átlagára az idén egyaránt 37 dollár lesz. A Barclays szakelemzőinek eddigi prognózisa 60 dolláros idei átlagárfolyamot jósolt a Brent hordójára, a WTI esetében pedig 56 dolláros egész évi átlagárat valószínűsített.

Más nagy globális befektetési házak is meredek olajárzuhanást várnak. A Morgan Stanley, a Goldman Sachs és a Bank of America-Merrill Lynch iparági elemzői új, felülvizsgált előrejelzéseikben egyaránt azt valószínűsítették, hogy 20 dollárig is csökkenhet a Brent árfolyama az idén, a Royal Bank of Scotland szakelemzői pedig 16 dolláros mélypontot sem tartanak kizártnak.

Az egyik brit nagybank, a Standard Chartered elemzői azt sem tartják kizártnak, hogy legrosszabb esetben 10 dollárra esik az olaj ára. Jelenleg nincsenek olyan fundamentális tényezők, amelyek valamiféle egyensúlyi helyzetbe tolnák a piacokat – mutatott rá Paul Horsnell, az árupiaci elemzéseket készítő részleg vezetője.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakelemzői valószínűtlennek nevezték, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára az évtized hátralévő részében visszaemelkedik az elmúlt évekre jellemző 100 dollár körüli szintekre. A ház szerint nehéznek bizonyulhat még az 50 dollár feletti átlag tartása is az évtized második felében.

Steven Seagal január 8-i hatállyal megkapta a szerb állampolgárságot. A többek között blueszenészként is tevékenykedő, 63 éves színész nagy népszerűségnek örvend Szerbiában.
A „több fronton” tevékenykedő Steven Seagal megkapta a szerb állampolgárságot – értesült a Russia Today. A színész, producer, harcművész, blueszenész papírjait Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök január 8-án írta alá.

Steven Seagal és Aleksandar Vucic

A 63 éves Seagal az utóbbi időszakban többször is volt Szerbiában, amikor magas rangú vezetőkkel, többek között Tomislav Nikolic köztársasági elnökkel találkozott. A színész nagy népszerűségnek örvend Szerbiában, még egy állami megbízatást is felajánlottak neki. Arra kérték az egyébként hatdanos aikidómestert, hogy oktassa a szerb különleges erők tagjait.

A blueszenész egy nagy szilveszteri koncertet is tartott Belgrádban.

Seagal többször beszélt arról is, hogy a szerb néppel igazságtalanul bánt a világ az elmúlt évtizedekben.

A színész korábban orosz felmenőire hivatkozva a Krím félszigeten is koncertezett, így demonstrálva, hogy a területet Ukrajnától Oroszországhoz csatolták.

Nagy veszteség érte a megye labdarúgását és a DVSC-t. Nyolcvannégy éves korában elhunyt a DVSC egykori elnöke, Szombathy András Lajos.

A labdarúgáshoz gyermekkora óta kötődő sportember Hajdúnánáson végezte tanulmányait és aktívan futballozott a helybeli csapatban, amelynek színeiben egészen a kelet-magyarországi felnőtt válogatottságig jutott. Szülővárosában is kezdett dolgozni 1950-ben, majd Szolnok érintésével Berettyóújfaluba került tisztiiskolára repülősnek, ám e tanulmányaival betegség miatt kellett felhagynia.

Szombathy András 1956-ban a Testnevelési Főiskolán sportvezetői szakot végzett. Ezt követően munkahelyei a Honvédelmi Minisztériumban, majd Debrecenben a hadtestparancsnokságon voltak. Élete során többször visszakerült Hajdúnánásra, de az elmúlt 60 év java már Debrecenhez és Hajdúböszörményhez kötötte, ahol tanácsi intézményeknél töltött be különböző munkaköröket. Tizenegy éven át, 1963-1974 között Hajdúböszörmény tanácselnöke volt, ahol a helyi sportklub, a HTE elnöki tisztét is ellátta. Irányítása alatt a böszörményi csapat a megyei II. osztályból az NB II-ig jutott.

1977 szeptemberében a Magyar Államvasutak állomásfőnökségére nevezték ki, ekkor lett a DVSC elnöke. A munka meghozta gyümölcsét, az ő elnöksége idején jutott fel a Loki az NB I-be 1979-ben, örökké emlékezetes ünneplés közepette. A DVSC elnökeként 1977 és 1979 között, majd a DMVSC ügyvezető elnöki beosztásában még további egy évig dolgozott. 1980-ban rokkantsági nyugdíjba vonult szívbetegsége miatt, de nem szakadt el a futballtól, a Hajdú-Bihari Labdarúgó Szövetség főtitkári teendőit még 1987-től 1996-ig ellátta.

Szombathy András végső búcsúztatása január 21-én, csütörtökön lesz a Debreceni Köztemető II-es számú ravatalozójából.