Az Európai Bizottság kezdeményezi az elektronikus kereskedelem fejlesztése érdekében a nemzetközi csomagküldés árainak leszorítását – közölte az M1 aktuális csatorna műsorában Ormos Zoltán szakjogász.

Példaként említette, hogy Sopronból Bécsbe elküldeni egy árut ötször többe kerül, mint a jóval nagyobb távolságra található Nyíregyházára.

Ormos Zoltán kifejtette, hogy az Európai Bizottság kötelezné a nagy fuvarozócégeket, hogy osszák meg elosztó központjaikat, az úgynevezett hubokat a kisebb szolgáltatókkal.

A bizottság emellett kezdeményezi a díjak csökkentését is – tette hozzá.

Sokkal kevesebb migráns érkezik Németországból kompokkal Finnországba, miután Helsinki kérésére már csak azokat engedik felszállni a hajókra, akik rendelkeznek finn vízummal – írta szombaton a Hufvudstadsbladet napilap.

A legjelentősebb svéd nyelvű finn napilap szerint eddig napi több tucat menedékkérő érkezett a Finnlines komptársaságnak a németországi Travemündéből induló járataival Helsinkibe. A hatóságok kénytelenek voltak bérelt buszokkal a regisztrációs központba szállítani őket.

A Finnlines eddig csak személyazonosításra alkalmas igazolványt kért a beszálláskor, és ezt kihasználva sok bevándorló vette az irányt Finnország felé, miután Svédország novemberben ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést schengeni határain. A finn hatóságok felszólították a komptársaságot, hogy beszálláskor ellenőrizze a vízumot. A szigorított szabályozást a múlt héten jelentette be a Finnlines.

Päivi Nerg, a finn belügyminisztérium titkárságának vezetője az Yle közszolgálati tévének elmondta, hogy csupán az érvényben lévő jogszabályok betartatásáról van szó. A Németország és Finnország közötti utazás a schengeni övezeten belül történik, így a kompra szálláskor nincs határellenőrzés. A finn média szerint a migránsokat segítő önkéntes csoportok felháborodással fogadták a döntést.

A finn bevándorlási szolgálat szerint az országba tavaly mintegy 32,5 ezer menekült érkezett, zömmel Irakból. 2014-ben még mindössze négyezren kértek menedéket Finnországban. A menekültek többsége a svéd-finn határon át, a Németországból érkező kompokkal vagy Lappföld felől az orosz-finn határon át érkezett az országba.

Az ajatollah kivégzését azonnal elítélték Irán, Libanon és Irak vallási és politikai vezetői, Teherán szerint Rijád nagy árat fog fizetni érte. Az Európai Unió is bírálta a kivégzéseket.

Iráni tüntetők Szaúd-Arábia teheráni nagykövetsége előtt

A halálos ítéletek végrehajtását szombat reggel jelentette be a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is.

A belügyi közlemény igazolásul idézett egy részletet a Koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletekről, illetve megszólaltatta Abulazíz Al al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, akik helyeselte a kivégzéseket. Irán, Libanon és Irak politikai és síita vallási vezetői még aznap elítélték Nimr al-Nimr ajatollah kivégzését.

Elítélte Nimr kivégzését a síita Irán – a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb közel-keleti riválisa – külügyminisztériuma is, amely szerint Rijád nagy árat fog fizetni ezért. Azzal vádolták meg Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a terroristákat és a szunnita szélsőségeseket, miközben elnyomja és kivégzi bírálóit.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Twitter-bejegyzésben fejezte ki tiszteletét Nimr al-Nimr emléke előtt. Hamenei honlapján olyan kép látható, amely Szaúd-Arábiát az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlítja. A nap folyamán tiltakozásul a külügyminisztériumba rendelték Szaúd-Arábia teheráni követségi ügyvivőjét. Ahmad Hatami befolyásos ultrakonzervatív iráni ajatollah úgy foglalt állást, hogy Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén”, és halála el fogja tüntetni az uralkodó családot a történelem süllyesztőjében.

A szaúdi ajatollah lefejezését „súlyos hibának” nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is. A Hezbollah libanoni síita szervezet gyilkosságként bélyegezte meg a kivégzést. A közlemény szerint Nimrnek azért kellett meghalnia, mert jogokat követelt elnyomott népének. Haider al-Abádi iraki miniszterelnök Facebook-bejegyzésében aláhúzta, hogy „ellenfelek kivégzése, hangjuk elnémítása, az emberi jogok megsértése árt a térség biztonságának, stabilitásának, és feltépi a régió népeinek társadalmi szövetét”.

Halaf Abdelszamad, a miniszterelnök síita Daava pártjának parlamenti frakcióvezetője felszólította a kormányt, hogy zárja be Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetségét, utasítsa ki a nagykövetet, és végeztesse ki az összes Irakban bebörtönzött szaúdi terroristát. Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetsége december közepén nyílt meg, 25 évvel azután, hogy Rijád felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Kuvait (még Szaddám Huszein országlása idején történt) iraki lerohanása miatt.

Núri al-Máliki iraki exminiszterelnök szerint Nimr kivégzésének bűncselekménye ugyanúgy a szaúdi rezsim megdöntéséhez fog vezetni, mint annak idején (az 1980-ban megölt síita vezető, a Daava pártot alapító) Mohammed Bakr al-Szadr mártíromsága, amely Szaddám Huszein volt iraki diktátor vesztét okozta.

A jemeni síita húszi mozgalom „szent harcosnak” nevezte a szaúdi ajatollahot, s látszatpernek minősítette az ellene lefolytatott bírósági eljárást.

Az Európai Unió ellenzi a halálos ítéletet, különösen a tömeges kivégzéseket – szögezte le szombaton Brüsszelben Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Nimr al-Nimr esetére utalva megjegyezte, hogy aggasztónak tartja a szabad véleménynyilvánítás jogának és az alapvető jogoknak a helyzetét Szaúd-Arábiában.

Ezeket a jogokat a terrorizmus elleni harcban is tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta Mogherini. Hozzátette, hogy az eset tovább szíthatja a felekezeti feszültséget, amely már eddig is sok kárt okozott az egész térségben. Az egyik legradikálisabb szaúd-arábiai síita hitszónoknak tartott 56 éves Nimrt 2012 júliusában tartóztatták le tömegtüntetésekre és zavargásokra való felbujtás vádjával. Letartóztatásának hírére több tüntetés volt a síiták lakta keleti Katíf régióban, amely korábban a síiták hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozások központja volt. Az egyik tüntetésen két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. Szaúd-Arábia 27 milliós lakosságának mintegy 15 százaléka síita.

Az ajatollah a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálója volt. Letartóztatása előtt azt hangoztatta, hogy az emberek nem akarnak olyan vezetőket, akik gyilkolják a tüntetőket, és igazságtalanul bánnak a síitákkal. A per során Nimr nem tagadta a terhére rótt politikai vádakat, de azt hangoztatta, hogy sosem hordott fegyvert, és erőszakra sem buzdított.

Nimr lefejezése ismét békétlenséget szíthat Katífban, illetve Bahreinben is, ahol viszonylagos nyugalom van a jogokat követelő síita többség négy évvel ezelőtti tüntetései óta. A síita többségű, de szunniták vezette bahreini királyságban erőszakkal leverték a 2011-es síita tüntetéseket. Szaúd-Arábia katonákat küldött a lázongások elfojtására, tartva attól, hogy azok átterjednek területére. Nimr halálhírére kisebb tüntetés volt Manamától nyugatra egy településen, a tiltakozók ellen a rendőrök könnygázt vetettek be.

Nemzetközi jogvédő csoportok összesítései szerint Szaúd-Arábiában tavaly húsz év óta a legtöbb, legalább 157 kivégzést hajtottak végre, többnyire lefejezéssel. Jóval több emberen hajtották végre a halálos ítéletet, mint az előző évben, amikor 90 embert végeztek ki. A halálos ítéleteket általában nyilvánosan, lefejezéssel hajtják végre a szunnita királyságban.

Kialakult a DVSC-TEVA labdarúgócsapatának téli felkészülési programja.

Az NB I-es tabella hetedik helyén álló együttes hétfőn kezdi a felkészülést a tavaszi szezonra. Eldőlt, hogy a csapat nem utazik törökországi edzőtáborba, hanem itthon készül, és január 16. és február 4. között hét edzőmérkőzést játszik hazai és külföldi klubok ellen.

A Loki január 4-én reggel orvosi vizsgálattal kezd, ezt követően edzést tart a szakmai stáb, és délután is lesz egy tréning Pallagon. Kedden és csütörtökön szintén két-két foglalkozás lesz, a többi napon egy. Szombaton egymás közti játékkal zárja a hetet a gárda.

Az első felkészülési mérkőzésre január 16-án kerül sor a Debreceni Labdarúgó Akadémián, ahol az ellenfél a medgyesi Gaz Metan lesz. A román bajnokságban szereplő csapat ellen ezen a napon – eltérő összeállításban – két meccset is vív a Loki.

Egy hétre rá szintén dupla mérkőzés lesz Pallagon, méghozzá a szlovák élvonalbeli MFK Zemplín Michalovce ellen.

Január 30-án, Székesfehérváron a bajnoki címvédő Videoton ellen játszik két felkészülési találkozót a Loki, majd február 4-én az OTP Bank Liga jelenlegi éllovasa, a Ferencváros lesz az ellenfél Budapesten.

Am négy (pontosabban a duplázások okán hét) felkészülési összecsapás után a DVSC-TEVA február 10-én már Magyar Kupa-mérkőzést vív Nyíregyházán, 13-án pedig megkezdődnek a bajnokság küzdelmei is. A Vasas vendégeskedik a Nagyerdei Stadionban.

Újra kiéleződött a feszültség Teherán és Washington között, miután az utóbbi szerint iráni hadihajók rakétakísérletet hajtottak végre a múlt héten. Kyle Raines amerikai katonai szóvivő szerdán azzal vádolta meg Iránt, hogy rakétákat lőtt ki a Hormuzi-szorosban amerikai és francia hadihajók közvetlen közelében.

Az irániak a lőgyakorlatról mindössze 23 perccel a végrehajtása előtt tettek bejelentést rádión keresztül, és kérték meg a hajókat az övezet elkerülésére – közölte Kyle Raines, aki emlékeztetett arra, hogy rakétakísérletet végrehajtani nemzetközi vizeken nem csupán veszélyes, de törvénytelen is.

Az Irán és Omán között húzódó Hormuzi-szorosban halad át a világszerte tengeri úton szállított kőolaj csaknem harmada. A szoros az Iszlám Állam terrorszervezet elleni szíriai és iraki harcban is fontos szerepet játszik, hiszen itt állomásoznak a nemzetközi koalícióban részt vevő országok hadihajói.

Az Egyesült Államok provokációnak tekinti az iráni akciót.

Csütörtökön kiadott közleményében az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka, Ramezan Sarif hazugságnak és pszichológiai hadviselésnek nevezte az amerikaiak vádjait, mondván, semmilyen iráni rakétakísérlet nem volt a múlt héten.

A mostani ügy feszültséget okozhat a két ország viszonyában, amely javulni látszott, miután tavaly júliusban megkötötték az iráni atomprogramról szóló megállapodást. A The Wall Street Journal napilap csütörtökön közzétett értesülése szerint az Egyesült Államok új szankciókat tervez Irán ellen, arra hivatkozva, hogy Teherán nem hagy fel ballisztikusrakéta-fejlesztési programjával.

A szankciók várhatóan tizenkét olyan céget és személyt érintenek, amelyek, illetve akik részt vehettek az iráni ballisztikusrakéta-fejlesztési programban.