Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék.
A megismételt eljárásban a törvényszék felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottat, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, a vesztegetés vádja alól pedig Forró Tamás vállalkozót, újságírót.
A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük sikkasztás miatt Kerék Csaba másodrendű vádlott 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és többen voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezés született.
A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. A vádlottak közül többeket 150-250 millió forint körüli vagyonelkobzással sújtottak, többeket pedig sok tízmillióssal. A vagyonelkobzással sújtott cégek listáját perceken át sorolta a bíróság, volt köztük több száz millió forintos, illetve sok százezer eurós vagy dolláros tétel.
Az eljárás bűnügyi költségéből 43 millió forintot az állam visel.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.
Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Akkor többen kaptak sokéves börtönbüntetést, és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort.
Az ügy fellebbezések folytán 2010-ben a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárást rendeltek el, amely fél évtizede, 2010 decemberében kezdődött el az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében.
A büntetőper elhúzódása kapcsán a törvényszék szóbeli indoklásában kedden kiemelte a többi között azt, hogy a sértett K and H Bank koncepciója változott az eljárás során és időnként szereptévesztésbe is került. Voltak bizonyítékok, amelyek csak évekkel az eljárás megindulása után kerültek elő, a büntetőpert pedig egyes, a kártérítésekkel kapcsolatos perekhez szükséges információk felkutatására is megpróbálták felhasználni.
Kulcsár Attila vallomásai kapcsán a bíró azt mondta: ezek az eljárás különböző szakaszaiban eltérőek voltak, változott a volt bróker védelmi taktikája, hogy éppen mit akar beismerni. Kulcsár megpróbálta irányítani az eljárást, ugyanakkor több ponton szavahihetőnek bizonyult, vallomásának egyes részleteit más bizonyítékok is alátámasztották.
A bíróság szerint Kulcsár Attilát vádbeli tevékenységére nem jogosította fel munkaköri leírása, ezt leginkább munkáltatója, a brókercég vezetése, illetve ügyfelei, megbízói ráutaló magatartása révén végezhette. (Ezzel kapcsolatban ugyanakkor egyes védők az ítélethirdetés szünetében arról beszéltek: így fogalmilag kizárt, hogy Kulcsár sikkasztást kövessen el, hisz a pénzt jogilag nem rá, hanem a brókercégre bízták az ügyfelek.)
Kulcsárt egy – jelen ügy egésze szempontjából kis súlyú – 120 milliós csalás miatt is elítélte a bíróság, mert abban az esetben a vádlott beismerte, hogy ügyfeleit tévedésbe ejtve a kapott pénzt a korábbi ügyletek miatt keletkezett hiányok pótlására fordította.
Rejtő E. Tibor felmentése kapcsán a bíróság azt emelte ki: önmagában az a 2001. nyári bankvezetői e-mail, amely szerint Kulcsár ügyfeleinek nem kell egyenleget küldeni, nem bizonyítja kétséget kizáróan Rejtő bűnösségét. A bíróság rámutatott arra, hogy mire ez az e-mail megszületett, a bűncselekmény-sorozat jelentős része lezajlott, és az ügyfelek túlnyomó része amúgy se kérte a kimutatást. A bankvezető közvetlenül egyébként sem utasíthatta a brókercég dolgozóját.
A bíróság azokra a korábbi kritikákra reagálva, melyek szerint “rövid a vádlottak padja”, azaz sokan hiányoznak onnan, megjegyezte: csak arról a cselekményről és csak annak a személynek a vonatkozásában dönthet, akit az ügyészség megvádolt.
Az elsőfokú ítélet ellen a vád és a védelem egyaránt fellebbezett, így az nem emelkedhetett jogerőre. Az ügyészség a felmentéseknél bűnösség megállapításáért, Kulcsár és egyes társai ügyében pedig a büntetés súlyosításáért fellebbezett, az elítélt vádlottak és védőik viszont felmentésért, így mind a 18 vádlott ügye másodfokon folytatódik a táblán.
Az ügyészség indítványozta Kulcsár Attila és egyik társa előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés veszélye miatt, ám ezt a törvényszék elutasította azzal, hogy a vádlottak eddigi magatartása, illetve a kiszabott büntetések sem indokolják a letartóztatást. Jelenleg a Kulcsár-ügy egyik vádlottja sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.
Ha a Kulcsár Attilára kedden kiszabott hat és fél év szabadságvesztés büntetés jogerőre emelkedne, akkor az eddig előzetesben, házi őrizetben töltött időt és a lehetséges kedvezményeket figyelembe véve a volt brókernek hozzávetőleg egy évet kellene még börtönben töltenie.
