Az IÁ vezetőinek készülő tanácskozásáról szóló értesüléseket az egyik ellenzéki fegyveres csoporttól kapták, amely az ország északkeleti felében tevékenykedik – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. Hozzáfűzte, hogy a területet ezután két napon keresztül megfigyelés alatt tartották a levegőből.

Konasenkov megjegyezte: a találkozó helyszínének adatait a szíriai “ellenzék hazafias érzelmű erőinek képviselőitől” kapták. Miután megerősítették, hogy az iszlamisták vezetői megérkeztek, egy Szu-34-es típusú vadászbombázó csapást mért a találkozó helyszínéül szolgáló épületre, megsemmisítve azt és mindenkit, aki benne tartózkodott – mondta Igor Konasenkov. A szóvivő nem közölte, hogy mikor történt a támadás.

Szeptember vége óta Oroszország Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére légicsapásokat hajt végre Szíriában, és támogatja a dzsihadisták és más felkelőcsoportok ellen harcoló kormánycsapatokat.

Kísértetjárás miatt kérte áthelyezését egy másik befogadóközpontba harmincöt menedékkérő Svédországban – közölte szerdán a svéd menekültügyi hivatal.

A menedékkérőket jelenleg egy kis faluban, a smalandi Grannaforsában található központban helyezték el. Azt állítják, hogy a helyet szellemek kísértik, ezért szeretnének máshová kerülni.

Villódzó fényekre és a csövekből származó furcsa zajokra panaszkodtak. A grannaforsai létesítményben összesen 58 menedékkérőt helyeztek el a svéd hatóságok.

A menekültügyi hivatal tudatta velük, hogy nem tudják őket máshova áthelyezni, mire vonakodva ugyan, de visszatértek a számukra kijelölt szállásra.

A menekültügyi hivatal illetékese úgy vélte, kísértetek helyett valószínűleg hibás érintkezők, kapcsolók, valamint a jelentős hőmérsékletváltozás miatt nyikorgó csövek ijeszthették meg a menedékkérőket.

A két férfit azzal vádolják, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez tartozik, és az újévi ünnepségen terrorcselekményeket készült elkövetni Ankara belvárosában – közölte a török főügyészség hivatala szerdán.

Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a gyanúsítottak török állampolgárok, akiket egy rendőrségi rajtaütés során vettek őrizetbe Ankara Mamak kerületében. Lakásukon a hatóságok öngyilkos merényletekhez használt, robbanószerrel bélelt mellényeket foglaltak le.

A támadók a mellényeikbe szerelt pokolgépeket két különböző helyszínen akarták működésbe hozni az újévi ünnepségek alatt.

Egy magas rangú illetékes azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a két férfi Szíriából érkezett Törökországba, és az Ankara belvárosában lévő Kizilay téren készült merényleteket elkövetni, ahol az újévi ünnepségekre hagyományosan nagy tömeg szokott összegyűlni. A rendőrség terrorelhárítási részlegének szóvivője nem kommentálta az értesüléseket.

Az októberi, több mint 100 ember életét kioltó ankarai kettős öngyilkos robbantást követően, amelyet az IÁ vállalt magára, Ankara erélyesebben lép fel a dzsihadisták ellen. A 900 kilométer hosszú török-szír határ bizonyos részeit szíriai oldalon az Iszlám Állam ellenőrzi, és ezeken a határszakaszokon érkeznek Szíriába a dzsihadista terrorszervezethez csatlakozni akaró önkéntesek.

A nagyméretű alkotásért 90 millió forintot fizettek – mondta el Virág Judit művészettörténész, galériavezető az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Hozzátette: a korábbi esztendőkhöz képest számos “új” festővel – Kádár Béla mellett például Mednyánszky Lászlóval, Vaszary Jánossal és Dénes Valériával – színesedett az év legmagasabb áron elkelő műveit felsoroló lista.

Egyre több festőművész alkotásai érnek el 40-50 millió forintos eladási árakt, a 100 millió forint fölötti kategóriába az eddigi tapasztalatok alapján azonban csak Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály és Gulácsy Lajos művei kerülnek be. Sokat számít a festmények témája és mérete is, az igazán nagyméretű alkotásokat sokkal nehezebb eladni.

A vevőkör változóban van, a magyar gyűjtők és befektetők mellett sok külföldi magánszemély és befektetői társaság is megjelent az árverseken. Életkor vagy foglalkozás alapján nem igazán lehet meghatározni a vevőket, viszont egyre több a nő a licitálók között – hangsúlyozta Virág Judit. Hozzáfűzte azt is, hogy a drágább alkotások vásárlói jellemzően alkuszokat küldenek maguk helyett az árverésekre, vagy telefonon adják le ajánlataikat.

A hatóság tájékoztatása szerint péntektől már hangbemondás sem figyelmezteti a 198-as telefonszámot felhívókat arra, hogy az országos belföldi egyetemes tudakozó hívószáma megváltozott. A rendelkezés értelmében a valamennyi magyarországi vezetékestelefon- és mobiltelefon-előfizető által hívható egyetemes szám mellett az egyes szolgáltatók fenntarthatják saját piaci alapú tudakozószolgáltatásukat is, amelyek szintén 5 számjegyűek.

A 11800-as hívószámú országos belföldi egyetemes tudakozón keresztül a továbbiakban is a lakossági és az üzleti előfizetők vezetékes, valamint mobiltelefonszámairól lehet információkat kérni a nap 24 órájában, ha az érintettek előzetesen hozzájárultak azok közléséhez.

Az NMHH 2013 végén írt ki pályázatot az egyetemes tudakozó működtetésére, azon az összességében legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Invitel Távközlési Zrt. nyert. Az Invitel szerződése korlátozott időre szól, a hatályos európai uniós rendelkezések ugyanis előírják a tudakozószolgáltatás rendszeres felülvizsgálatát.

A közlemény szerint az öt számjegyű hívószámra uniós előírás miatt tértek át, mivel a közösségi szabályozás fokozatosan kivezeti a háromtagú hívószámokat.