Történelmi szövetségként jellemezte a lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatokat Orbán Viktor miniszterelnök, aki hétfői tárgyalásuk után arról biztosította Beata Szydlo lengyel kormányfőt, hogy Lengyelország számíthat Magyarország szolidaritására bármilyen kettős mérce alkalmazásával szemben.

A Budapesten folytatott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: lengyel kollégájával közös célként határozták meg a visegrádi együttműködés (V4) megerősítését. Hangsúlyozta: a következő években a közép-európai térség sikerén múlik az egész Európai Unió sikere, ugyanis “ha mi nem leszünk sikeresek, akkor Európában nem lesz gazdasági növekedés”.

A miniszterelnök által történelmi szövetségként leírt lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatokról azt is mondta, hogy egy kipróbált, több száz éves múltra visszatekintő barátságról van szó. Megjegyezte, ez a barátság nem a politikusokon múlik, ha úgy hozná a történelem, még a politikusok ellenére is fennállna.

“Szeretném világossá tenni, hogy minden kettős mérce alkalmazásával szemben – bármelyik irányból is érkezzen -, minden méltánytalansággal szemben, amely Lengyelország irányában tapasztalható, a miniszterelnök asszony és Lengyelország számíthat Magyarország szolidaritására” – hangsúlyozta.

A találkozó középpontjában álló kétoldalú gazdasági kérdésekről szólva a magyar miniszterelnök fontosnak nevezte a lengyel és magyar cégek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ennek érdekében Beata Szydlóval megállapodtak arról – közölte -, hogy a két ország keleti iparvidékeit négysávos gyorsforgalmi utakkal fűzik majd össze. Konkrétan Miskolcot említette, amelyet Kassa irányába autópálya-rendszer kötne össze Lengyelország keleti részével. Megegyeztek továbbá a vasúti összeköttetések és a közvetlen légi közlekedés megerősítésében. Utóbbi például Budapest és Katowice, illetve Krakkó között.

A brit kormány által javasolt uniós reformcsomaggal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: lengyel partnerével megállapították, hogy a brit javaslatok nagy részével egyetértenek, de vannak olyan pontok, amelyekben tárgyalások lesznek még szükségesek. A cél, hogy a jövő hétfői prágai V4-egyeztetést követő brüsszeli csúcstalálkozón a visegrádi tagállamok közös álláspontot képviseljenek – közölte.

Arról is szólt, Magyarország megértéssel fogadja Lengyelország elkötelezettségét amellett, hogy transzatlanti csapatok és eszközök állomásozzanak Közép-Európában. Minden országnak joga van ilyen igényt megfogalmazni – tette hozzá.

A megbeszélésen téma volt a migráció, amellyel kapcsolatban a magyar kormányfő megerősítette: Európa déli irányból védtelen, Görögország nem tudja megvédeni a kontinenst, ezért a magyar kabinet szerint egy új védelmi vonalra van szükség a bolgár-görög és a macedón-görög határon.

A migrációt firtató kérdésre Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ebben az ügyben Nyugaton időnként “változó szelek fújnak”, de “ez ne tévesszen meg bennünket”, nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a mostani migrációs hullámot a nyugati országok legtöbbje támogatta. A migráció “nem erőszakkal tört be Nyugat-Európába, hanem kinyitották az ajtókat”, sőt volt, amikor szállították is az embereket, méghozzá ellenőrizetlenül, Nyugat-Európába – mondta.

Szerinte a nyugat-európai politikai vezetők tekintélyes része erre a jelenségre, csakúgy, mint fél éve, pozitívként tekint. Ezért – folytatta – nem vagyunk túl az ügy nehezén, mert amíg az európai vezetők nem ismerik fel, hogy rossz dologról van szó, megállítani sem lehet a bevándorlást.

Orbán Viktor amellett érvelt, hogy a nyugatiak csatlakozzanak a közép-európaiak déli védvonalat szorgalmazó gondolkodásmódjához.

Megjegyezte továbbá, hogy Európa nyugati fele szerinte nem méltányolja eléggé azokat a közép-európai tehervállalásokat, amelyeket az Ukrajnából érkezett emberek érdekében tesznek. Lengyelország különösen elismerést érdemel, mert uniós támogatás nélkül is képes ezt megoldani – hívta fel a figyelmet.

“Amikor szolidaritásról van szó, akkor az összeurópai képbe az Ukrajnából érkezettek érdekében mozgósított erőfeszítéseket is kérjük értékelni” – jelezte.

Szintén kérdésre a miniszterelnök elmondta: szerinte vitát kellene indítani arról, hogy milyen EU-t akarunk. Erre a V4-ek vállalkoznak is a következő egy-két évben – közölte.

A január eleji junior magyar bajnokság volt a márciusi világbajnokság tesztversenye, ahol mind a Főnix Csarnok, mind a kvótára esélyes versenyzők jól vizsgáztak. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnél biztosak benne, hogy Debrecen kiváló helyszíne lesz a vébének.

Rekordszámú nevező érkezik a Főnix Csarnokba

– A szövetségünk vezetésének ez egyáltalán nem volt kérdés, hiszen a város rendelkezik azzal az infrastruktúrával, ami egy ilyen világbajnokság megrendezéséhez szükséges,  és van egy olyan fantasztikus szervezői-rendezői csapat, amivel viszonylag könnyen meg lehet rendezni egy ilyen világbajnokságot – nyilatkozta Orendi Mihály, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója.

Egy világbajnokság kitűnő reklámlehetőség a városnak, ezt mondta Barcsa Lajos alpolgármester a rendezvény hivatalos sajtótájékoztatóján. Csaknem 50 országból érkeznek versenyzők, akik jó hírét vihetik Debrecennek.

– Ilyenkor a világ kicsit Debrecenre figyel, hiszen 48 országból érkeznek hozzánk és ez mindenképpen egy olyan rendezvény, amely rangos, és azt gondolom, a jövőben ez lehet egy irány, hogy hasonló színvonalú rendezvényeket tudjunk vendégül látni Debrecenben – mondta Barcsa Lajos alpolgármester.

A Marton Villő – Szemkó Danyiil páros már kivívta a szereplés jogát a világbajnokságon. Ők is részt vettek a sajtótájékoztatón és már nagyon várják a versenyt.

– Szerintem ez egy óriási nagy élmény lesz, már nagyon várom. Szerintem minden egyes debreceni, budapesti ember és egész ország nagyon fog nekünk szurkolni – hallhattuk Marton Villőt.

A junior műkorcsolya és jégtánc világbajnokság március 14. és 20. között lesz a Főnix Csarnokban.

Dehir – Nagyon sok jégtáncos versenyzik majd a Főnix Csarnokban

A mérsékléssel a benzin átlagára 306-307 forintra csökken, a gázolaj ára 299-300 forint marad.
Legutóbb egy hete változott az üzemanyagok ára, akkor bruttó 2 forinttal emelkedett a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A 2013-ban elmozdított iszlamista elnökkel, Mohamed Murszi, és a mögötte álló Muzulmán Testvériséggel szembeni ellenséges hozzáállásáról ismert volt bíró, Ahmed ez-Zend a Szada el-Balad tévécsatorna január végi adásában a következőket mondta: “a fegyveres erők minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, (…) hogy oltsák bosszúszomjunkat. (…) Esküszöm a mindenható istenre, hogy a szívemben tomboló tűz addig nem alszik el, amíg minden egyes vértanúért cserébe a Muzulmán Testvériség 10 ezer tagját meg nem ölik”.

A HRW levelet küldött Szíszinek, amely szerint “világossá kellene tennie, hogy kormánya büntető eljárást indít mindenki ellen, aki a testvériség támogatói vagy bármely más csoport tagjai ellen csupán politikai vagy eszmei orientációjuk miatt gyilkosságot követ el, vérontásra szólít fel, illetve abban segítséget nyújt”.

A HRW közel-keleti részlegvezetője, Leah Whitson szerint az, “hogy egy, a törvény fennhatóságának felügyeletéért felelő, magas rangú kormánytisztviselő megjelenik a tévében, és a politikai ellenzék lemészárlására bíztat, arról tanúskodik, miként hagytak fel még a törvényszerűség látszatával is az egyiptomi kormány egyes tagjai”.

Whitson szerint a 2013-as hatalomváltás óta az iszlamista szervezet hívei ellen elkövetett “tömeggyilkosságok és a tömegperekben rájuk kirótt halálbüntetések azt mutatják, hogy Zend fenyegetései valós veszélyt jelentenek”.

A Szada el-Balad csatorna műsorvezetője, Ahmed Músza is rendszeres beszédtémája az egyiptomi közéletnek heves kirohanásai miatt. Így 2014 tavaszán, egy kétnapos villámper alatt 529 emberre kiszabott halálos ítélettel kapcsolatban kijelentette:     “Inkább tíz-, sőt húszezret kellett volna (halálra ítélni). Miért vagy úgy felháborodva jogvédő úr? (…) Mit vársz el a törvénykezéstől? Tisztelegjen a terroristák előtt? Vagy talán te is a terrorizmust támogatod?”.

A Muzulmán Testvériséget 2013 végén betiltották, majd terrorszervezetté nyilvánították. A jelenlegi hatalom két és fél éve tartó hadjáratot folytat a testvériség ellen, és az országban rendszeressé vált – főként a biztonsági erőket célzó – terrorcselekmények legtöbbjét az iszlamista mozgalom számlájára írja.

A nyomozás adatai szerint január 6-án hajnali öt óra körül a Csigekert utcai házában egy férfi arra ébredt, hogy valaki átmászott a kerítésén és az udvarban lévő magnólia fájáról letördelte az ágakat, amiket egy sporttáskába és egy szatyorba pakolt. A tulajdonos bejelentést tett az esetről.

A helyszínre érkező járőrök megállították a 48 éves férfit, akit bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt előállítottak a Debreceni Rendőrkapitányságra. A nyomozóknak K. Ottó beismerő vallomást tett. A gyanúsított elmondta, hogy megtetszett neki a különleges fa, amelynek ágait el akarta adni.

A rendőrség a gyanúsítottal szemben – szabadlábon hagyása mellett – folytatott nyomozást a napokban befejezte és az ügyben keletkezett iratokat bíróság elé állítási javaslattal továbbította az illetékes járási ügyészségnek.