A 2013-ban elmozdított iszlamista elnökkel, Mohamed Murszi, és a mögötte álló Muzulmán Testvériséggel szembeni ellenséges hozzáállásáról ismert volt bíró, Ahmed ez-Zend a Szada el-Balad tévécsatorna január végi adásában a következőket mondta: “a fegyveres erők minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, (…) hogy oltsák bosszúszomjunkat. (…) Esküszöm a mindenható istenre, hogy a szívemben tomboló tűz addig nem alszik el, amíg minden egyes vértanúért cserébe a Muzulmán Testvériség 10 ezer tagját meg nem ölik”.

A HRW levelet küldött Szíszinek, amely szerint “világossá kellene tennie, hogy kormánya büntető eljárást indít mindenki ellen, aki a testvériség támogatói vagy bármely más csoport tagjai ellen csupán politikai vagy eszmei orientációjuk miatt gyilkosságot követ el, vérontásra szólít fel, illetve abban segítséget nyújt”.

A HRW közel-keleti részlegvezetője, Leah Whitson szerint az, “hogy egy, a törvény fennhatóságának felügyeletéért felelő, magas rangú kormánytisztviselő megjelenik a tévében, és a politikai ellenzék lemészárlására bíztat, arról tanúskodik, miként hagytak fel még a törvényszerűség látszatával is az egyiptomi kormány egyes tagjai”.

Whitson szerint a 2013-as hatalomváltás óta az iszlamista szervezet hívei ellen elkövetett “tömeggyilkosságok és a tömegperekben rájuk kirótt halálbüntetések azt mutatják, hogy Zend fenyegetései valós veszélyt jelentenek”.

A Szada el-Balad csatorna műsorvezetője, Ahmed Músza is rendszeres beszédtémája az egyiptomi közéletnek heves kirohanásai miatt. Így 2014 tavaszán, egy kétnapos villámper alatt 529 emberre kiszabott halálos ítélettel kapcsolatban kijelentette:     “Inkább tíz-, sőt húszezret kellett volna (halálra ítélni). Miért vagy úgy felháborodva jogvédő úr? (…) Mit vársz el a törvénykezéstől? Tisztelegjen a terroristák előtt? Vagy talán te is a terrorizmust támogatod?”.

A Muzulmán Testvériséget 2013 végén betiltották, majd terrorszervezetté nyilvánították. A jelenlegi hatalom két és fél éve tartó hadjáratot folytat a testvériség ellen, és az országban rendszeressé vált – főként a biztonsági erőket célzó – terrorcselekmények legtöbbjét az iszlamista mozgalom számlájára írja.

A nyomozás adatai szerint január 6-án hajnali öt óra körül a Csigekert utcai házában egy férfi arra ébredt, hogy valaki átmászott a kerítésén és az udvarban lévő magnólia fájáról letördelte az ágakat, amiket egy sporttáskába és egy szatyorba pakolt. A tulajdonos bejelentést tett az esetről.

A helyszínre érkező járőrök megállították a 48 éves férfit, akit bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt előállítottak a Debreceni Rendőrkapitányságra. A nyomozóknak K. Ottó beismerő vallomást tett. A gyanúsított elmondta, hogy megtetszett neki a különleges fa, amelynek ágait el akarta adni.

A rendőrség a gyanúsítottal szemben – szabadlábon hagyása mellett – folytatott nyomozást a napokban befejezte és az ügyben keletkezett iratokat bíróság elé állítási javaslattal továbbította az illetékes járási ügyészségnek.

A héten megjelenik a két rendelet, amely a használt és az új lakásokra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) részleteit foglalja össze – mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, hogy a csok nagyon komoly otthonteremtési program, amellyel egy fennálló, reális igényre adnak jó választ. Emlékeztetett arra, hogy a programmal két célja is volt a kormánynak: a demográfiai helyzet javítsa és a gazdaságélénkítés.

Novák Katalin felidézte: korábban sokféle szabály vonatkozott a támogatásokra, a kormány pedig ígéretet tett arra, hogy áttekinti a tapasztalatokat, és két új rendeletben foglalja össze az otthonteremtési kedvezménynek a használt, illetve új lakásokkal kapcsolatos szabályait. Mint mondta, a rendeletek kodifikációja még tart, de a héten megjelennek. Hozzátette: arra törekedtek, hogy megszüntessék a rendszer bonyolultságát.

Az államtitkár utalt arra, hogy változtak a csok szabályai, elsősorban a használt lakásokkal összefüggésben, mivel tavaly is az igénylők jelentős többsége használt lakáshoz vette igénybe a csokot. Mint mondta, korábban használt lakásoknál az ingatlan méretétől is függött a támogatás mértéke, ezt most az újépítésűekhez hasonlóan már csak a gyerekszám határozza meg. Változás az is, hogy a használt ingatlanok vásárlásánál már 35 millió forint az értékhatár maximuma.

A szerb határ Röszke és Ásotthalom közötti szakaszán – ahol az elmúlt egy évben is a legtöbb migráns lépett illegálisan magyar területre – hétfőn reggel egymástól száz-kétszáz méterre rendőrökből és katonákból álló gyalogos és gépkocsizó járőrök ellenőrizték a területet.

Az egyenruhások munkáját nehezíti, hogy az elmúlt hetek esőzései miatt több helyen is gépkocsival járhatatlan a határzár melletti út, de vannak olyan részek is, ahol a víztől gyalogosan sem lehet megközelíteni a kerítést.

A műszaki határzár a Homokhátság e részén négy egymásra helyezett és acélpálcákra erősített dróthengerből, valamint kerítésből áll. A drótakadály és a kerítés tövében elhelyezett további dróthenger miatt az oszlopokra feszített acélháló nehezen megközelíthető, ennek ellenére több helyütt is felfedezhetőek korábbi rongálások nyomai. Annál a szakaszánál, ahol a Szabadka és a horgosi átkelőhely között az autópálya legjobban megközelíti a határt, egy kilométeres szakaszon tucatnyit helyen vágták át a kerítést. Itt a pótlások miatt dupla dróthálót látni, helyenként piros rendőrség címke is utal a javításra, néhol pedig a határzár belső oldalára is drótakadályt erősítettek.

A rendőrség honlapján található statisztika szerint az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, január végén és február első napjaiban azonban előfordult, hogy csaknem hetven migránst tartóztattak föl.

Az ügyészség és a bíróság migrációval kapcsolatos bűncselekményekről megjelent tájékoztatói szerint az érkező határsértők állampolgárság szerinti összetétele nagyon sokszínű, jelentős számban vannak magukat koszovóinak vagy töröknek, valamely észak-afrikai országból származónak vallók, de jönnek olyan távoli helyekről is, mint Haiti vagy Srí Lanka.

A kölni rendőrség közleménye szerint a városban és a kölni közigazgatási kerülethez tartozó Leverkusenben 293 szabadságkorlátozó intézkedést foganatosítottak és 808 kitiltást rendeltek el.

A hét végéig 420 feljelentést tettek a rendőrségnél, többnyire zsebtolvajlás és testi sértés miatt. A szexuális bűncselekmények miatt tett feljelentések száma 38-ra emelkedett a pénteken regisztrált 22-ről. E cselekmények skálája a szexuális sértegetéstől a nemi erőszakig terjed.

A Rajna-vidéki városban csütörtökön kezdődött a karneváli szezon, az utcai mulatságok keddig tartanak. A biztonsági intézkedéseket a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális támadások és rablások miatt megszigorították, több mint kétezer rendőr ügyel a biztonságra.

A karnevál csúcspontja a húshagyó kedd előtti hétfőn (Rosenmontag) tartandó felvonulás, amelyet Észak-Rajna Vesztfália és Rajna-vidék-Pflaz tartomány több városában lemondtak, mert a régiót elérte a Ruzica nevű vihar.

Az óránkénti 90 kilométer sebességű széllökésekkel érkező front miatt nem lesz Rosenmontag-felvonulás egyebek között Düsseldorfban és Mainzban, Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pflaz fővárosában, valamint Dortmundban, Essenben, Duisburgban, Münsterben, Trierben, Recklinghausenben és több kisebb városban.

Megtartják a felvonulást Kölnben, Bonnban és Aachenben, de nagyméretű karneváli díszletek ezúttal nem lesznek a menetben.

Szilveszter éjszakáján a 16 német tartomány közül 12-ben történtek csoportosan elkövetett szexuális bűncselekmények és rablások, illetve  nők sérelmére elkövetett, szexuális molesztálással súlyosbított rablások. Az eddig azonosított feltételezett elkövetők néhány kivételtől eltekintve külföldiek, többségük észak-afrikai. A legtöbb eset Észak-Rajna-Vesztfáliában, illetve Kölnben, a tartomány legnépesebb városában történt, ahol ezernél is több feljelentést tettek.