Az őszi szezon végeztével szokásunkhoz híven górcső alá vettük, hogy játékosaink hány tétmérkőzést játszottak az elmúlt fél évben. A DVSC-TEVA három sorozatban volt érdekelt: az NB I-ben, az Európa-liga selejtezőjében és a Magyar Kupában.

Az elemzésből kiderül, hogy a legtöbb tétmérkőzést Korhut Mihály, Ibrahima Sidibe, Balogh Norbert és Aleksandar Jovanovic játszotta, mind a négyen 24 alkalommal léptek pályára. Korhut, Sidibe és Balogh a bajnokságban 18 meccsen kaptak szerepet és 6 El-selejtezőt játszottak, míg Jovanovic 18 NB I-es, 6 nemzetközi és 2 Magyar Kupa találkozón futballozott.

Hét játékosunk van, aki mind a hat Európa-liga-meccsen szerepet kapott, és hét labdarúgónk mind a három kupameccsen pályára lépett.

Elérte az egymilliót az idén Európába érkező migránsok és menedékkérők száma – közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A nemzetközi szervezetek adataiból az is kiderül, hogy az év folyamán 3700-an vesztek oda vagy tűntek el útközben.

Az érkezők mintegy fele a szíriai konfliktus miatt kényszerült elhagyni hazáját. A migránsok ötöde afgán, hét százaléka pedig iraki. A pontos adatok szerint december 21-ig Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Spanyolországba, Máltára és Ciprusra 1 005 504 határátlépő érkezett, többségük, 816 752  a tengeren át érkezve ért partot Görögországban.

Az IOM vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a migráció elkerülhetetlen, szükséges és kívánatos folyamat. “De nem elég számon tartanunk az érkezőket, vagy a csaknem négyezer áldozatot. Cselekednünk is kell. A migrációnak törvényesnek és biztonságosnak kell lennie a migránsok számára, és azon országok számára is, amelyek új hazáik lesznek” – húzta alá William Lacy.

Az UNHCR arra számít, hogy jövőre sem mérséklődik a migráció üteme. Az IOM szóvivője viszont figyelmeztetett: nem lehet megjósolni a folyamat alakulását, nem tudni, hogyan alakul a szíriai konfliktus, illetve a tervezett európai határvédelem. “Arra sem számítottunk, hogy idén ennyien érkeznek. Csak remélni tudjuk, hogy mindannyiukkal méltósággal bánnak” – mondta Joel Millman.

Az UNHCR a múlt héten tette közzé féléves jelentését, amely szerint idén világszerte átlépi a hatvanmilliót a földönfutóvá vált emberek száma.

“Nem értem, miért hajtogatják egyesek, hogy ez európai probléma. Ez globális probléma” – húzta alá Michael Moller, az UNHCR genfi irodájának igazgatója. Antonio Guterres, az UNHCR vezetője amellett foglalt állást, hogy a több százezer menekültet szét kell osztani az európai országok között.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét.

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.

Ukrán és orosz hírforrások szerint sajtóérdeklődésre Olena Hitljanszka, az ukrán biztonsági szolgála (SZBU) sajtótitkára megerősítette, hogy valóban megtiltották öt évre a belépést az országba az énekesnek. A döntés még november 9-én született – a sajtótitkár szavai szerint – “az ország biztonságának szavatolása érdekében”.

Az Izvesztyija orosz lap októberben arról számolt be, hogy Durst a krími hatóságokhoz fordult levélben. Azt írta, hogy “nagyon boldoggá tenné”, ha orosz útlevelet kaphatna, és vehetne magának egy “helyes házikót a Krímben”. Az énekes felesége, Kszenija Berjazina állítólag az Oroszország által tavaly tavasszal Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten született.

A sajtóban korábban arról is jelentek meg értesülések, hogy a Limp Bizkit jövőre fel szeretne lépni a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck és Luhanszk városokban.

A Limp Bizkit 1994-ben alakult, hiphop, rap, illetve rock és metál elemeket keverő amerikai együttes. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején volt népszerűsége csúcsán, több mint 31 millió lemezt adtak el világszerte.

A Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása óta több, Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját támogató művészt nyilvánítottak nemkívánatos személlyé Ukrajnában, köztük Nyikita Mihalkov orosz filmrendezőt, Joszif Kobzon donyecki születésű táncdalénekest és az orosz állampolgársággal rendelkező Gérard Depardieu francia színészt.

Bár korábban Klaus Iohannis üdvözölte a két éve halogatott jogszabály elfogadását, és közölte, hogy nem fog kihirdetésével késlekedni, a tilalom idén már nem lép hatályba, az alkotmánybíróság ugyanis 2016. január 27-re tűzte ki az óvás elbírálását.

Az óvás beterjesztői azt állítják, nem a dohányzás korlátozását, hanem a “zárt közterület” fogalom meghatározását kifogásolják, ami szerintük a törvény hatályát a magánszférára is kiterjeszti. A jogszabály tulajdonformától függetlenül minden “közös használatra szánt, szabadon megközelíthető, mennyezettel és legalább két oldalfallal behatárolt helyiségre” kiterjeszti a dohányzás tilalmát. Az óváshoz aláírásokat gyűjtő Daniel Fenechiu nemzeti-demokrata szenátor szerint ez a meghatározás bármire, “akár a lakásokra” is vonatkozhat, és ilyenként sérti a magánélethez való jogot.

Egy másik aláíró, Laurentiu Mihai független honatya a törvényben szereplő kivételeket kifogásolta: szerinte a “dohányosok közti egyenlőséget” és a diszkrimináció alkotmányos tilalmát sérti az, hogy a repülőterek és a büntetés-végrehajtó intézetek elkülönített légtereiben a törvény lehetővé teszi a dohányzást.

A dohányzás betiltásáról szóló tervezet 2011 óta szerepelt a bukaresti parlament napirendjén, de csak azt követően vették elő, és gyorsult fel az elfogadása, hogy október végén egy tűzijáték beltéri használata több mint hatvan áldozatot követelő tűzvészt okozott egy bukaresti szórakozóhelyen.

Romániában a vendéglátóhelyekkel szemben eddig engedékeny volt a törvény: jelenleg csak a száz négyzetméternél nagyobb szórakozóhelyek tulajdonosai kötelesek külön dohányzó és nem dohányzó helyet kialakítani. A száz négyzetméternél kisebb kávézók, bárok működtetőinek lehetőségük van választani, hogy az egész létesítményt dohányzónak vagy nem dohányzónak nyilvánítják. Sok tulajdonos attól tartott, hogy vendégeket veszít, ha megtiltja a dohányzást, ezért a legtöbb helyen lehetett dohányozni.