A kormányfő sajtótájékoztatóján leszögezte, kormánya álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer.

Orbán szerint ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is.

Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon. Hozzátette, a magyar álláspont az, hogy Bulgária bebizonyította, képes megvédeni a határait, és ennek tükrében ideje lenne az ország schengeni rendszerbe való belépésének.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

Az Európai Tanács csúcstalálkozójáról szólva Orbán hangsúlyozta, fontos pillanaton vagyunk túl, ez volt az első olyan EU-csúcs, amelynek a külső határok védelmének kérdése került a középpontjába.

Orbán Viktor elmondta, az uniós vezetők nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat, azok négy területe közül szerinte három esetében aránylag könnyen dűlőre lehet jutni, és a negyediket, az uniós bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezést illetően is vannak olyan javaslatok, amelyek alapján el lehet indulni.

A miniszterelnök arról számolt be, hogy a Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdésekről szóló előző esti vita a vártnál sokkal támogatóbb hangulatban zajlott, leszögezte azonban, hogy az Európai Unió négy alapszabadságát, a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni.

London legtöbb vitát kiváltó javaslatának értelmében a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

A kormányfő emellett arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.

A tartozásból 3 milliárd dollár az az összeg, amelyet a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök kapott Moszkvától, a maradékot pedig két ukrán állami vállalat, az Ukravtodor útkezelő és a rakétákat tervező Pivdenne (Déli) Tervezőiroda vette fel orosz bankoktól.

A miniszterelnök ismételten emlékeztetett arra, hogy Kijev a külföldi hitelezőkkel megállapodott adóssága átalakításáról, egyedül Oroszországgal nem tudott megállapodásra jutni. Kijelentette, hogy a moratórium addig marad érvényben, amíg Moszkva alá nem írja a megállapodást az ukrán adósság átalakításáról a Kijev által javasolt formában, vagy bírósági döntés nem születik az ügyben. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész akár a bíróságon is tisztázni  az adósságrendezés kérdését az orosz féllel.

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések közben, 2013 decemberében állapodott meg Janukovics Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfővel arról, hogy Oroszország 15 milliárd dolláros hitelt nyújt Ukrajnának. Ennek első, 3 milliárd dolláros részletét még abban a hónapban átutalta Oroszország. Az oroszbarát Janukovics menesztése után azonban Moszkva nem folyósította a kölcsön többi részét. A tartozást e hónapban kellett volna Ukrajnának visszafizetnie.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője múlt kedden figyelmeztette Kijevet, hogy Oroszország fizetésképtelenné nyilvánítja Ukrajnát, és bírósághoz fordul, ha az nem rendezi még idén a vele szemben fennálló adósságát. Szavai szerint november közepén Oroszország felajánlotta, hogy kész feltételekkel átütemezni a december végén lejáró 3 milliárd dolláros ukrán adósságot. A feltételek között szerepelt, hogy Kijev ismerje el: állami hitelről van szó és nem magánhitelről, ahogy ezt most állítja. A másik fontos feltétel, hogy a visszafizetésre valamelyik vezető európai, vagy más országbeli bank garanciát vállaljon.

Oroszország javaslata az volt, hogy Ukrajna a következő három évben egyenlő részletekben fizesse vissza a 3 milliárd dollárt. Ezt azonban Kijev visszautasította. Jacenyuk több ízben kijelentette, hogy Moszkva nem kaphat kedvezőbb feltételeket, mint Ukrajna többi hitelezője. Velük Kijev abban állapodott meg, hogy az ország adósságának 20 százalékát a hitelezők leírják, a fennmaradó rész törlesztését pedig 2019-ig felfüggesztik.

Gerry Rice, az IMF vezető szóvivője szintén múlt kedden jelentette be: a Nemzetköz Valutaalap úgy döntött, módosítja hitelezési szabályait, és lehetővé teszi, hogy Ukrajna akkor is IMF-kölcsönhöz juthasson, ha nem törleszti határidőre 3 milliárd dolláros tartozását Oroszországnak.

Folytatódik az M3-as autópálya országhatárig tartó továbbépítésének tervezése – mondta a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Nyíregyházán. Seszták Miklós a helyszínen – a négymilliárdos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei útfejlesztési program részekén – átadta a 41-es út új körforgalmú csomópontját.

A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: hogy az elképzelések szerint a sztrádát a jelenlegi vásárosnaményi végpontjától továbbépítik a magyar-ukrán határig, a kárpátaljai Beregszász irányába.

Vásárosnaménytól Záhonyig pedig az M3-asról leágazva gyorsforgalmi autóút kialakítását tervezik, így az út a következő években két ponton éri el az ukrán határt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése szerint októberben 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben a szeptemberi 5,1 százalékos emelkedés után, a naptárhatástól megtisztított adat pedig 4,6 százalékos növekedést mutat.

Marczinkó Zoltán István kiemelte: a bővülés összhangban van a kormány konvergenciaprogramjának előrejelzésével, miszerint 3 százalékkal nő idén a háztartások fogyasztása. Októberben a kiskereskedelmi összforgalom 826 milliárd forint volt, és a tárca számításai szerint november-decemberben tovább fog nőni a forgalom.

Kiemelte, hogy visszatért a háztartások vásárlási kedve: egyrészt alacsony az infláció, ami 0,1 százalék körül alakul ebben az évben, másrészt nőnek a háztartások bevételei, nőnek a keresetek, ami összefügg a foglalkoztatás idei bővülésével is.

A statisztika szerint a kiskereskedelmi forgalom az első tíz hónapban 5,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a legmagasabb arányt a nem élelmiszer kiskereskedelemben mérték – ismertette a helyettes államtitkár.

Hozzátette: az adatokból megállapítható az is, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 28 százalékkal bővült, ennek oka a fogyasztói szokások átalakulása, a vevők egyre inkább előnyben részesítik az otthoni vásárlást.

A nem élelmiszer forgalom bővülése a lakossági bizalom növekedését is jelenti, mert az emberek nem napi fogyasztási cikkekre, hanem a tartós fogyasztási cikkekre költenek – mondta Marczinkó Zoltán István.

A tárca MTI-hez eljuttatott közleményében azt emelte ki, hogy a kiskereskedelem havi növekedése is arra utal, hogy a fogyasztók alkalmazkodtak a vasárnapi pihenőnap bevezetéséhez, ugyanis mind a három termékfőcsoport értékesítése nőtt szeptemberhez képest. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes termékek forgalma 0,1 százalékkal, a nem élelmiszer termékek forgalma 1,3 százalékkal, az üzemanyag-értékesítés pedig 0,4 százalékkal emelkedett egy hónap alatt.

Egy alkalmazott tett bejelentést a rendőrség ügyeletére december 17-én 18 óra 30 perckor arról, hogy egy debreceni áruházban egy férfit lopáson értek tetten és visszatartják. A járőrök a helyszínen megállapították, hogy az egyik biztonsági őrnek gyanús lett a 22 éves férfi viselkedése, ezért kamerán keresztül követte a mozgását a boltban.

A férfi betett a bevásárló kosarába egy tabletet, amellyel a kamera látószögén kívülre ment, majd mikor a kamera már ismét látta őt a termék már nem volt a kosárban. A helyi lakos a kasszánál kifizetett egy telefont és távozott az üzletből, majd a biztonsági szolgálat feltartóztatta. A férfi a hátizsákjában található tabletet visszaadta az áruház részére.

A kubai állampolgárt a rendőrök elfogták és előállították a rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették.

A Debreceni Rendőrkapitányság a férfi ellen lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást.