A januárban 1000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével készített lakossági felmérés szerint az év első hónapjában a családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében pedig ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott összefoglaló szerint a családi házak nagy számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy ezek az ingatlanok teszik ki a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát.

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója szerint az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból csak 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek.

Ennek oka, hogy a családi házak korszerűsítésére jelenleg nincs elérhető pályázati lehetőség, bár csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát meg lehetne takarítani – jelezte.

A felmérésben megkérdezettek egyszerű megoldásokkal, ablakpárnával, a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével védekeznek a hideg ellen.

A válaszok alapján a nem szigetelt ingatlanokban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, de a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni – derül ki a tájékoztatásból.

A két csapat – beleszámítva az NSZK elleni meccseket is – eddig 33 mérkőzést játszott egymással, 11 magyar győzelem és 10 döntetlen mellett 12 német siker született. A legutóbbi összecsapást 2010 májusában a németek 3-0-ra nyerték, ugyanakkor előtte 2004 júniusában, Kaiserslauternben a magyarok győztek 2-0-ra Torghelle Sándor duplájával.

A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának hétfői beszámolója szerint a nyáron esedékes találkozót június 4-én 18 órától Gelsenkirchenben rendezik.

A német Bernd Storck szövetségi kapitány által vezetett magyar együttes március 26-án a szintén Eb-résztvevő horvátokat fogadja a Groupama Arénában.

Magyarország 44 év szünet után szerepelhet ismét Európa-bajnokságon. Sorrendben Ausztriával (június 14., Bordeaux), Izlanddal (június 18., Marseille) és Portugáliával (június 22., Lyon) csap össze az F csoportban.

A németek a C csoportban az északírekkel, a lengyelekkel és az ukránokkal játszanak az Eb-n.

Nyilvánosságra hozták David Bowie végrendeletét, amit még múlt hét pénteken hitelesített a manhattani bíróság. A zenész végakarata szerint teljes vagyonának felét nejére hagyja, valamint őt illeti meg közös, 70 millió font értékű házuk is. A végrendelet szerint Bowie vagyonának fennmaradó részéből egyenlő mértékben részesül két gyermeke, 44 éves fia és 15 esztendős lánya.

A zenész mindezek mellett 1,5 fontot hagyott asszisztensére és 700 ezer fontot fia korábbi dajkájára.

David Bowie 2004-ben írt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála után a hamvait  Balin szórják szét. A zenész egyébként külön kérte, hogy a családja semmiféle temetési szertartást ne tartson.

Bowie január közepén, két nappal 69. születésnapja után hunyt el. Röviddel ezelőtt jelentette meg huszonnyolcadik nagylemezét, mely a Blackstar címet kapta.

A Delo című ljubljanai napilap hétfői számában megjelent friss felmérésből kiderült, a megkérdezettek 54 százaléka szerint a migránsok nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, 32 százalékuk ugyanakkor az ellenkezőjét gondolja.

Hasonló felmérést készített a Delo tavaly ősszel. Azok száma, akik szerint a migránsok veszélyeztethetik személyes biztonságukat, akkor minimális volt. A menekültáradatot a legtöbb szlovén úgy élte meg, mint egyfajta segítségnyújtást bajba jutott embertársaiknak.

A szlovénok migránsokkal kapcsolatos viszonya a párizsi terrorcselekmények után változott meg, továbbá amiatt, hogy az Európai Unió még mindig nem talált átfogó megoldást a migrációs válság kezelésére.

A félelmet fokozta az is, hogy a kormány kijelentette: Szlovénia nem lesz gyűjtőközpont, ahol a migránsok feltorlódhatnak. Ezen kívül egy tavaszra várható még nagyobb migránshullámról beszélt. Egyúttal az ellenzék is komoly nyomást gyakorolt a kormányra, a határok lezárását követelte, ellenkező esetben szerinte Szlovéniát kizárhatják a schengeni övezetből.

A visegrádi országokkal ellentétben Ljubljana 2015-ben feltételekkel ugyan, de vállalta, hogy a kötelező kvóta keretében az unió Olaszországból és Görögországból áttelepítsen menekülteket Szlovéniába, ettől a tervétől azonban utóbb elállt.

A szlovén kormány a migrációs válság kezdetén azt is kijelentette, hogy szükség esetén az országban tud tartani kilencezer bevándorlót. Ugyanakkor az elmúlt hetekben több járásban és városban is tüntettek az ellen, hogy befogadóközpontok vagy menekülttáborok épüljenek településeiken. A megkérdezettek 53 százaléka nem akarja, hogy közvetlen közelében menedékkérőket befogadó központ épüljön, migránsokat is csak minden ötödik ember akar látni közvetlen környezetében.

A megkérdezettek 71 százaléka azt gondolja, hogy az EU rosszul kezeli a migránsválságot. 41 százalékuka felelősséget is Brüsszelre és a nagy tagországokra hárítja.

Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta 432 365 illegális bevándorlót regisztráltak. A horvát-szlovén határt pénteken 3416, szombaton 2556, vasárnap 1249, hétfőn 12 óráig újabb 716 migráns lépte át. Az újévben összesen 63 501 fő volt az átlépők száma.

A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 622 116 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Pénteken 1843, szombaton 2641, vasárnap 2098 migráns lépte át a szerb-horvát határt.

Vannak akik nem törődnek a szabályokkal, a Nyugati utcán például az út mellé egy kupacba dobálták a fenyőfákat. Nemcsak ott, a város más pontjain is látni eldobott fenyőket. Az emberek nem örülnek a szemétnek. A törzseket január hatodikán kezdte el összegyűjteni az AKSD, a legtöbben ugyanis vízkeresztkor dobják ki a karácsonyfát.

A kukák mellől elviszi a fákat az AKSD

Az AKSD fenyőgyűjtő járata hetente kétszer közlekedett január végéig, februártól viszont külön már csak azokra a helyekre mennek el, ahonnan lakossági bejelentés érkezik. A társaság a hulladékgyűjtők vagy a szelektív gyűjtők mellé kihúzott fákat továbbra is elszállítja, de már csak a kommunális járattal.

– Ebben az évben a lakosok sokkal környezettudatosabban álltak a fenyőhulladékokhoz, ugyanis leginkább a szelektív szigetek mellett, illetve a kommunális járataink gyűjtőútvonalán, leginkább a kukák mellett találkoztak fenyőfákkal a kollégák. Persze nyilvánvalóan most is előfordult, hogy a parkokban dobták el a fenyőket, de az ilyen esetekből idén jóval kevesebb volt mint tavaly – nyilatkozta Domokos Csilla, az AKSD Kft.szóvivője.

Míg tavaly 27, idén január végéig már 31 tonna fenyőt gyűjtött össze az AKSD Debrecenben. A törzseket felaprítják, majd zöld hulladékokkal összekeverve komposztot készítenek belőlük.

Dehir – Még mindig találni kidobott karácsonyfákat Debrecenben