A legtöbbeknek családi kedvezmény jár, amely az adóalapot, és kiegészítésként – ha az nem teszi ki a teljes keretet – a járulékokat csökkenti. Erről az eltartott családtagok felsorolásával kell nyilatkozni. Közülük meg kell jelölni a kedvezményezett eltartottakat, akik után a családi pótlék is jár. Idén még elég megadni az eltartottak nevét, születési helyét és idejét, édesanyjuk nevét és lakcímét. A gyerekek adóazonosító jelét nem kötelező feltüntetni.

A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként, havonta, egy eltartott esetén 10 000 forinttal, két eltartott esetén 12 500 forinttal, három vagy annál több eltartott esetén 33 000 forinttal kevesebb adóelőleg levonását eredményezi. A kedvezmény teljes összegét tehát befolyásolja az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak száma. A kétgyermekes szülők családi kedvezménye idén 25 százalékkal emelkedett, 2019-re pedig a duplájára nő, vagyis gyermekenként, havonta 20 000 forinttal több maradhat a családoknál.

Az első házasok kedvezménye január 1-jétől – legfeljebb 24 hónapig – 33 335 forint, azaz házaspáronként havi ötezer forinttal több jut a kiadásokra. A 24 hónapon belül a kedvezmény abban a hónapban már nem jár, amikor magzatra vagy gyermekre tekintettel először érvényesíthetnek családi kedvezményt a szülők.

Idén havi 5 550 forint személyi kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rokkantsági járadékban illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthetők a nyilatkozatminták és a részletes kitöltési útmutatók.

Az Alapjogokért Központ rendkívül veszélyesnek tartja a holland soros elnökség azon kezdeményezését, amely szerint Törökországból újabb kvótákkal mintegy évi negyedmillió embert telepítsenek be az Európai Unió területére. A központ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelte: a jelenlegi migrációs válság megoldása elképzelhetetlen érdemi együttműködés nélkül Törökországgal.

A “török kvóták” ötlete már 2015 novemberében felmerült, akkor azonban a kelet-európai államok sikeresen megvétózták azt, így nem került bele az EU és Törökország között megkötött átfogó megállapodásba. Ennek ellenére tíz nyugat-európai ország Angela Merkel német kancellár vezetésével “titokban már ekkor külön tárgyalt a török miniszterelnökkel a Törökországból közvetlenül áttelepítendő emberekről” – írták.

Az Európai Bizottság decemberben el is készített egy ajánlást, amelyben egy önkéntes rendszer létrehozását javasolta. Az Alapjogokért Központ már ekkor felhívta a figyelmet, hogy az első, tanácsi betelepítési kvóta is önkéntes alapon jött volna létre, és csak később lett kötelező minden tagállamra – tették hozzá.

A központ szerint a napokban kiszivárgott információk alapján a holland soros elnökség olyan javaslaton dolgozik, amelynek értelmében az uniós tagállamoknak évente 250 ezer embert kellene áttelepíteniük Törökországból.

Annak a tagállamnak pedig, amelyik nem venne részt a programban, “pénzbüntetést kellene fizetnie” – írták. Az Alapjogokért Központ az előzmények alapján úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Angela Merkel is támogatja a javaslatot, ezért tavasszal újra “a kelet-európai államok összefogásán múlhat majd a holland javaslat sorsa”.

A központ szerint az EU-nak minden segítséget meg kell adnia Törökország számára, hogy a valóban háború elől menedéket keresők megfelelő ellátást kaphassanak az országban. Ennek a segítségnek, az anyagi támogatáson túl, ki kell terjednie a megfelelő infrastruktúra biztosítására és a legjobb gyakorlatok átadására is.

Az Alapjogokért Központ viszont “minden olyan megoldást határozottan elutasít, amely alapján újabb migránsok érkeznének Európába” – hangsúlyozták.

Az EU-nak az idegen kultúrákból érkezők betelepítése helyett a határvédelemre és a menekültjogi szabályok újragondolására, és nem utolsósorban a gyermekvállalást elősegítő családpolitikára kellene fókuszálnia – emelte ki az Alapjogokért Központ, hozzátéve: ez erősítené az EU tárgyalási pozícióit Törökországgal szemben is, lehetővé téve a novemberben kötött megállapodás betartatását is.

A produkció sajtófőnöke az MTI megkeresésére pénteken közölte: a lap ígéretet tett arra, hogy hamarosan közzéteszi az interjú “helyes változatát”.

A beszélgetésről nem készült hangfelvétel, és az alkotók megjelenés előtt nem látták a lap internetes oldalára csütörtökön felkerült interjút – tette hozzá. A film sajtófőnökének csütörtök esti tájékoztatása szerint a rendező és a producerek döbbenten értesültek az írás tartalmáról.

“Rágalom minden nekem tulajdonított szó” – idézte Nemes Jeles Lászlót a közlemény.

Az interjúban a lap állítása szerint a legjobb idegen nyelvű filmek között Oscar-díjra jelölt alkotás rendezője többek között azt mondta, a díjak meglepetésként érik őt, de untatják is, a cannes-i és a Los Angeles-i rendezvényekhez hasonló események felületesek.

“Készítettem egy filmet a holokauszt szörnyűségéről, semmi ünnepelnivaló nincs ezen” – fogalmazott a Jüdische Allgemeine szerint Nemes Jeles László, aki állítólag azt mondta, hogy a témában készült legtöbb alkotás, például a Schindler listája vagy Az élet szép “egyszerűen hülyeség”: hollywoodi mintára készülnek, érzelmi feszültséget keltenek, aztán megríkatják a nézőket, akik ezáltal végül megkönnyebbülnek és jobban érzik magukat.

Az interjút készítő újságíró szerint a Saul fia túlnyomórészt negatív fogadtatásra talált Magyarországon, ez azonban “egyáltalán nem lepte meg a rendezőt”, aki állítólag azt mondta: Magyarországon – akárcsak korábban – most is rendkívül sokan gyűlölik a zsidókat, és ha lehetne, sokan újranyitnák a koncentrációs táborokat, “inkább tegnap, mint holnap”.

A lapnak arra az állítására és az azt követő kérdésre, hogy a Nyugat jelentős aggodalmakat táplál a Magyarországon szerinte növekvő szélsőjobboldaliságra, és hogy mennyire antiszemita az Orbán-kormány, Nemes Jeles László többek között állítólag azt mondta, Magyarország régóta a tűzzel játszik: a politikusok egyfelől szítják is az antiszemitizmust, másfelől az Orbán-kormány erősen síkra is száll a zsidó közösségekért.

“Tudniuk kell: Magyarország nem normális ország, politikusai és polgárai pedig végképp nem azok” – fogalmazott a lap szerint a rendező.

A január 11-én kezdődött perben az infánsnő védőügyvédje és a vádat képviselő ügyész is Krisztina felmentését kérte, mivel a hercegnővel szemben nem az adóhatóság és a spanyol állam, vagyis az ügyben “károsultak” tettek feljelentést, hanem egy harmadik fél, a Tiszta Kezek nevű civil csoport beadványa képezi a vád alapját.

Krisztina hercegnő

Mindketten hivatkoztak az úgynevezett Botín-doktrínára, amely szerint ilyen körülmények között ejteni lehet a vádat. A bíróság pénteki döntésével elutasította ezt a kezdeményezést, így a király testvére továbbra is egyike marad a per 18 vádlottjának.

A Noós-ügyként elhíresült botrány 2011-ben robbant ki, amikor a hatóságok a hercegnő férjét, az egykori kézilabdás olimpikon Inaki Urdangarint meggyanúsították azzal, hogy a Nóos nevű nonprofit alapítvány elnökeként éveken át közpénzt sikkasztott el. Urdangarinra, aki a per elsőrendű vádlottja, az ügyészség 19 és fél éves börtönt és 3,5 millió eurós pénzbüntetést kért.

Krisztinát azzal vádolják, hogy közreműködött a 6,1 millió eurós (1,8 milliárd forint) adócsalásban , amiért akár nyolc év börtönbüntetés is kiszabható a dél-európai országban.

Az ügy érdemi tárgyalása február 9-én kezdődik, az eljárás során 363 tanút fognak meghallgatni, az elsőfokú ítélet június végére várható.

Új helyzet állt elő az Európai Unióban, a népvándorlás, a migráció az első számú közbiztonsági kérdéssé vált – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szófiában, miután bolgár kollégájával egyeztetett.

Fotó: MTI

A kormányfő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: eddig gazdasági és kulturális kérdésként kezelték a migrációs válságot, de most már biztonsági kérdéssé vált, a mindennapok biztonságáról van szó, nő a terrorfenyegetettség, romlik a közbiztonság.

Nem fair, hogy Bulgáriával szemben kettős mércét alkalmaznak Európában, nem ismerik el az eredményeit, nem akarják felvenni a schengeni övezetbe, és nem ismerik el, hogy a migrációs válságban a legjobban teljesítő ország volt a schengeni övezeten kívül – közölte Orbán Viktor.

Hozzátette: ha Európa hű akar lenni önmagához, fel kell ajánlania Bulgáriának a tagságot a schengeni övezetben, az más kérdés, hogy “a felajánlott tagságot egy éppen haldokló intézményben egy ország elfogad-e”.