bogrezoli bejegyzései

Migránsválság: szankciók várhatnak Görögországra

Valdis Dombrovskis ezt azután jelentette ki, hogy a biztosok kollégiuma megvitatta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét.

A nem nyilvános jelentéstervezet a tagországok és az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapul. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal.

Az uniós biztos elmondta, hogy bár tavaly november óta a görög hatóságok fokozták erőfeszítéseiket, ez még mindig nem elegendő, továbbra is komoly hiányosságok tapasztalhatók.

Ha a tagállamok többsége elfogadja a tervezetet, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára. Ebben az esetben Görögországnak három hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak, máskülönben szankciókat vezethetnek be ellene a schengeni egyezmény értelmében.

Dombrovskis mindemellett hangsúlyozta, a migrációs válság kezelése terén tapasztalt hiányosságok nem lesznek hatással a Görögország számára tavaly jóváhagyott, három évre szóló 86 milliárd eurós segélycsomagra.

Az uniós tagországok hétfőn felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül.

A Frontex adatai szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly összesen 1,4 millió bevándorló érkezett az unióba a két országon keresztül, ez ötszöröse a 2014-es adatoknak.

Egyre csak nő a migránsok száma Szerbiában

Mirjana Milenkovski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerbiai képviselője elmondta, a legtöbb migráns továbbra is Macedónia felől lép be Szerbiába, de naponta körülbelül százan Bulgária felől is érkeznek, és mindenki Horvátország felé akarja folytatni az Európai Unióba vezető útját.

Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda reggeli híradójában elmondta: a szerb-macedón határ melletti Presevó és a szerb-horvát határnál található Sid között útvonalon jelenleg körülbelül 1500-1800 migráns van.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba.

A határellenőrzésen múlt szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. Aleksandar Vulin leszögezte: “ez a szabály Görögországtól Berlinig érvényben van”.

A miniszter néhány napja közölte: egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban, ugyanakkor – tette hozzá – Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő többi állam.

A szabadkai Pannon RTV szerb-horvát határnál készített beszámolója szerint viszont a szűrések ellenére egyre több a gazdasági bevándorló a migránsok között, valamint sok köztük a nő és a gyerek. Huszonnégy óra alatt mintegy négyezren utaztak tovább a szerb-horvát határról az Európai Unióba – írta honlapján a Pannon RTV.

Akik megfelelő iratok híján nem kelhetnek át a szerb-horvát határon, Belgrádba mehetnek, és 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ezt a szabályt azonban nem mindenki tartja be, arról pedig egyelőre nincsenek információk, hogy mi lesz azokkal, akik túllépik a határidőt, vagyis a hatóságok Macedóniába vagy származási országukba toloncolják-e vissza a gazdasági bevándorlónak minősülőket.

Egyre csak nő a migránsok száma Szerbiában

Mirjana Milenkovski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerbiai képviselője elmondta, a legtöbb migráns továbbra is Macedónia felől lép be Szerbiába, de naponta körülbelül százan Bulgária felől is érkeznek, és mindenki Horvátország felé akarja folytatni az Európai Unióba vezető útját.

Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda reggeli híradójában elmondta: a szerb-macedón határ melletti Presevó és a szerb-horvát határnál található Sid között útvonalon jelenleg körülbelül 1500-1800 migráns van.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba.

A határellenőrzésen múlt szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. Aleksandar Vulin leszögezte: “ez a szabály Görögországtól Berlinig érvényben van”.

A miniszter néhány napja közölte: egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban, ugyanakkor – tette hozzá – Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő többi állam.

A szabadkai Pannon RTV szerb-horvát határnál készített beszámolója szerint viszont a szűrések ellenére egyre több a gazdasági bevándorló a migránsok között, valamint sok köztük a nő és a gyerek. Huszonnégy óra alatt mintegy négyezren utaztak tovább a szerb-horvát határról az Európai Unióba – írta honlapján a Pannon RTV.

Akik megfelelő iratok híján nem kelhetnek át a szerb-horvát határon, Belgrádba mehetnek, és 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ezt a szabályt azonban nem mindenki tartja be, arról pedig egyelőre nincsenek információk, hogy mi lesz azokkal, akik túllépik a határidőt, vagyis a hatóságok Macedóniába vagy származási országukba toloncolják-e vissza a gazdasági bevándorlónak minősülőket.

Igazi sikertörténet a nagyváradi magyar színház első öt éve

Születésnapi programsorozattal ünnepli önálló intézményként fennállásának ötödik évfordulóját a nagyváradi Szigligeti Színház, amely a színtársulat mellett néptáncegyüttest és bábtársulatot is magában foglal.

A nagyváradi Szigligeti Színház

A nagyváradi Szigligeti Színház

Czvikker Katalin menedzserigazgató az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a Bihar megyei önkormányzat öt évvel ezelőtt fogadta el azt a határozatot, amellyel megalapította a helyi önálló magyar színházat. Később a filharmónia keretében működő Nagyvárad Táncegyüttes, valamint az állami bábszínház Lilliput Társulata is a Szigligeti Színházhoz került. 2011 előtt a nagyváradi magyar színtársulat a románnal közös intézményben működött.

Az igazgató felelevenítette: a szétváláskor főleg a román kollégák aggódtak amiatt, hogy a Szigligeti Színház nem lesz képes fenntartani magát, de a szakmai eredmények és a számok is ennek ellenkezőjét igazolják – mondta.

Czvikker Katalin szerint önálló intézményként számos olyan kiegészítő programot bonyolítanak le, amelyeket nem tudtak volna megvalósítani vegyes struktúrában. Kiemelte, hogy mindhárom társulat egy-egy saját fesztivált alapított az elmúlt öt évben. Emellett elindították az Iskola a színházban, színház az iskolában elnevezésű programot, amelynek keretében évente egy előadást visznek színre gyerekek bevonásával. Létrehozták a Szigligeti Tanodát, ahol az érdeklődő diákok a színjátszás mellett díszlet- és jelmeztervezés, látványtervezés és dramaturgia képzésben részesülnek. A nagyváradi színház a dráMÁzat erdélyi drámaíró verseny egyik szervezője is.

Az intézmény önerőből végzi a fejlesztéseket, az elmúlt öt évben teherszállító járművet vásároltak, mobilszínpad-rendszert építettek, a fenntartó önkormányzat beleegyezésével pedig két stúdiótérrel bővítették a színházat, a beruházást saját bevételekből, valamint szponzorok támogatásából fedezték – magyarázta Czvikker Katalin.

Az új stúdióteremben az idéntől független színházi napokat szerveznek, ezzel bemutatkozási lehetőséget biztosítva a független társulatoknak  is.

A Szigligeti Színház három társulatának előadásait évadonként mintegy 55 ezer néző látogatja, a bérletek száma meghaladja a 4100-at.

Igazi sikertörténet a nagyváradi magyar színház első öt éve

Születésnapi programsorozattal ünnepli önálló intézményként fennállásának ötödik évfordulóját a nagyváradi Szigligeti Színház, amely a színtársulat mellett néptáncegyüttest és bábtársulatot is magában foglal.

A nagyváradi Szigligeti Színház

A nagyváradi Szigligeti Színház

Czvikker Katalin menedzserigazgató az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a Bihar megyei önkormányzat öt évvel ezelőtt fogadta el azt a határozatot, amellyel megalapította a helyi önálló magyar színházat. Később a filharmónia keretében működő Nagyvárad Táncegyüttes, valamint az állami bábszínház Lilliput Társulata is a Szigligeti Színházhoz került. 2011 előtt a nagyváradi magyar színtársulat a románnal közös intézményben működött.

Az igazgató felelevenítette: a szétváláskor főleg a román kollégák aggódtak amiatt, hogy a Szigligeti Színház nem lesz képes fenntartani magát, de a szakmai eredmények és a számok is ennek ellenkezőjét igazolják – mondta.

Czvikker Katalin szerint önálló intézményként számos olyan kiegészítő programot bonyolítanak le, amelyeket nem tudtak volna megvalósítani vegyes struktúrában. Kiemelte, hogy mindhárom társulat egy-egy saját fesztivált alapított az elmúlt öt évben. Emellett elindították az Iskola a színházban, színház az iskolában elnevezésű programot, amelynek keretében évente egy előadást visznek színre gyerekek bevonásával. Létrehozták a Szigligeti Tanodát, ahol az érdeklődő diákok a színjátszás mellett díszlet- és jelmeztervezés, látványtervezés és dramaturgia képzésben részesülnek. A nagyváradi színház a dráMÁzat erdélyi drámaíró verseny egyik szervezője is.

Az intézmény önerőből végzi a fejlesztéseket, az elmúlt öt évben teherszállító járművet vásároltak, mobilszínpad-rendszert építettek, a fenntartó önkormányzat beleegyezésével pedig két stúdiótérrel bővítették a színházat, a beruházást saját bevételekből, valamint szponzorok támogatásából fedezték – magyarázta Czvikker Katalin.

Az új stúdióteremben az idéntől független színházi napokat szerveznek, ezzel bemutatkozási lehetőséget biztosítva a független társulatoknak  is.

A Szigligeti Színház három társulatának előadásait évadonként mintegy 55 ezer néző látogatja, a bérletek száma meghaladja a 4100-at.