Úgynevezett fixírrel rajzoltak fotópapírra a gyerekek, ezután beletették az előhívó vegyszerbe a kézzel készített képet, így az a rész, ahova fixírt kentek, fehér maradt, a többi pedig besötétült. Így készültek régen a fotók.

Nagyon élvezték a gyerekek a munkát

A gyerekek többsége el volt ámulva, hogyan és mennyi idő alatt készültek a régi fekete-fehér fényképek. Azt is megtudták, hogy akár egy mozdulattal tönkre lehetett tenni a fényképészek munkáját.

– Régen úgy csinálták, hogy egy piros lámpánál egy lesötétített szobában készítették a fotókat, és ha valakivel ki akartak szúrni, akkor kivették a fotót a tartójából, megnézték, és akkor tönkrement a kép, mert fényt kapott – mondta Czipka Milán.

A Csapókerti Közösségi Ház egy másik termében az is látható, hogy a profik milyen képeket tudtak készíteni analóg fényképezőgépekkel.

Máthé András fotóművész azt mondta, hogy Aszmann Ferenc debreceni fotós Párbaj című képe ennek a műfajnak az egyik legemblematikusabb fotója. A Debreceni Fotóklub régi tagjainak képeiből nyílt kiállításon a 30-as és a 70-es évek közötti időszak legjobb fotóit láthatják az érdeklődők.

– Az itt látható képek elsősorban művészi fotográfiák, jól példázzák azokat a vonulatokat vagy irányzatokat, amelyek jellemzőek voltak a debreceni fotográfiára, azon belül a Debreceni Fotóklub történetére is – hallhattuk Máthé András fotóművészt.

Műtermi portrék, riportízű városképek és montázsok egyaránt vannak a tárlaton. A debreceni fotográfusok képeiből nyílt kiállítást február 19-ig lehet megnézni.

Fodoka Ferencnéék 10 éve költöztek a Biczó István-kertbe Hosszúpályiból, a munkájuk miatt. Itt tudtak olcsón egy gazdasági épületet venni, egy kis telekkel. Ez a terület is zártkertnek minősül, és művelési területként van nyilvántartva.

Könnyedén át lehet minősíteni a zártkerteket

– Amióta itt lakunk azóta műveljük a kertünket, kultúrnövényt, zöldségeket a saját szükségletünkre, virágot termesztünk. Rengeteg fajta virág van nálunk, de szőlővel és fákkal is be van ültetve a kert – hallhattuk a telektulajdonost.

Debrecenben körülbelül 40 ezer zártkerti ingatlan van, ezek a földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, vagyis művelni kell őket, mert ha parlagon hagyják és elgyomosodik, bírságot is fizethetnek a tulajdonosok. Sokan azonban életvitelszerűen élnek a kertségekben, vagy hétvégi nyaralónak használják. Az ilyen ingatlant eladni sem egyszerű, mert az, mint egy földeladás, akár fél éves procedúrát jelenthet tulajdonváltásnál. Ez most megváltozhat.

Nagy József a kormányhivatal földhivatali főosztályvezető-helyettese azt mondta, egy tavaly novemberi rendelet alapján idén december 31-ig a földhivatalnál díjmentesen, művelés alól kivett területté lehet nyilváníttatni a zártkertet. Ehhez elég egy nyomtatvánnyal besétálni az illetékes járási hivatalhoz.

– Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság ezekben az esetekben, ha a kérelem megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek, 21 napon belül intézkedik az adott ingatlan vonatkozásában a művelési ág megszüntetéséről – tájékoztatott a főosztályvezető-helyettes.

Az átminősítés után ezeket a zártkerti ingatlanokat is ugyanúgy lehet eladni, mint más kertesházat. Előny az is, hogy amíg egy hektár fölötti zártkerti ingatlant csak földműves birtokolhatott, ha valaki kiveszi a művelés hatálya alól, már bárkinek eladhatja.

A részegen hazatérő Nisam 2015 januárjában Hummerével elgázolta, hétszáz méteren át vonszolta, majd a falhoz szorította és egy vasrúddal ütlegelte biztonsági őrét, mert szerinte nem elég gyorsan nyitotta ki a kaput aznap este. Az 50 éves őr három héttel később a kórházban belehalt sérüléseibe.

A büntetésről a dél-indiai Kerala állam bírósága döntött, miután szerdán bűnösnek ítélte a 39 éves Mohammed Nisam dohánymágnást. Életfogytig tartó börtönbüntetést és pénzbírságot is kapott. A férfi bipoláris zavarára hivatkozva enyhébb ítéletet kért.

Nisam dohány- és ingatlanüzletekből gazdagodott meg a nagy indiai gazdasági fellendülés éveiben. Többször folyt már ellene rendőrségi eljárás, többek között azért, mert 2013-ban kilencéves fiának megengedte, hogy közúton a Ferrariját vezesse. Az eddigi 13 peres ügyében azonban először született ítélet ellene, több esetben peren kívüli megegyezés született.

A gazdasági fellendülés sok szupergazdagot eredményezett Indiában, túlkapásaikkal rendszeresen tele van a sajtó.

A társaság vezető állatorvosai azután fordultak a sajtóhoz, hogy jelentősen emelkedett az életveszélyes sérülések száma, melyeket a kutyák a botos játék közben szenvedtek.

Grace Webster, a brit állatorvosok társaságának skóciai elnöke arra kérte a gazdákat szerdán, hogy hagyják abba a fadarabok hajigálást. A felhívás előzménye az volt, hogy Skóciában egy collie-nak tíz centiméteres fadarab fúródott a torkába, amikor el akarta kapni azt.

“Szörnyű sérüléseket okozhat a botok dobálása, elvághatja a kutyák száját vagy a nyelvét, vagy, mint a legutóbbi esetben, a torkukba fúródhat. Még ha a sérülést kezeljük is, a szálkák gyakran ott maradnak és további beavatkozásokra van szükség” – idézte a lap Webstert.

Sean Wensley, a társaság elnöke szerint a brit állatorvosok előtt nem ismeretlenek a nagyon súlyos, életveszélyes, botok elkapásával szerzett sérülések.

“Természetesen nem minden, botokat elkapdosó kutya sebesül meg életveszélyen, mégis sokan így járnak. A kollégák havonta általában egy ilyen esettel találkoznak, de más állatorvosok ennél gyakrabban számolnak be bot okozta sérülésekről” – magyarázta az állatorvos a BBC Today című rádióműsorában.

A szakemberek azt ajánlják, bot és fadarab helyett a gazdák dobáljanak a kutyának frizbit, puha labdát vagy gumitárgyakat.

A magyar lakosság nagy része úgy véli, hogy már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalékuk úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint a nyugdíj semmire sem lesz elég, és mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító egyik friss felmérése.

Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás divíziójának vezetője a cég csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a kutatás alapján a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként. A kutatás 500 fő megkérdezésével készült, és az is kiderült, hogy a válaszadók többsége azt tervezi, a nyugdíja mellett is dolgozik majd.

Kuruc Péter elmondta: az életkor szerint is jelentősen eltérnek a nyugdíjra vonatkozó várakozások, a 30-asok 63 százaléka számít inkább pesszimistának, azaz, aki úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj vagy semmire sem lesz elég, vagy egyáltalán nem kap ilyet, az 50-esek 60 százaléka úgy véli, hogy ugyan kap majd nyugdíjat, de nagyon nehezen fog belőle megélni.

A divízióvezető elmondta: a nyugdíjra való előtakarékoskodás szempontjából a válaszadók több mint fele szerint már 30 éves kor előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni, a magasabb végzettségűek viszont úgy ítélik meg, később is ráérnek foglalkozni a kérdéssel, azok viszont, akik sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak a nyugdíj után, nagyobb arányban tartják fontosnak a 30 éves kor előtti takarékoskodást.

Kuruc Péter elmondta: a válaszokból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, valamivel rosszabbul él majd nyugdíjas korában az állami nyugdíjból és egyéb megtakarításaiból. Ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban mindössze 23 százalékuk reménykedik, ennek ellenére a válaszadók egyharmadának nincs semmilyen megtakarítása – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az állami nyugdíjon felül milyen megélhetési forrásokra számítanak, a válaszadók 33 százaléka a legrégebben hozzáférhető és legismertebb önkéntes nyugdíjpénztárt említette. Emellett 12 százalék úgy gondolta, hogy az ingatlanából élne majd meg, 10 százalékuk pedig a valamivel több mint két éve elérhető nyugdíjbiztosításokra számít – ismertette Kuruc Péter.

A divízióvezető elmondta: az elegendő nyugdíjhoz minden harmadik megkérdezett szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeget kellene félretenni havonta. Érdekes azonban, hogy az adatok szerint minél több ideje van valakinek hátra a nyugdíjig, annál magasabb összeget szeretne félretenni, havi 20 és 30 ezer forint közötti összegre a válaszadók 12 százaléka szerint lenne szükség – fűzte hozzá.

Kuruc Péter szerint a nyugdíjbiztosítás révén havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt, az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően akár több mint 8 millió forint tőke is felhalmozható.

Kuruc Péter elmondta: a kutatás adatai szerint a megkérdezettek 64 százalékának van valamilyen megtakarítása, közülük pedig 40 százalék kifejezetten nyugdíjcélra félretett megtakarítással is rendelkezik. A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások értéke is igen alacsony, aki rendelkezik is ilyen megtakarítással, esetükben a megtakarítók 46 százalékánál ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot.