A hazai szállodák forgalma 2015-ben csaknem 304 milliárd forintot tett ki, a bruttó szobaár-bevétele pedig 13,5 százalékkal, 176,6 milliárd forintra nőtt – egyebek között ez derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb elemzéséből.

Az országos szállodai teljesítményeket továbbra is a budapesti hotelek húzták: a fővárosban január-novemberben a szállodák összes bruttó forgalma 13,8 százalékkal 148,5 milliárd forintra nőtt, a bruttó szobaár-bevétele pedig 16,1 százalékkal 94,4 milliárd forintra emelkedett.

Tavaly az első 11 hónapban a szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma 7,2 százalékkal, a külföldieké 4,2 százalékkal volt nagyobb a múlt évinél. A hazai hotelek átlagos kihasználtsága 2,6 százalékponttal javult, 55,9 százalék volt. Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma 6,6, a belföldieké 3,12 százalékkal nőtt, a szobafoglaltság 4,3 százalékpontot javulva 70,1 százalékos lett.

A jelentés szerint tavaly január-novemberben az összes szállodai vendégéjszaka 40,7 százaléka, a belföldi 9,2, a külföldi 66,5 százaléka realizálódott a fővárosi hotelekben, az összes szállodai árbevétel 48,9 százaléka, a szobaár-bevétel 53,5 százaléka, miközben a szállodai kapacitás – szobaszám – 35 százaléka volt Budapesten.

Az egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel (Trevpar) országos szinten 2015 január-novemberben 16 448 forint volt, ami 10,1 százalékkal magasabb az előző évinél, a szállodák bruttó átlag szobaára 7,5 százalékkal 17 444 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétele (bruttó Revpar mutatója) 12,8 százalékkal 9 569 forintra nőtt.

A balatoni régióban tavaly az első 11 hónapban 8,1 százalékkal, novemberben 1,4 százalékkal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma az előző évhez képest, ami a jelentés szerint döntően a hévízi szállodák iránti orosz és ukrán kereslet csökkenésének következménye. Hévíz nélkül a balatoni régióban az összes szállodai vendégéjszaka 0,3 százalékkal nőtt, a külföldi 1,1 százalékkal csökkent, a belföldi pedig 0,9 százalékkal nőtt a múlt évhez képest.

Tavaly január-novemberben a legnagyobb beutazó piacok közül jelentős, 17,7 százalékos növekedés volt Nagy-Britanniából, 13,3 százalékos az Egyesült Államokból, 7,2 százalékos Csehországból, 6,8 illetve 6,7 százalékos Olaszországból és Romániából.

A jelentés kitér arra: a 2015 szeptember-októberben Magyarországon kialakult migránshelyzet, a párizsi terrorcselekmények és az európai terrorveszély lehet az oka annak, hogy novemberben a szállodai vendégéjszakák száma Olaszországból 16,8 százalékkal, Franciaországból 12,1 százalékkal, Nagy-Britanniából 3,2 százalékkal, Szerbiából 9,9 százalékkal, Szlovéniából pedig 18,2 százalékkal csökkent 2014 novemberhez képest.

Tavaly január-novemberben az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus következtében a vendégéjszakák száma Oroszországból 28, Ukrajnából 16,3 százalékkal kisebb volt a bázisnál.

A belföldi kereslet szempontjából nagyon fontos SZÉP-kártya forgalom a hazai szállodákban november végéig közel 14 milliárd forint volt, 5,7 százalékkal nagyobb  tavalyinál, és ez a magyarországi hotelek belföldi 60,9 milliárd forint szállásdíj-bevételének 22,9 százalékát tette ki.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szobaárak, a forgalom növekedését az euró/forint árfolyam változása alig befolyásolta.

Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban menekültek ezentúl le kell adni a a magukkal hozott készpénz egy részét, és ha szükséges, a családi ékszereket is. Svájcban a közelmúltban vezettek be hasonló intézkedést.

Ahogy Svájcban, ezentúl Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban is hozzá kell járulniuk ellátásuk költségeihez a menekülteknek. Bajor belügyminiszter Joachim Herrmann a Bild című német lapnak azt mondta: a bajor gyakorlat megfelel a svájci eljárásnak, ahol a hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le a náluk lévő értékek ezer frank (majdnem 290 ezer forint) feletti részét, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez. Bajorországban a határon átvizsgálhatják a menekülteket, és 750 euró felett elkobozhatják készpénzüket, vagyontárgyaikat.

Baden-Württembergben már 350 euró felett lefoglalhatja a migránsok értékeit a rendőrség. A két tartomány szeretné, ha szövetségi, vagyis országos törvény születne arról, hogy a migránsoknak először saját pénzüket, értékeiket kelljen felhasználni a megélhetéshez.

Huszonöt-ötven centiméteres hó várható az Egyesült Államok szövetségi fővárosában,Washingtonban valamint az ettől északabbra fekvő nagyvárosokban is. Az emberek úgy vásárolnak, mintha hónapokra kellene raktározniuk az élelmet, a rádió-, és televíziós csatornák folyamatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenki készüljön fel a viharra, vásároljon be, intézzen el mindent, amit csak lehet, mert péntektől az iskolák, a közhivatalok és a közintézmények, jó része zárva marad Washington DC-ben és a környékén is. Ajánlják elemes lámpák és gyertyák beszerzését, ugyanis áramkimaradások várhatóak.

Az óriásvihar első jelei azonban már szerdán este “megérkeztek” a fővárosba, ahol közlekedni is csak lépésben lehetett a hó és a jég miatt. Egyedül Virginiában (amely a Potomac déli parján, a fővárossal szemben fekszik) 163 autóbalesetet regisztráltak szerda délután és este, amikor a  havazás elkezdődött.

A meteorológusok számítógépes modellezéssel készített előrejelzéseik alapján  arra számítanak, hogy még az eddigi legnagyobb, 1922-ben feljegyzett téli vihar pusztításait is túlszárnyalhatja a mostani. Az egész keleti parton várhatóan tízmilliókat érint a nagy vihar.

Mint arról már beszámoltunk, a Dehir.hu választásán az olvasók szavazatai alapján Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője nyerte el az év művészének járó elismerést. A szakember a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, nagy megtiszteltetés volt számára az, hogy a voksoláson erős mezőnyben, komoly művészek mellett szerepelhetett, önmagát ugyanis soha nem tartotta művésznek. Fontos neki ez az elismerés, mivel ez a közönség, a nézők, a szülők részéről érkezett.

Láposi Terka

Láposi Terka a Kölcsey Főiskolán végezte tanulmányait a nyolcvanas években, Arany Erzsébet és Makoldi Sándor voltak a mesterei. A főiskolát követően általános iskolásoknak tartott bábszakkört, így kezdődött számára az ismerkedés a szakmával, majd ezután vált hivatássá számára a gyerekekkel való közös munka – emlékezett vissza.

– Megtanultam, hogy semmi nem áll meg önmagában, önmagától a lábán. Sok mindent, sokféle eljárást kipróbáltam a képzőművészetben, de végül maradt a plasztika, ez volt az, ami mint kifejezési forma megtalált, ezáltal pedig sikerült kilépnem a kétdimenziós síkból, és közelebb kerültem a bábok, a bábozás világához – mondta Láposi Terka.

A szakember szerencsésnek érzi magát, hiszen nagyszerű alkotókkal dolgozhatott és dolgozhat együtt most is, azt csinálja, amit igazán szeret. Számára mindig az volt a fontos, hogy a játékkal gondolkodtasson: folyamatosan gazdagította azt a formanyelvet, ami lényegében ma munkájának, művészetének alapját képezi.

A legelejétől fogva az volt a célja, hogy kollégáival a szövegértő olvasásba beépítsenek olyan elemeket, amik megmozgatják a gyerekek elméjét, fantáziáját. 1996-tól komoly szakmai munkába kezdett, színészekkel, szakemberekkel egy olyan módszert dolgoztak ki, mely révén a színjátszás közben tudnak úgy kérdezni a gyerekektől, hogy a szereplők ne essenek ki az előadásból, de ezzel együtt bevonják a játékba, annak aktív részeseivé tegyék a nézőket. Arra is igyekeztek figyelni, hogy a színészek ne váljanak pedagógussá, ne csak tanítsanak.

– A legszabadabb gondolkodás indulhat el a gyerekben, szabadon választhatja meg azt is, hogy akar-e egyáltalán játszani, vagy csak inkább szemlélődik, figyel. Ha viszont együttműködik, akkor kinyílik előtte a világ, megtanulja azt a saját szemszögén keresztül szemlélni – magyarázta a művészeti vezető.

Szerinte akkor hasznos és eredményes a munka, ha sikerül közvetlenséget, elfogadást, szolidaritást, kialakítani a gyerekekben, ha érzékennyé tudja tenni őket a társadalomra, a világra, önmagunkra. Úgy véli, a Vojtina ebben erős tapasztalattal rendelkezik, ami azért jó, mert sokféle nyelven lehet megszólítani a gyerekeket, így igen értékes, érdekes felnőtté válhatnak.

Véleménye szerint az a cél, hogy cselekvésre próbálják bírni őket, elérjék azt, hogy egy idő után részt vegyenek az eseményekben. Az interaktivitást többféle módon próbálják elérni a Vojtina Bábszínházban, idézte fel: egyrészt vannak kézműves foglalkozások, valamint bábos és táncos szakkörökben is tudnak a gyerekekkel dolgozni.

Láposi Terka kiemelte, egy különleges belső látást adhat a gyereknek mindez, elindíthatja a gondolkodását a világ felfedezése felé, és bár ehhez sok eszközt ad ugyan a Vojtina, de a saját kifejezésformájukat önmaguknak kell megtalálniuk a gyerekeknek – szerinte ehhez a színház a legmegfelelőbb táptalaj.

– A világ megismerése tartja az embert a jelenben, ha nem tanul, akkor nagyon könnyen lemaradhat valamiről. Én is igyekszem minél többet fejlődni, előre tekinteni, ugyanakkor a kortárs létből sem szeretnék kiszakadni, az adott időben a legtöbbet akarom kihozni a lehetőségekből. A gyakorlati munka mellett a szakírói területet is ki szeretném próbálni, papírra akarom vetni a megszerzett tapasztalataimat, s jobban kiterjeszteném a színházpedagógiában a nevelési programokat – mondta Láposi Terka.

A teljes beszélgetést itt nézhetik meg:

Dehir – Esti Közelkép 2016-01-20

A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál – közölte szerdán az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmagasabb globális átlaghőmérséklet, amely 0,16 Celsius-fokkal meghaladta az előző évi rekordot. A 21. században ez volt a negyedik év, amikor a globális átlaghőmérséklet rekordot döntött a Földön.