Több mint tizenegy évvel ezelőtt, 1994 szeptemberében kezdték el sugározni a népszerű komédiasorozat, a Jóbarátok részeit, s az utolsó epizódot majdnem tíz évre rá, 2004 májusában mutatták be. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben sokszor, sok helyen próbálták már összehozni a sorozat hat szereplőjét, de minden erőfeszítés ellenére sem vált valóra a rajongó nagy álma. Most azonban úgy néz ki, végre egy helyen láthatják Jennifer Anistont, Courteney Cox-t, Lisa Kudrow-t, David Schwimmert, Matt LeBlanc-t és Matthew Perry-t.

Egy alkalomra újra összeállnak a Jóbarátok színészei

Az esemény idén februárban lesz az NBC jóvoltából, a színészek egy két órás televíziós műsorban fognak feltűnni együtt, ez a show James Barrows rendező tiszteletére készül, a szakember ugyanis eddigi pályafutása során ezer sorozatos epizódot készített, többek között tizenöt részt dirigált a Jóbarátok szériából.  A sorozat szereplői február 21-én este kilenctől lesznek láthatóak együtt legközelebb a televízió képernyőjén.

Ha valaki élőben nem tudja majd követni a különleges eseményt, a videomegosztóra várhatóan tömegével fognak felkerülni a nagy találkozásról készült felvételek.

Az osztrák kormány határigazgatási együttműködést kezdeményez Szlovéniával és Horvátországgal, javaslata szerint már a horvát uniós külső határon, vagy legkésőbb a szlovén-horvát határnál vissza kell fordítani a hamis iratokkal vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket – írta csütörtökön a Spiegel Online német hírportál, amely szerint Bécs a német kormányt is igyekszik megnyerni a kezdeményezéshez.

A hírportál szerint az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett a ljubljanai és a zágrábi vezetéssel osztrák rendőrök bevetéséről a szlovén, illetve a horvát határon. Bécs nemcsak a határigazgatás hatékonyságának javulását várja az együttműködéstől, hanem küldeni akar egy “határozott jelzést” is az Európai Unióba igyekvő menedékkérőknek.

Az osztrák hatóságok az év eleje óta 1700 embertől tagadták meg a belépést a Szlovéniával közös határon, és a német hatóságok is egyre több embert fordítanak vissza a német-osztrák határon – idézte fel a hírportál a kezdeményezés hátterét bemutatva.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a Spiegel Online-nak elmondta, hogy egyes uniós tagországok továbbra is hasonló intézkedésekre kényszerülhetnek, amíg nincs hatékony védelem az uniós külső határokon.

Egy “észak-déli irányú dominóhatás” keletkezett, ami “rendben is van”, mert “meg kell fordítani a tolóerő irányát és határt kell szabni a menekültáradatnak” – mondta a konzervatív ÖVP politikusa.

Ausztria éppen ezért kezdeményez együttműködést Szlovéniával és Horvátországgal, és üdvözölné, ha német rendőrök is részt vennének  a szlovéniai vagy horvátországi megerősített határellenőrzésben.

A menekülthullámot fel kell tartóztatni, “minél mélyebben délen, annál jobb” – mondta az osztrák belügyminiszter.

Hozzátette, hogy célja az “erők összefogása”, a menekültválságban közvetlenül érintett térségi országok közötti partnerség kialakítása. Ugyanakkor Ausztria mindettől függetlenül a jövő hét végétől fokozatosan bevezeti déli határán a megerősített ellenőrzést – húzta alá Johanna Mikl-Leitner.

A nyomozás adatai szerint a rendőrök december 10-én 9 óra 50 perckor Földesen, a Debreceni úton megállítottak egy magyar forgalmi rendszámú személygépkocsit. Kiderült, hogy az autó első és hátsó hatósági jelzései egy másik gépkocsira lettek kiadva, a járőrök lefoglalták rendszámtáblát és a sofőrt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt előállították a Püspökladányi Rendőrkapitányságra.

A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki Sz. Zoltánt, aki elmondta, hogy a rendszámokat találta és elindulás előtt tette fel a gépkocsira.

A Püspökladányi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a férfi ellen egyedi azonosító jel meghamisítása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást a napokban befejezte és a keletkezett iratokat bíróság elé állítási javaslattal továbbította az illetékes járási ügyészségnek.

Kibédi-Varga Lajos hozzátette: az autósoknak a következő alig több mint két hét áll rendelkezésükre megváltani a 2016-os éves matricát.

Elmondta, az adatok szerint egyre többen veszik igénybe a rendszert, és olyanok is autópályát használnak, akik eddig nem tették. Tavaly 2,3 millió, 400 ezerrel több magyar autó vette igénybe a díjköteles utakat. Az ellenőrzési rendszer adatai szerint még ennél is több, 3 millió külföldi autó közlekedett az utakon tavaly, ami jelentős tranzitforgalmat mutat. A 10 napos matricából több mint 8 millió fogyott.

Kiemelte: nincsen érdemi változás az e-matricák rendszerében, nem emelkedtek az árak, és nincsenek új díjkategóriák sem.

Közlése szerint az e-matricás rendszerben a személyautók számára díjköteles szakaszok köre 2016 január elsejétől két, tavaly átadott, a gyorsforgalmi hálózatba kapcsolódó úttal – M43 Makó-országhatár és M85 új szakaszai – bővült, más változás nem történt. Az M86-os autóúton és az M9-es autóúton a személyautók után nem kell használati díjat fizetni, ebben 2016-ban sem várható változás.

A jogosulatlan úthasználók aránya 2-3 százalék között alakul, ami nemzetközi szinten is kedvező – mondta.

A vád szerint az elkövető 2014 októberében kő- és betondarabbal dobálta meg az Országház egyik bejáratát, megrongálva azt – közölte az MTI-vel a fővárosi főügyész csütörtökön.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a debreceni férfi 2014. október 29-én az esti órákban megjelent a Kossuth Lajos téren az Országház épületének IX. számú főbejárata előtt, ahol egy nagyméretű követ, valamint egy 13-szor 15 centiméteres betondarabot hajított az épület felé. Emiatt a bejárat mellett lévő egyik mészkő oszlop, valamint a fa bejárati ajtó is megrongálódott.

A főügyész tájékoztatása szerint a kár összege 30 ezer forint, azonban az Országház műemléki védettségű épületnek minősül, így a rongálást a törvény súlyosabban rendeli büntetni. A büntetési tétel felső határa három évig terjedő szabadságvesztés.

A kerületi ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a férfival szemben a vádiratban – tudatta Ibolya Tibor.