Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék szeptemberben J. S. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott, annak élettársa és a sértett Tiszagyulaházán éltek, rendszeresen fogyasztottak alkoholt, gyakran veszekedtek, vitáik több esetben tettlegességig fajultak.

Szeptemberben a vádlott ittasan érkezett haza, majd otthon is ivott az élettársával együtt. Összevesztek, a vádlott magához vett egy kést és azt az ágyon fekvő asszony mellkasába döfte. Ezt követően átment a szomszédba, elmondta mit tett és kérte, hogy azonnal hívjanak mentőt.

A sértettet azonnal megműtötték, közvetlen életveszélyes sérülést szenvedett, orvosi segítség meg is halhatott volna. A vádlott beismerte a bűncselekmény lekövetését.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter közölte: a francia kormány feloszlatott három radikális muzulmán egyesületet, amelyek egy decemberben bezárt szalafista mecsetben működtek. A radikális mecsetet a november 13-i – 130 halálos áldozatot követelő – párizsi merényletek utáni házkutatások nyomán záratták be a hatóságok, mert a gyanú szerint dzsihadistákat toborzó központként működött.

“A három kulturális egyesület feloszlatásáról a vezetőik gyűlöletkeltő és a dzsihádra buzdító megszólalásai miatt született döntés” – mondta a belügyminiszter. “A köztársaságban nincs helye olyan szervezeteknek, amelyek provokálnak, terrorizmusra szólítanak fel vagy gyűlöletet hirdetnek” – tette hozzá. Stéphane Le Foll kormányszóvivő elmondta, hogy az egyik egyesület a Vissza a forrásokhoz nevet viselte, egy másik pedig a lagny-sur-marne-i muzulmánok egyesülete volt.

A merénysorozatot követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében ez az első alkalom, hogy szervezeteket oszlat fel a kormány. A terrortámadást követően más mecseteket és imahelyeket is bezárattak a hatóságok, de csak a február végéig tartó rendkívüli állapot idejére.

A lagny-sur-marne-i szalafista mecsetben működő egyesületek feloszlatását már december 2-án, az imahelyen lefolytatott rendőrségi ellenőrzést követően bejelentették a hatóságok, de arról hivatalosan csak a kormányülésen születhetett intézkedés. Az egyesületek azonban már december óta nem működnek.

A mecsetet – ahol egy pisztolyt, töltényeket és iszlamista propagandaanyagokat foglaltak le – radikalizmus miatt záratta be a rendőrség. A mecset imámja korábban a francia állampolgárságú 34 éves Mohamed Hammoumi volt, aki 2014 végén Egyiptomba szökött tucatnyi tanítványával. A hatóságok szerint a férfi meghatározó szerepet játszott a Szíriába jelentkező francia dzsihadisták toborzásában.

A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 317-318 forintra, a gázolajé pedig 305-306 forintra mérséklődik.

Legutóbb szerdán változott az ár, akkor a benzin és a gázolaj átlagára is bruttó 3 forinttal csökkent.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.

Érdekes külpolitikai preferenciákra mutatott rá a Nézőpont Intézet ezerfős kutatása. Az orosz elnökről 46 százalék jó véleménnyel van, 28 százalék kritizálja. A német kancellárral a válaszadók 39 százaléka szimpatizál, 42 százalékuk inkább rossz véleménnyel van róla.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint megosztja a magyarokat Angela Merkel német kancellár személye. Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker személye is megosztó, ugyanakkor a Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökről “alkotott kép pozitív”.

A bevándorlásüggyel terhelt 2015-ös év után mindez arra is rámutat, hogy az európai politikai elit két meghatározó személye megosztja a magyarokat – írták. Míg a magyarok 39 százaléka inkább szimpatizál Angela Merkellel, addig 42 százalékuk inkább rossz véleményt alkot róla. Jean-Claude Junckerről a magyarok 22 százaléka jó, 23 százaléka rossz véleményt alkot – közölte a Nézőpont, megjegyezve: a megkérdezettek harmada nem is ismeri az Európai Bizottság elnökét.

Mindezzel szemben a megkérdezettek csaknem fele (46 százalék) jó véleménnyel van Vlagyimir Putyinról, a kritikusok aránya csak 28 százalék. A Nézőpont kutatása szerint “az amerikai elnökről alkotott kép hasonlóan pozitív”, Barack Obama személyével a felnőtt magyar lakosság háromötöde (59 százalék) szimpatizál, és csak 18 százaléka kritikus.

A Nézőpont Intézet legfrissebb telefonos közvélemény-kutatása 2016. január 4-7. között készült 1000 ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – olvasható a közleményben.

A Google magyarországi sajtóirodájának MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint az Utcakép fotókat miniatűr kamerákkal készítettek, amelyeket a modellvonatokra és autókra erősítettek. Bár korábban már szereltek kamerákat gondolára, hátizsákra vagy hómobilra is, ez az első alkalom, hogy ilyen kisméretű készülékeket használtak volna a programhoz.

A hamburgi Miniatur Wunderland

A több német tartomány mellett amerikai nevezetességeket is bemutató Miniatur Wunderland 13 kilométernyi vasútvonallal, és több mint 200 ezer apró városlakóval büszkélkedhet. Az érdeklődők a szolgáltatáson keresztül az “utcán állva” nézhetik meg a múzeum modellvárosait és régióit, köztük a Grand Canyont vagy egy miniatűr Oktoberfestet is. Olyan részleteket is megfigyelhetnek, amelyek a modellt élőben meglátogatók elől rejtve maradnak: koncerten táncoló tömegbe vagy éppen seprűnyélen lovagoló farmerekbe botolhatnak böngészés közben.