Az újság úgy értesült, hogy a római belügyminisztériumban már kidolgozták az olasz-szlovén határellenőrzés újbóli bevezetésének tervét és átadták Angelino Alfano belügyminiszternek. A tervezetben “rendkívülinek” nevezett intézkedések akkor lépnek életbe, ha a Szlovénia felől érkező bevándorlók száma hirtelen jelentősen megugrik és a szlovén hatóságok “eddigi együttműködése megszűnik”. Tavaly nyár óta az olasz és szlovén hatóságok szorosan együttműködnek a határellenőrzésben, az olaszok szerint azonban az utóbbi időszakban fokozatosan emelkedett a Szlovéniából Olaszországba belépő bevándorlók száma, akiket a szlovénok nem regisztrálnak: hetente 300-400 emberről van szó.

A határellenőrzés helyreállítása a két állam közötti összes átkelőhelyet érintené gyalogos, közúti és vasútvonalon levő határátkelőnél is. Decemberben egyébként az olasz oldalon a Szlovéniával határos egész Friuli-Venezia Giulia tartományban növelték a katonák és a rendőrök számát.

A Corriere della Sera úgy vélte, az olasz belügyminisztérium attól tart, hogy a Franciaországban a párizsi terrorista támadásokat követően bevezetett határellenőrzés, a Svédország és Dánia közötti határellenőrzés, valamint az időközben fokozódó közel-keleti válság következtében az Európa felé irányuló migránsáradat az Olaszországra “nehezedő terhet” növelheti. A bevándorlók létszámának ugrásszerű növekedése esetén Olaszország visszaállíthatja az ellenőrzést a szlovén határon. A római belügyminisztérium véleménye szerint Olaszországot a többi államban nem regisztrált bevándorlók árasztanák el, miközben az Európai Bizottság decemberben Róma ellen éppen a hiányos regisztráció miatt jelentett be kötelezettségszegési eljárást. A francia-olasz és az osztrák-olasz határon az ellenőrzés már tavaly életbe lépett, Olaszország többi részét pedig tenger övezi.

Az olasz kormány ugyanakkor elégedetlen a bevándorlók Brüsszel által ígért áthelyezésének ütemével. A szeptemberi megállapodás szerint Olaszországból két év alatt 40 ezer bevándorlót kell áthelyezni más európai tagállamba: nyolcvanat naponta. Október és december között azonban “csak” 190 eritreai és szíriai indult el, és január 15-ig további ötvennek kell elhagynia Olaszországot.

A Corriere della Sera megfogalmazása szerint mindez jól bizonyítja, hogy “nem létezik semmilyen közös európai befogadási politika”.

2014-ben 170 ezer bevándorló érkezett Olaszországba, tavaly pedig több mint 150 ezer.

Több baleset is történt nem sokkal azután, hogy hétfő délután leesett az első hó Debrecenben. Az autósoknak alaposan meggyűlt a bajuk a csúszós útfelülettel, a rendőrség három balesetről is beszámolt hírportálunknak.

Az egyik ilyen eset háromnegyed öt körül történt a 35-ös úton Debrecen és Józsa között, ötven méterre a Józsa táblától. Ott két autó ütközött össze. A balesetben egy ember megsérült. Jelenleg a helyszínen félpályás útlezárás van érvényben, de a rendőrség tájékoztatása szerint várhatóan negyed hat körül lehúzzák az útról a járműveket, így onnantól kezdve mindkét sávot használhatják majd a sofőrök. A rendőrség arra is felhívta a figyelmet, hogy a 35-ös út csúszik, így óvatosan vezessenek az ott közlekedő autósok.

Debrecenben, a Rakovszky utcában, a benzinkút közelében is karambolozott két személyautó, a 471-es főút hetes számú kilométerszelvényében pedig egy menetrend szerinti autóbusz csúszott meg és fordult keresztbe az úton. Információink ez utóbbi két esetben nem sérült meg senki, viszont az érintett helyszíneken torlódásra számíthatnak az ott közlekedők.

A havi bérlet általában a következő hónap ötödik napjáig érvényes, ez azonban most nem így van. Két nappal többet utazhatunk a szelvénnyel. A 2015. decemberi, a negyedik negyedéves, a második féléves és az éves bérletek január 7-én, csütörtökön üzemzárásig használhatók. Pénteken a tavalyi bérletek már nem érvényesek. A januári, az idei első negyedéves, első féléves, valamint az éves
bérletek értékesítése az új év első napján kezdődött.

Tovább érvényesek a decemberben megvásárolt bérletek

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a DKV  menetrend szerinti helyi autóbusz-, trolibusz- és villamosjárataira érvényes jegyek és bérletek ára idén sem változott.

– Árváltozás nem történt, tehát a tavalyi árakon, vagy mondhatnám, hogy a 2013-as árakon értékesít továbbra is a DKV Zrt – nyilatkozta Hernádi Zoltán, a DKV Zrt. értékesítési igazgatója.

Így a vonaljegy elővételben továbbra is 300, a vezetőnél pedig 400 forintba kerül. Az általános kombinált havi bérletért 6500, a diák- és a nyugdíjas bérletért pedig 3600 forintot kell fizetni.

Idén a parkolási díjak sem változtak Debrecenben. Sem a jegyért, sem a bérletért nem kell többet fizetni tavalyi árnál. Az elmúlt évi parkolóbérletek ezen a héten, péntekig érvényesek.

Nyikos István, a DV Parking Kft. ügyvezetője közölte, a 2015. év végén érvényes parkolóbérleteket 2016. január 8-ig fogadják el.

A parkolásban  annyi változás van, hogy a Burgundia-Blaháné utcai kereszteződés és a Kossuth utca közötti területen január elsejétől fizetni kell. Kiemelt övezet lett a 65 várakozóhely.  A  Miklós, a  Nemzetőr és a Szalkai utcán, valamint a MÁV állomás érkezési oldalán viszont idén már nem lehet parkolni.

Lengyelországban 39 halálos áldozata van a téli fagyoknak  –  ismertette hétfőn a lengyel sajtó a rendőrségi statisztikát.  Délelőtt a varsói kormány sajtóosztálya (CIR) még 27 áldozatról számolt be, a TVN24 hírtelevízió a nap folyamán további áldozatokról adott hírt.

A január eleji meredek, helyenként mínusz 20 fokos fagyokkal is járó hőmérséklet-zuhanás miatt a meteorológiai intézet a hét végén a 16 lengyelországi vajdaság közül 10-ben – az ország keleti részében fekvő vajdaságokban – elsőfokú fagyriadót hirdetett. A hatóság arra figyelmeztetett, hogy a fagyok életveszélyt is jelenthetnek, illetve anyagi károkat okozhatnak, ezért óvatosságra intette a lakosságot.

A lengyel rendőrség az utóbbi napokban a sajtó közvetítésével arra kérte az állampolgárokat, hogy igyekezzenek segítséget nyújtani a környékükön tartózkodó hajléktalanoknak, mindenekelőtt azzal, hogy felhívják a hatóságok figyelmét a szabad ég alatt fagyoskodókra. A rendőrök rendszeresen ellenőrzik a hajléktalanok kedvelt tartózkodási helyeit, az elhagyott épületeket, telkeket, a pályaudvarok környékét.

A nagyszámú lengyel karitatív szervezet által fenntartott szállás- és melegedőhelyeken a befogadás feltétele azonban az alkoholtól és a drogfogyasztástól való tartózkodás, emiatt a veszélyeztetett emberek egy része nem fogadja el a segítséget.

A CIR közlése szerint vasárnap 12-en, szombaton 9-en, pénteken pedig 3-an haltak meg kihűlés következtében. A TVN24 lengyel hírtelevízió hétfő délután további 3 áldozatról számolt be.  A PAP hírügynökség által idézett rendőrségi statisztikák szerint  november eleje óta összesen 39 fagyhalált regisztráltak Lengyelországban. Az előző télen összesen 77 fagyhalálról számoltak be a hatóságok.

Tragikus mérlegről számoltak be hétfőn a tátrai hegyi mentők (TOPR) is. Csak az utóbbi hétvégén a hegység lengyel és szlovák oldalán négy turista halt meg baleset következtében, karácsonyi ünnepek előtt összesen 14-en veszítették életüket, ez a téli időszakban 1989 óta jegyzett legrosszabb eredmény.

A TVN24 hírtelevízió úgy értesült: a sziléziai vajdaságban a fagyok károkat okoztak a vasúti felsővezetéken, emiatt a térségben a vonatok – köztük a Katowice-Varsó szakaszon közlekedő nemzetközi járatok is  –  egy óránál is hosszabb késéseket jegyeznek.

Januártól fokozottabban oda kell figyelniük a műemléknek nyilvánított épületek állagára a tulajdonosoknak, a nagyváradi tanács ugyanis úgy döntött, hogy ettől az évtől szankcionálják, ha ezeket az építmények rossz állapotba kerülnek – számolt be a Nagyvárad.ro.

Ettől az évtől kezdve azok a tulajdonosok, akik nem gondoskodnak a műemléki épületek állagmegóvásáról, nem tartják megfelelő állapotban az ingatlanokat, az ingatlanadójuk kétszeresét kell megfizetniük. Ezt a előírást a következő évben tovább szigorítják, a testület döntése értelmében 2017-től a helyi adó háromszorosát fizethetik a rossz állapotban hagyott műemléképületek gazdái, ráadásul ez a különadó évről évre egyre magasabb lesz majd mindaddig, míg el nem éri az alap adó ötszörösét.

A tulajdonosok nem tudnak kibújni a felelősségre vonás alól, ugyanis a nagyváradi polgármesteri hivatal munkatársai járják majd a város utcáit és ők fogják ellenőrizni a műemléki épületek állapotát.

Ha az épületet felújítják, akkor az ingatlanadó értéke is visszaáll az éppen érvényben lévő alapértékre. A rendelet szerint a többletadó kiszabását megelőzően a helyi tanácsnak külön határozatot kell hoznia, amiről öt napon belül értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát.

Érdemes a rehabilitáció elindulása után rövid időn belül tájékoztatni a nagyváradi tanácsot, ugyanis ha november végéig a tulajdonos ezt nem teszi meg, akkor a következő évre is kiszabhatják a megemelt ingatlanadót.