Debrecen Báljához – melyet január 16-án Debrecen önkormányzata, a Debreceni Egyetem, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen rendezett a Kölcsey Központban – idén is kapcsolódott jótékonysági kezdeményezés. A bál bevételét a kárpátaljai Salánk község óvodájának bővítésére ajánlják fel a szervezők.

Elegánsak és jótékonyak voltak a bál résztvevői

Amint arról már beszámoltunk, a bál keretében hirdették ki a Debrecen Televízió és a Dehir.hu azon szavazásának abszolút győztesét is, melynek keretében az internetes portál 2015 meghatározó debreceni személyiségeit kereste. (Az eredményekről itt olvashat részletesen.)

Ugyancsak a város bálján hirdették ki a Debrecen Város Bora 2016 elnevezésű borverseny végeredményét is. A zsűri döntése szerint fehér bor kategóriában Szőke Mátyás és Zoltán 2013-as évjáratú Paskomi Chardonnay-ja lett a város bora, míg vörös bor kategóriában a Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok szintén 2013-as évjáratú Cabernet Franc-ja lett a győztes. A város borai a Debreceni Páros Kolbász Kódexét aláíró vendéglátóhelyek italkínálatában fognak szerepelni.

Galéria megnyitása (9 kép ) 

Nem lesz kötelező sorkatonai szolgálat Magyarországon – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az M1 aktuális csatorna kérdésre válaszolva.

Nem is kerül napirendre a kötelező sorkatonaság kérdése

A kormányfőt arról is kérdezte az M1, hogy van-e vita a kormány és Kövér László között ebben a kérdésben, több sajtóorgánum ugyanis az Országgyűlés elnökére hivatkozva tényként írta meg a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. A miniszterelnök közölte, hogy nincs vita, miután Kövér László sem erről beszélt.

Sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök.

Ők rendelkeznek is olyan érdekérvényesítő képességgel, amellyel megakadályozhatják az EU bukását, vélekedett Tóth Norbert nemzetközi jogász vasárnap az M1 aktuális csatornán.

A határokon veszteglő kamionok súlyos veszteségeket szenvednek el

Kifejtette: az unió egyik célja a belső határok nélküli térség kialakítása. Ugyanakkor a tagállamok 2015-ben 19 alkalommal kérték a belső határellenőrzés visszaállítását, míg korábban csak rendkívüli események – a pápa látogatása, nemzetközi konferenciák – idejére, évente 3-4 alkalommal vezettek be ellenőrzést. Az idén januárban már 3 alkalommal 3 ország jelezte, hogy a határzárat vissza kívánja állítani ideiglenes jelleggel, vagy meghosszabbítaná rendkívüli helyzet miatt – tette hozzá.

A szakember rámutatott: az unió legnagyobb vívmánya a béke, a tagországok nem vívnak háborút, csak szabályozott kereteken belül versenyeznek, azonban az európai integráció megszűnését megérezné a kontinens. Jelezte: a határellenőrzések visszaállítása több szempontból is hátrányos lenne a nemzetállamok számára: Egyebek mellett sokkal nehezebb lenne a határ menti munkavállalás, a határon vesztegelő kamionok pedig óránként 55 eurós veszteséget szenvednének el.

Tóth Norbert úgy fogalmazott: ha csak a politikusokon múlna, megbukna a schengeni rendszer. Az európai politikából hiányoznak a nagy egyéniségek, “nem a hatalomtechnikusok, hanem akiknek van víziójuk Európáról” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményében Werner Faymann szombati kijelentésére. Kifejtette: Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult az EU-s támogatásokra, ehhez az illegális bevándorlásnak semmi köze sincs.

Szijjártó Péter tiltakozik

Úgy vélte, ha az európai vezetők egymás zsarolásával töltik az idejüket, akkor gyengítik Európát, ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, különösen válságokkal terhelt időszakban. A miniszter az osztrák szigorításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: “jobb később, mint soha”, ugyanakkor Szijjártó Péter szerint az illegális bevándorlás azonban sokkal súlyosabb probléma annál, minthogy Európa egy éven keresztül az úgynevezett politikai korrektség foglya legyen.

A döntést Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kabinetje december 16-án hozta. November végén a kormány még csak ideiglenes döntést hozott az embargóról, decemberi határozatával ezt véglegesítette. A kormányrendelet értelmében tilos mindenféle áru, illetve szolgáltatás bevitele az ország más területeiről a Krímbe. Élelmiszert a félszigetre beutazók legfeljebb 10 ezer hrivnya, azaz körülbelül 122 ezer forint értékben, és maximum 50 kilogrammot vihetnek be a félszigetre. Ezt is csak háromnaponta egy alkalommal történő beutazás esetén.

A kormány megtiltotta a villamosáram-szállítást is a Krímbe. Az esetleges későbbi szállítások kérdéséről ezentúl a közvetlenül az államfő alá rendelt ukrán nemzetvédelmi és biztonsági tanácsnak (RNBO) kell döntést hoznia. A Kijevben “átmenetileg megszálltnak” nevezett Krím ukrajnai áramellátásáról szólva Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön tartott évnyitó sajtóértekezletén leszögezte, hogy ha a szerződésben a félsziget Ukrajna részeként szerepel, akkor nincs akadálya a villamosenergia-szállításnak. “Az álláspontom teljesen világos és érthető: a Krímben ukrán állampolgárok élnek, akiknek semmilyen módon nem akarjuk megnehezíteni az életüket. Aláírjuk a megállapodást és szállítunk áramot, de a szerződésben a félszigetre az +ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság+ megnevezésnek kell állnia” – mondta az államfő.

Az áruszállítást tiltó kormányrendelet azután született, hogy krími tatár aktivisták és ukrán önkéntesek szeptemberben blokád alá vették a dél-ukrajnai Herszon megyében a félszigetre vezető összes közutat. A közutaknál azóta is folyamatosan táborozó aktivisták kamionokat nem, csak személyszállító járműveket engednek át a félszigetre. Az Ukrajna felőli áramszolgáltatás november végén szakadt meg, amikor szabotőrök Herszon megyében megrongálták a vezetékeket. Közben decemberben le is járt a Krím és Kijev közötti megállapodás az áramszállításról.

Az ukrán villamos energiától nagy mértékben függő félszigeten komoly energiatakarékosságot kellett bevezetni. Ukrajnai hírek szerint a lakásokban naponta csak néhány órán át szolgáltatnak áramot, kikapcsolták a közvilágítást az utcákon, és decemberre már a kórházak működésében is komoly gondokat okozott az áramhiány. A hiányzó áram pótlására Moszkva hordozható generátorokat küldött a félszigetre, majd decemberben a Krasznodari területről két, tenger alatti vezetéken juttatott áramot a Krímbe. A tervek szerint az “energiahíd” nevezett projekt keretében hamarosan további vezetékeket is működésbe helyeznek, amelyek Moszkva szerint már biztosítani fogják a félsziget függetlenítését az ukrán energiaszolgáltatótól.