Ferenc pápát Riccardo Di Segni főrabbi, a római zsidó közösség vezetője fogadja. Európa egyik legnagyobb zsinagógájában a római és az olaszországi zsidó közösség, valamint a nemzetközi zsidóság tagjai is jelen lesznek. A főrabbi és a pápa beszédet mond. Háromszáz újságíró akkreditáltatta magát az eseményre.

Az első pápa, aki zsinagógába látogatott és éppen a rómaiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az akkori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélője fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába. Ugyanezen a napon keresi fel Ferenc pápa is a római zsinagógát. Olaszországban január 17. a zsidó-keresztény párbeszéd napja. A január 17. dátum közel esik a január 27-i holokauszt emléknaphoz is.

Ferenc pápa látogatása nem sokkal követi a Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozat megjelenésének ötvenedik évfordulóját. A Nostra Aetate az 1965-ben véget ért II. Vatikáni Zsinat történelmi záródokumentumaként ismert, a katolikus egyháznak a nem keresztény vallásokkal, mindenekelőtt a zsidósággal való kapcsolatáról. Az évforduló alkalmából a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben dokumentumot bocsátott ki, amely közös fellépést sürgetett a zsidókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A dokumentum arra is kitér, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére törekedniük.

Amikor 2013 októberében, a római zsidók deportálásának hetvenedik évfordulóján, Ferenc pápa a római főrabbit fogadta a Vatikánban, az egyházfő kijelentette: “ellentmondásnak számít, ha egy keresztény antiszemita. Gyökerei a zsidóságban húzódnak: egy keresztény nem lehet antiszemita. Az antiszemita érzelmek súlyosan sértik Istent”.

Ferenc pápa első külföldi útja (a még elődje programjában szereplő brazíliai utat nem számítva) a Szentföldre vezetett 2014 májusában. “Ferenc pápa látogatása a római zsinagógába azért különbözik elődjeiétől, mivel ő az első egyházfő, aki a pápává választása előtt már közös könyvet adott ki egy rabbival folytatott párbeszédről” – nyilatkozta az említett könyvben szereplő rabbi, Abraham Skorka a Buenos Airesben működő Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium rektora, aki Ferenc pápa személyes barátja és a Szentföldre is elkísérte. Bruno Forte érsek, az olasz püspöki kar (Cei) a zsidósággal való párbeszédért felelős bizottságának elnöke szerint Ferenc pápa vasárnapi látogatását az a “gazdag személyes kapcsolat” teszi rendkívülivé, amelyet már Buenos Aires érsekeként a zsidósággal alakított ki.

A pápának a római zsinagógába való látogatása számos kérdést érinthet. Riccardo Di Segni az izraeli sajtónak nyilatkozva azon reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa beszédében kijelenti, hogy a keresztényeknek nem kell áttérítenie a zsidókat. Téma lehet az is, hogy január elején életbe lépett a Vatikán és a Palesztin Hatóság június végén aláírt megállapodása, amellyel a Szentszék államként ismerte el Palesztinát. Ez ellen Izrael tiltakozott.

Az 1901-1904 között épített római zsinagóga az egykori gettóban emelkedik. Róma minden pontjáról látni magas kupoláját. A zsinagóga a Rómát kettészelő Tevere-folyó egyik partján található, légvonalban pontosan szemben a folyó túloldalán emelkedő Szent Péter-bazilikával.

Két tárgyalást is végignézhettek pénteken a debreceni középiskolások. A Debreceni Ítélőtáblán Nyitott Bíróságok címmel rendeztek úgynevezett perszimulációt. Nyolc középiskola 130 diákja nézhette meg, hogyan is zajlik egy büntető illetve egy polgári per. Az eljárások résztvevői – a bíró és a fegyőrök kivételével-  diákok és amatőr színjátszók voltak.

Csoportos rablást játszottak el a debreceni diákok

Csoportos rablást játszottak el a debreceni diákok. A történet szerint részegen és bekábítószerezve három fiatal lány támadt meg egy párt, akiktől pénzt követeltek. A rendőrség azonban kézre kerítette őket. Ennek az esetnek a tárgyalását nézhették meg a Debreceni Ítélőtábla aulájában középiskolások. A diákok végignézhették, mi zajlik a tárgyalóteremben egy büntetőeljáráson. Ismertették a vádiratot, kihallgatták a tanúkat, vallomást tettek az elkövetők.

A Nyitott Bíróságok elnevezésű program perszimulációján nyolc középiskola 130 diákja vett részt a Debreceni Ítélőtábla aulájában. A tárgyalás ítélethirdetéssel zárult. Mindhárom tettest börtönbüntetésre ítélte a bíró.  A diákok a büntetőper mellett egy polgári per tárgyalását is végignézhették. Az országos akció 2012-ben indult Hajdúböszörményből. A program célja, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerjék a magyar jogrendszert.

– Fontos, hogy a diákok megismerjék az igazságszolgáltatást és lényeges az is, hogy az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat növeljük – mondta el Csontos Tibor, a Hajdúböszörményi Járásbíróság elnöke.

Az országos akciót a Kúria is támogatja, továbbá közreműködnek benne az ítélőtáblák, húsz törvényszék, több mint száz helyi bíróság és az Országos Bírósági Hivatal. Debrecenben pedig az Ifijúsági Ház is csatlakozott az akcióhoz. Hamarosan ott is előadások lesznek, amire várják az érdeklődőket

Két tárgyalást is végignézhettek pénteken a debreceni középiskolások. A Debreceni Ítélőtáblán Nyitott Bíróságok címmel rendeztek úgynevezett perszimulációt. Nyolc középiskola 130 diákja nézhette meg, hogyan is zajlik egy büntető illetve egy polgári per. Az eljárások résztvevői – a bíró és a fegyőrök kivételével-  diákok és amatőr színjátszók voltak.

Csoportos rablást játszottak el a debreceni diákok

Csoportos rablást játszottak el a debreceni diákok. A történet szerint részegen és bekábítószerezve három fiatal lány támadt meg egy párt, akiktől pénzt követeltek. A rendőrség azonban kézre kerítette őket. Ennek az esetnek a tárgyalását nézhették meg a Debreceni Ítélőtábla aulájában középiskolások. A diákok végignézhették, mi zajlik a tárgyalóteremben egy büntetőeljáráson. Ismertették a vádiratot, kihallgatták a tanúkat, vallomást tettek az elkövetők.

A Nyitott Bíróságok elnevezésű program perszimulációján nyolc középiskola 130 diákja vett részt a Debreceni Ítélőtábla aulájában. A tárgyalás ítélethirdetéssel zárult. Mindhárom tettest börtönbüntetésre ítélte a bíró.  A diákok a büntetőper mellett egy polgári per tárgyalását is végignézhették. Az országos akció 2012-ben indult Hajdúböszörményből. A program célja, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerjék a magyar jogrendszert.

– Fontos, hogy a diákok megismerjék az igazságszolgáltatást és lényeges az is, hogy az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat növeljük – mondta el Csontos Tibor, a Hajdúböszörményi Járásbíróság elnöke.

Az országos akciót a Kúria is támogatja, továbbá közreműködnek benne az ítélőtáblák, húsz törvényszék, több mint száz helyi bíróság és az Országos Bírósági Hivatal. Debrecenben pedig az Ifijúsági Ház is csatlakozott az akcióhoz. Hamarosan ott is előadások lesznek, amire várják az érdeklődőket

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy február közepétől folytatódnak a földárverések. Közölte azt is, hogy mintegy tucatnyi külföldi állampolgár juthat földterülethez.

Kovács Zoltán az M1-en elmondta: a második kör célja, hogy az első körben el nem kelt, illetve a jogszabályváltozások közepette megváltozott szabályokat betartva újra meghirdessék a földeket. Céljuk, hogy a föld valóban azokhoz kerüljön, akik megművelik, a helyben lakó, életvitelszerűen ebből élő emberekhez – fejtette ki, hangsúlyozva: a kormány elhatározott amellett, hogy minél többen tudjanak – az unió által egyébként elfogadott, illetve a magyar kormány által vallott célok mentén – földből megélni, földdel gazdálkodni.

A kormányszóvivő “igazi sikernek” értékelte, hogy a földárverések során több mint 10 ezer gazda jutott már földhöz. Ehhez képest a külföldiek aránya elenyésző, és ezen állampolgárok jelentős része kettős állampolgár vagy olyan akár évtizedek óta Magyarországon élő ember, akit “nyugodtan számíthatunk magyarnak”, nem befektetési, spekulációs szándékkal vásárolt földet, hanem ebből él, a helyi közösség tagja, hozzájárul a foglalkoztatási, a magyar gazdaság, mezőgazdaság szempontjából fontos célok eléréséhez – fejtette ki Kovács Zoltán.

A felvételizők kizárólag a honlapról elérhető e-felvételin keresztül nyújthatják be jelentkezéseiket. Az e-felvételi – a www.felvi.hu oldalon történő regisztráció után – február 15-ig, a jelentkezési határidő lejártáig folyamatosan a felvételizők rendelkezésére áll. A végleges jelentkezéseket legkésőbb február 15-én éjfélig kell rögzíteni, a jelentkezés hitelesítésének határideje február 23. A hitelesítés legegyszerűbb módja az Ügyfélkapuval történő hitelesítés. (Akinek erre nincs lehetősége, annak a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, kitöltve az Oktatási Hivatal postacímére – 1380 Budapest, Pf. 1190 – kell beküldenie.)

Összesen hat helyre lehet jelentkezni

A felvételi eljárásban három jelentkezési helyet díjmentesen lehet megjelölni. Ezen felül további három hely jelölhető meg, ezekért egyenként 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni a jelentkezéskor. Ugyanazon intézmény azonos szakjának (ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el) állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése – bár jelentkezéskor külön sorban kell feltüntetni – az eljárási díjak számításakor és a maximálisan megjelölhető jelentkezési helyek számát tekintve egy helynek minősül.

A pontszámítás alapképzésen, osztatlan képzésen és felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken maximum 100 többletpont gyűjthető. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait pedig a felsőoktatási intézmények egyenként határozzák meg – ezen információk az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a meghirdetett képzések mellett érhetők el.

A jogszabályi minimum ponthatár idén változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzések esetében pedig 50 pont. A ponthatárokat várhatóan 2016. július 26-án hirdetik ki.