Hazai politikai helyzetről, a magyar-német kapcsolatokról, az Európai Unió jövőjéről és a migránshelyzetről tartott a napokban nagy sikerű előadást Pósán László politikus-történész Rostockban, a helyi egyetem szervezésében. A Debreceni Egyetem docense ezekről a témákról a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában is beszélt.
A debreceni menekülttábor végleges bezárása. Egyre több német érti, mi miért történik hazánkban
Pósán László elöljáróban elmondta: a rostocki egyetemmel már régóta élő a debreceni intézmény kapcsolata, ami elsősorban szakmai jellegű kutatásokban ölt testet. Azonban az utóbbi időben a Németországban kezdték felismerni, hogy egyoldalúak az információik Magyarországról.
– Ennek tudható be, hogy a helyi egyetem szervező megkérdezték tőlem – tudván, hogy országgyűlési képviselő is vagyok –, a program tudományos része után tartanék-e egy fórum jellegű előadást a politológus és jelenkor-történetet tanuló hallgatóknak. Örömmel vállaltam el, különös tekintettel arra, hogy az egyetem a rendezvényt nyitottá tette, tehát vegyes összetételű hallgatóság jött össze.
Pósán László szerint az egyik kulcskérdés volt, hol kell elhelyezni a magyarországi pártokat a politikai palettán.
– Azt tapasztaltam, hogy a fogalomhasználat terén óriási különbségek vannak – mutatott rá a politikus. – Azt például hosszasan el kellett magyaráznom, hogy nálunk miért jelent mást a kommunista és a szociáldemokrata, mint Németországban vagy Angliában. Azt is egyértelművé kellett tenni, hogy nálunk a „szocialista” fogalomnak a mai napig megvan az a mellékzöngéje, hogy az egykori állampárt tovább éléséről van szó, még ha igyekeztek is megreformálni. Megkérdeztem tőlük, el tudnának-e képzelni a Bundestagban egy „reformnáci” pártot? A válasz persze nemleges volt – ez azért fontos, mert a németeknél a „komunista” kifejezést az 1968-as diákmozgalmakkal azonosítják sokan.
A kormánypárti politikus hozzátette: a hallgatóság arra is kíváncsi volt, mik az utóbbi időszak legfontosabb magyarországi intézkedései, mert erről sem rendelkeztek világos információkkal, hiszen az ottani média jelentős része leginkább a demokrácia állítólagos deficitjét hangsúlyozza.
– Arról is érdeklődtek, hogyan sikerült 2010-től kezdődően kijönni abból a helyzetből, amelyben Görögországgal egy szinten emlegettek bennünket – hangsúlyozta Pósán László. – Beszéltem a szociális intézkedéseinkről, a családtámogatási rendszerünkről, az adókedvezményeinkről. Arról sem értesültek, hogy a magyar választási rendszer német logika szerint épült fel és gyakorlatilag megfeleztük a helyi és az országos képviselő-testületeket. Az is meglepetésként érte őket, hogy, ha Magyarországon angol típusú választási rendszer lenne, egypártrendszer jött volna létre.
Pósán László
Németország a figyelem központjában van mostanában a migránshelyzet miatt is. Pósán László a helyszíni tapasztalatai alapján ezzel kapcsolatban elmondta: a németek egyrészt a neveltetésük, másrészt a rájuk nehezedő náci múlt miatt gyakran nagyon óvatosan fogalmaznak. Az egyébként is nagyon heterogén Németországban vegyes a történések megítélése, ráadásul egyébként is küzdenek komoly integrációs gondokkal egyrészt a már eddig is ott élő vendégmunkások, másrészt például a Szovjetunió felbomlása után befogadott oroszországi németekkel kapcsolatban, akiknek jelentős része nem is beszélt németül.
– Erre a helyzetre jött rá több mint egymillió illegális migráns – mutatott rá a debreceni honatya. – Ez pedig nagyon megosztja a közvéleményt. Érezhető egyfajta tanácstalanság Németországban azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene kezdeni azokkal a migránsokkal, akik már náluk vannak. Sokan nem merik még kimondani, de érezhető, egyre többen vélik úgy, Magyarország jól csinálta, amit csinált.
Pósán László Rostockban is elmondta: a magyar kormány – és ami a legfontosabb, a magyar lakosság – elutasítja a kötelező bevándorlási kvótát. Az EU jelenlegi állásáról szólva pedig nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy az unió a gyakorlatilag nem működik számos fontos kérdésben. Összevetésképpen Amerikával a történész-politikus kiemelte: az Amerikai Egyesült Államokban a helyi ügyekbe – mint például az adórendszer, oktatás vagy a halálbüntetés – a felső szint nem szól bele, viszont van közös hadügy, külügy, pénzügy, külkereskedelem.
– Ezzel szemben az EU minden apró ügybe bele kíván szólni, a nagy közös ügyekben pedig működésképtelennek bizonyul – mondta végezetül Pósán László. – Természetesen léteznie kell európai szolidaritásnak, de ez csak akkor lehet sikeres, ha közös álláspontot alakítanak ki a kérdésekben. A migráns-ügyben azonban ez nem történt meg…
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
