Az ártándi határátkelőnél a rendőrség tájékoztatása szerint legalább két órát kell várakozniuk azoknak, akik Románia területére akarnak belépni. Ezért sokkal jobban járnak azok, akiknek belefér, hogy Létavértesnél vagy Nyírábránynál lépjenek ki az országból.

A Magyar Idők az ÁSZ elnökével készített interjút. Domokos László a lapnak elmondta: a kórházak sokszor közbeszerzés nélkül vásárolnak eszközöket, és gyakoriak a könyvelési hiányosságok is. Előfordul, hogy egyes intézmények már a szerződések megkötésekor tudják: az ellenértéket pénz hiányában nem fizetik majd ki. A számvevőszék vezetője úgy vélte: a köztulajdonban álló társaságoknál most jött el a gazdasági rendszerváltás ideje.

Sok a gond az egészségügyben

Az ÁSZ első embere felhívta a figyelmet: az elvégzett munka minőségének megítélésekor a személyes vélemények helyett szerencsésebb az eredményekkel előállni. Az egészségügyi intézmények adósságáról szólva megjegyezte: az állam nemrégiben tízmilliárd forintos összegben vállalta át az intézmények adósságát. A gondok súlyát pontosan jelzi: az elmúlt huszonöt évben nem ez volt az első konszolidáció, legalább fél tucat hasonló lépést lehet felidézni ezen a téren. A mostani vizsgálatok kapcsán előzetesen azt mondta: az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szervezeteként lényegében azt tekinti át, hogy az adott intézmények a közpénzeket arra használták-e fel, amire kapták. Emellett lényeges, hogy a vásárlások alkalmával, a források elköltésénél betartották-e a helyi döntéshozók a jog előírásait. Eddigi tapasztalataink azt mutatják: az egészségügy a magyar közszféra egyik legrendezetlenebb területe.

Hozzátette: az egyik legnagyobb gond, hogy a vizsgált intézmények alig-alig alkalmazzák a közbeszerzés szabályait. Ez súlyos probléma, mivel egyes kórházakban sorozatosan megszegik a törvényt – jegyezte meg az ÁSZ elnöke. Domokos László rámutatott: az ÁSZ az adófizetőket képviselő szervezet és gazdálkodási kérdésekkel foglalkozik. Abban nem foglalhat állást, hogy szakmai szempontból mikor megfelelő az ellátás vagy például milyen az ideális munkaszervezés és anyagfelhasználás egy kórházban. Az ugyanakkor világos, hogy sehol a világon nincs annyi pénz az egészségügyben, mint amennyire szükség volna. Ez – vélekedett az elnök – nem tipikusan magyar probléma. Mindezzel együtt is rögzíthető: az minden közpénzből gazdálkodó intézménnyel szemben alapos társadalmi elvárás lehet, hogy az érintettek annyit költsenek, amennyit feladataikra kaptak.

A lap emlékeztette az ÁSZ elnökét: a számvevőszék az utóbbi időben az állami, önkormányzati cégek elé is igyekezett tükröt tartani.”Valóban számos önkormányzati és állami céget ellenőriztünk” – mondta Domokos László, aki úgy vélte: a politikai rendszerváltozás után huszonöt évvel érkezett el az ország odáig, hogy végbe mehessen a köztulajdonban lévő vállalkozások gazdasági rendszerváltása is. Ezzel megkezdődhet az állammenedzsment megújítása.

Összességében több mint háromszáz társaság áll az állam többségi tulajdonában, az önkormányzati cégek száma pedig meghaladja az ezret. Ez a sok cég fontos feladatokat lát el és hatalmas vagyonnal gazdálkodik, működésüket nem lehet a véletlenre bízni. A társaságok élére a lehető legjobb szakembereket kell kinevezni, akiknek megfelelő, a versenyszférában elérhetőhöz hasonló bért is kell kapniuk. Ugyanakkor szigorú elvárásokat szükséges megfogalmazni: a vállalat legyen hatékony, növelje szolgáltatásának színvonalát és gyarapítsa az állami vagyont. Ha pedig a cégvezető ezekre nem képes, nem jár neki jutalom, s akár az állását is elveszítheti. Emellett az államnak, az önkormányzatnak azt is meg kell követelnie, hogy a közcégek működjenek etikusan, tevékenységük kapcsán a korrupció leghalványabb gyanúja se fogalmazódhasson meg. Az új szabályok már ebben a szellemben születtek.Megjegyezte: az ÁSZ nem a korrupció nagyságát méri, hanem azt vizsgálja, hogy az egyes állami intézmények a korábbinál több korrupcióellenes módszert alkalmaznak-e. Hozzáfűzte: kívánatosnak tartaná, ha idővel kezdetét venné egy olyan program, amely a társadalom figyelmét hívná fel a vesztegetések okozta súlyos károkra. Ez utóbbiban viszont az ÁSZ – feladatai, jogállása miatt – közvetlenül már nem vehet részt.

Domokos László arra a felvetésre, hogy a számvevőszéknek szerepet kellene vállalnia a politikusok vagyonosodásának ellenőrzésében azt válaszolta, hogy korábban – 2010 előtt – már felmerült ez a gondolat, eredményeket azonban akkor sem lehetett felmutatni. A számvevőszék – alkotmányos helyzetét vizsgálva – egy hivatal, nincsenek nyomozati lehetőségei, nem alkalmazhat titkos megfigyelést, adatgyűjtést és a nemzetközi színtéren sem léphet fel. A jogellenes gyarapodás leleplezéséhez ezen eszközök mindegyikére szükség lehet. Így annak a véleményének adott hangot: nem az ÁSZ, hanem például az adóhivatal vagy a nyomozó szervezetek járhatnak el sikerrel az ilyen ügyekben.

A Magyar Hirlap Nikoletti Antallal, a londoni székhelyű hitelintézet Magyarországot képviselő igazgatósági tagjával készített interjújában arról számol be, hogy többek között az energia, az energiabiztonság, az infrastruktúra, valamint az innováció azok az ágazatok, amelyekben majd számítani lehet az EBRD befektetéseire Magyarországon.

A szakember hangsúlyozta: jó a kapcsolat a kormány és az EBRD között. Magyarország gazdasági teljesítményének növekedése az egyik legmagasabb az unióban, és a pénzügyi stabilitás jelentősen erősödött az országban. A lassan globális pénzintézetté váló EBRD-nél ezek most a legfontosabb “magyar előnyök” – emelte ki Nikoletti Antal.

Nemrég Magyarországon járt a pénzintézet alelnöke, Betsy Nelson, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is tárgyalt. A legfontosabb téma az volt, hogy az EBRD-nek milyen befektetési lehetőségei vannak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank előrejelzése alapján idén a magyar gazdasági növekedés 2,9 százalék lesz, ezzel a májusi előrejelzéshez képest 0,3 százalékkal módosult felfelé a prognózis. A magasabb előrejelzés, a felfelé történő módosítás elsősorban a vártnál nagyobb mértékű belső fogyasztásemelkedést tükrözi, amelyet a munkaerőpiac javulása és a növekvő rendelkezésre álló jövedelem is alátámasztott – közölte Nikoletti Antal.

Hozzátette: a pénzügyi szektor megerősítéséhez hozzájárult a devizahitelek forintosítása, amely sok háztartás életét tette könnyebbé. A munkanélküliségi ráta csökkent, amely az alacsony inflációval és a reálbérek növekedésével együtt a belső fogyasztás növekedését eredményezte. Eközben fontos, hogy nőtt Magyarország energiabiztonsága. Ráadásul hangsúlyos elem az is, hogy hazánk a legjelentősebb versenyképességi programot hirdette meg a kis- és középvállalkozói szektor számára a teljes Európai Unióban.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint december 19-én, éjjel két óra körül egy Mercedes Vito haladt Ártánd felé a 42-es számú főúton, amikor Berettyóújfalu és Mezőpeterd között több jármű előzésébe kezdett. Az előzést látta egy a szemközti sávban közlekedő román rendszámú Volkswagen sofőrje, aki, hogy az ütközést elkerülje, az útról lehúzódott, azonban eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött két Ártánd irányába haladó kamionnal, valamint még egy kisbusszal. A Volkswagen egyik utasa a balesetben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, míg a sofőrt és másik utasát, valamint az egyik kamion sofőrjét és a kisbusz egyik utasát sérüléseik miatt a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték. A főút érintett szakaszát a rendőrök a baleset helyszínelésének idejére teljes szélességében lezárták. A járműforgalmat Berettyóújfaluban, valamint a 42-es és 427-es utak kereszteződésénél Berettyószentmárton irányába terelik.